Párizs és London a NATO-ra építené a KFOR-t <br/>

A francia és a brit külügyminiszter szerda esti párizsi tárgyalásukat követően közösen hangoztatta: szükségesnek tartják, hogy "NATO magva" legyen a KFOR-nak, a majdani koszovói békefenntartó erőnek.

Robin Cook kifejtette: a koszovói rendezéskor a NATO két alapvető elvárásának kell teljesülnie. S e két feltétel: valamennyi koszovói menekült hazatérése egy, a biztonságukat szolgáló nemzetközi katonai védelem mellett - s ennek az erőnek a magvát a NATO-csapatoknak kell adniuk. Cook egyben hangoztatta, véleménye szerint továbbra is fenn kell tartani Belgrádra a katonai nyomást, s ennek segítségével elérni a diplomáciai erőfeszítések eredményességét.
Hubert Védrine a maga részéről a francia-brit nézetazonosságot emelte ki mindazon kérdésekben, amelyeknek tükröződniük kell majd az ENSZ BT-nek a koszovói rendezésről hozandó határozatában. A francia védelmi minisztérium szóvivője szerdán azt jelezte, Párizs kész az atlanti döntésnek megfelelően növelni a KFOR-ba vezényelt katonáinak számát - de az nem lesz automatikusan a jelenleginek a duplája.
A Le Monde értesülése szerint az eddigi 5 ezer fős létszámot további 2 ezerrel készek növelni. Szerda este a francia külügyi szóvivő jelezte: csütörtökön Párizsba várják Ibrahim Rugovát, a koszovói mérsékelt albán politikai erők vezetőjét, akit Védrine külügyminiszter fogad majd.

A nemzetközi közösség összesen 200 millió dollárnyi segélyt jelentett be Albániának egy szerdai brüsszeli tanácskozáson. A huszonnégy fejlett országot képviselő adakozók Tirana idei szükségleteinek fedezéséhez járulnak hozzá, különös tekintettel a 450 ezer koszovói menekült ellátására. Kilátásba helyezték azt is, hogy a mostani felajánlásokat szükség esetén az év hátralévő részében kiegészítik. A találkozón részt vett Pandeli Majko albán miniszterelnök is.

Madeleine Albright amerikai és Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter szerdán Washingtonban megbeszélést folytatott egymással. Az ezt követő sajtótájékoztatón mindketten egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy a koszovói konfliktus megoldása érdekében elengedhetetlen a NATO öt követelésének teljesítése Jugoszlávia részéről. Ez az öt követelés: az etnikai tisztogató cselekmények beszüntetése, a szerb fegyveres erők kivonása, a menekültek hazatérésének lehetővé tétele, a nemzetközi békefenntartó erők beengedése, valamint a koszovói autonómia kereteinek megteremtése. Görögország azt javasolja, hogy amikor a békés rendezést célzó erőfeszítések megfelelő szakaszba jutnak, a NATO rendeljen el kétnapos bombázási szünetet. Madeleine Albright leszögezte, hogy a bombázások beszüntetése csak akkor lehetséges, ha Belgrád elfogadja a feltételeket, és megkezdi teljesítésük végrehajtását.

Konsztantin Micotakisz, Görögország volt miniszterelnöke csütörtökön Belgrádba találkozik Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel. A konzervatív politikus, aki 1990 és 1993 között állt a görög kormány élén, elmondta elutazása előtt, hogy bár látogatása nem hivatalos, magánemberként is meg akar tenni minden tőle telhetőt a békés rendezésért. Görögország NATO-tag, de lakossága hagyományosan baráti érzelmeket táplál a szerbek iránt. A szerdai görög lapokban közzétett legfrissebb közvélemény-kutatási adat szerint a görögök 99,5 százaléka elítéli a NATO jugoszláviai légitámadásait.

Az amerikai légierő az Öböl-háború óta először elrendelte, hogy újabb intézkedésig "fagyasszák be" a nyugdíjas korú pilóták és más képzett szakemberek nyugállományba helyezését - jelentette be szerdán a Pentagon. Az intézkedéssel azt kívánják biztosítani, hogy a légierő ne legyen szűkében képzett szakembereknek a Jugoszlávia elleni légi hadművelet idejére.

(MTI)