Egy lyukban fogták el Szaddámot

Egy szűk, pinceszerű helyiségben fogták el az amerikai erők Szaddám Huszeint - derült ki azon a sajtótájékoztatón, ahol hivatalosan is bejelentették a volt elnök elfogását. Szaddámot szombat este fogták el, a volt elnök nem tanúsított ellenállást. Bagdad többségében síiták lakta negyedeiben örömünnep tört ki. A szunnita városrészben igen feszült a hangulat, ott demonstrálók követelték a megszálló csapatok azonnali kivonását. Az amerikai elnök nagyon jó hírnek tartja az iraki exelnök elfogását az iraki nép számára, de az amerikai katonákat arra figyelmeztette, hogy Szaddám Huszein foglyul ejtésével nem értek véget az erőszakos akciók.

Szaddám Huszeinről a mostani képeket megelőzően utoljára áprilisban mutattak friss felvételeket a televíziók. Akkor még mint a szövetségesek által megtámadott Irak elnökeként jelent meg egy bagdadi piacon, és harcra budította népét. Igaz, akkor többen kétségbe vonták, hogy valóban ő beszélt a piaci emberekhez, Szaddámnak ugyanis állítólag több dublőrje is volt, hogy ezzel is kivédje az ellene készülő esetleges támadó akciókat.

Áprilisban döntötték meg Szaddám hatalmát

A márciusban megkezdődött iraki háború is egy ellene intézett akcióval indult, a feltételezett tartózkodási helyét ért légitámadás azonban sikertelennek bizonyult. A háborút az Egyesült Államok és a vele szorosan szövetséges Nagy-Britannia vezetői éppen azzal indokolták, hogy Szaddám Huszein veszélyt jelent a világra: nem tartja be az ENSZ előírásait és tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Utóbbi állítást a szövetségesek nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani. A háború előtt Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrök nem találtak erre utaló nyomokat, és az ország megszállása után sem kerültek elő perdöntő bizonyítékok.

Az amerikaiak és szövetségeseik ezek mellett azzal is érveltek, hogy Szaddám Huszein diktátor, aki kegyetlenül bánik népével. Számos történet jelent meg a nyugati sajtóban Szaddám kegyetlenkedéseiről. A volt elnök állítólag saját kezűleg is követett el gyilkosságokat. Beszámolók szerint ő ölette meg két vejét is, akik elárulták őt.

Az Egyesült Államok hónapokon keresztül próbálta meggyőzni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy a testület adjon felhatalmazást egy Irak elleni katonai akcióra. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ellenkező esetben az Irán ellen nyolc évig háborúzó és a Kuvaitot 1990-ben lerohanó Szaddám Huszein továbbra is ki fogja játszani a nemzetközi szervezetet, és folytatni fogja állítólagos tömegpusztító fegyvereinek fejlesztését.

Az ENSZ BT végül nem adott felhatalmazást, így március 19-én egy döntően amerikaiakből és britekből álló szövetséges haderő indított harcot Irak ellen. A cél egyértelműen az volt, hogy megdöntsék Szaddám Huszein uralmát. Az amerikaiak és britek kinyilvánították, azt tervezik, hogy demokratikus állammá alakítják Irakot. Áprilisban Bagdad az amerikaiak kezére került, május elsején pedig George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy véget értek a nagyobb hadműveletek. A szövetségeseket ért támadások ezzel nem értek véget, a mai napig rendszeresek az összetűzések, merényletek.