Tovább árnyalják a koleszterinről alkotott képet a legújabb kutatások

A szív-érrendszeri betegségek leggyakrabban emlegetett bűnbakja a koleszterin. A közismert molekula anyagcseréje nem olyan egyszerű, ugyanis szintén köztudott, hogy létezik jó és rossz koleszterin is. A legújabb kutatások tovább árnyalják a képet.

Szervezetünk működéséhez folyamatosan energiát igényel és molekulái felépítéséhez építőkövekre van szüksége, mindezek forrása a táplálék, melynek három fő eleme a szénhidrát, a fehérje és a zsír. Hazánkban és a nyugati társadalmakban jellemzően túlkínálat van élelmiszerekből, ennek köszönhetően túl sok, vagy nem megfelelő tápanyag-összetételű ételeket fogyasztunk. Erre vezethetőek vissza az olyan civilizációs betegségek, mint az elhízás, a szív-érrendszeri betegségek, illetve a 2-es típusú cukorbetegség.

Molekulák egymás közt

Szervezetünknek alapvetően szüksége van a koleszterinre a sejtmembrán és egyes hormonok előállításához, másrészt nagyon nehezen tudunk megszabadulni tőle.. Mi magunk is képesek vagyunk előállítani, de táplálékunkkal is sokat viszünk be ebből a zsírmolekulából.

Eltávolítani csak a májon keresztül tudjuk: a máj a koleszterinből epesavat készít, ami az epével a székletbe kerül. Az epesavak fő forrása a HDL - ezért nevezik jó koleszterinnek -, az erekben lerakódó változat forrása pedig az LDL - a rossz koleszterin. Az LDL-koleszterintől természetes módon megszabadulni csak a csomagolómolekula HDL segítségével lehetséges. A HDL átveszi a felesleges koleszterint az LDL-től és a májba szállítja, ahol az lebomlik. A vérben az LDL és a HDL összetétele nem állandó, hanem dinamikusan változik.

A "rossz" koleszterin védelmében

Mivel a zsír a vérben nem képes oldódni, ezért a tápanyagból felszívódó zsiradékot a szervezet csomagolja, és a májba szállítja. A máj aztán újracsomagolja olyan formába, hogy az a perifériás szervek - zsírszövet, izmok vagy a szívizom - számára hozzáférhető legyen. Ezt a formát nevezik VLDL-nek, mely a periférián leadja a szervezet által felhasználni kívánt zsiradékot, és lesz belőle LDL, mely koleszterinben igen gazdag. Egyfajta "szükség-molekuláról" van tehát szó, amely a szervezet számára már felesleges, az erekben keringve viszont képes lerakódni azok falába.

A legkisebb a leggonoszabb

A legújabb elemzések szerint az érelmeszesedésért nem is az összes LDL, hanem csak a kisebb méretű molekulái felelősek, ugyanis ezek jobban képesek lerakódni, illetve gyulladást kelteni környezetükben. Laboratóriumi eljárásokkal azonban nem lehet különbséget tenni a különböző méretű részecskék között. Ezen változtatott tavaly augusztusban Dr. Ronald M. Krauss, aki egy forradalmi berendezést segítségével képes volt az LDL-részecskéket méret szerint szelektálni. Az eljárás szépséghibája, hogy a gép rendkívül bonyolult, előállítási ára 250 ezer dollár körül mozog. Emiatt a közeljövőben nem valószínű, hogy bekerül a rutinszerűen alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok közé.

Amit az egészség megkíván

A kisméretű LDL szintjének csökkentésére a szakértők egyelőre nem fogalmaztak meg új életmódtanácsokat, csak az eddigi ismeretek alapján felállított ajánlásokat egészítették ki. Elhízott embereknél például a fogyókúra a kisméretű LDL szintjének csökkenéséhez vezet. Ugyancsak csökkenti ezen molekulák szintjét a lefekvést megelőzően egy pohár sör, amely emellett kellemesen el is lazít. A korábban ellentmondásosnak gondolt tojás rendszeres fogyasztása szintén hozzájárulhat a csökkenéshez. Gyógyszeresen fenofibrát típusú készítményekkel, illetve B3-vitamin, más néven niacin adagolásával lehet beavatkozni.

A gyógyszeres kezelés mellett a telített- és a transzzsírsavak kerülése, valamint oldható élelmi rostokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása javasolt. A fokhagymában levő anyagok gátolják a koleszterin termelődését a májban, az omega-3-zsírsav bevitele pedig csökkenti a kisebb méretű LDL molekulák arányát a vérben.

Dr. Menyhárt Orsolya
Belgyógyász szakorvos