Irakból indul az új közel-keleti béketerv

Az amerikai kormányzat vélhetően új közel-keleti béketerv megvalósításába kezd. Erre utal, hogy a Szíriát ért kemény amerikai bírálatok után Colin Powell amerikai külügyminiszter hétvégén tárgyalóasztalhoz ült a damaszkuszi vezetéssel. Bár az Egyesült Államok továbbra is gazdasági megszorításokkal fenyegeti Szíriát, úgy tűnik, hogy az elmúlt hetek kemény retorikája helyett a diplomáciáé lesz a főszerep a következő időszakban. Washington figyelmezteti a térség arab államait, hogy a Közel-Keleten már az Egyesült Államok játssza a vezető szerepet. Szíria viszont úgy véli, hogy most már Izraelre kell nyomást gyakorolnia Amerikának.

Szíria közel-keleti jelentőségét mégis az adja, hogy a leginkább Izrael-ellenes országok közé tartozik. Damaszkusz még mindig nem tudott békét kötni Izraellel, pedig azt már Egyiptom és Jordánia is megtette. Szíria és Izrael 1999-ben jutott igazán közel a megegyezéshez, amikor Ehud Barak izraeli miniszterelnök javaslatára felújították a két ország közti, 1991-ben kezdődött tárgyalásokat. Akkor lehetőségként felmerült még a Golán-fennsík visszaadása is. Ehud Barak kijelentette: a béke érdekében Izrael a Golán-fennsíkkal kapcsolatban valószínűleg "fájdalmas kompromisszumra" kényszerül majd. A megállapodásból azonban nem lett semmi, mert Szíria nem fogadta el Izrael feltételét, miszerint a terület akkor kerülhetne újra Damaszkusz ellenőrzése alá, ha a zsidó telepesek megtarthatnák földjeiket a Golán-fennsíkon. Barakot ráadásul már a tárgyalások megkezdésétől fogva keményen bírálta belső ellenzéke, később éppen túlzott engedékenysége miatt kényszerült távozásra a kormány éléről.

Problémát jelentett az is, hogy Barak békeszándékát kihasználva a szíriai vezetés megpróbált még több engedményt elérni: Damaszkuszban bejelentették, hogy csak Libanonnal együtt kötnek békemegállapodást Izraellel. Szíria az izraeli-palesztin viszonyt is megpróbálta befolyásolni: a békemegállapodás egyik feltételeként kikötötték ugyanis, hogy lehetőséget kell adni a palesztin menekülteknek a hazatérésre, és át kell adni nekik Jeruzsálemet. A tárgyalások 2000 januárjában konkrét eredmény nélkül zárultak.

Az Egyesült Államok most vélhetően éppen azért próbálja minden lehetséges eszközzel sarokba szorítani a szíriai vezetést, mert Asszad eddig meglehetősen elutasító volt a béketerv felújításával szemben. A szíriai államfő 2001 márciusában visszautasította az Izraellel - ezúttal már Ariel Saron konzervatív kormányfővel - folytatandó béketárgyalások újrakezdését, ugyanis a szíriai államfő - az arab kommentárok szerint - ragaszkodik az 1991-ben elfogadott "területet békéért" elvhez.

Az amerikai kormányzat azonban szeretné elérni, hogy Szíria mondjon le területi követeléseinek egy részéről. Damaszkusz ugyanis szeretné visszakapni az 1967-ben elfoglalt Golán-fennsíkot, ami azért is kivitelezhetetlennek tűnik, mert a fennsík része a Kineret (Tiberias)-tó, amely Izrael egyik legnagyobb édesvízforrását jelenti. Powell mindenesetre tisztázta azt is szombati látogatása után, hogy az amerikai kormányzat mit vár Szíriától. A szankciók és megszorítások folytonos emlegetése mellett ugyanis kijelentette: Szíriának fontos szerepe lehet a közel-keleti békefolyamatban.