Jugoszlávián belül akarnak nagyobb önállóságot a Szandzsák lakói<br/>

A Jugoszláviát alkotó területek státusának felülvizsgálatát célzó, egyre szaporodó követelések nyomán hétfőn a többségében muzulmánok lakta Szandzsák is csatlakozott a nagyobb önállóságot szorgalmazó régiók csoportjához. A Szandzsáki Bosnyákok Nemzeti Tanácsa (BNSV) hétfőn nyilatkozatot fogadott el a bosnyákok politikai és nemzeti egyenlőséghez való jogáról.

A testület ebben ellenezte Jugoszlávia felbomlását, de tarthatatlannak vélte a bosnyákok "rendezetlen" helyzetét. Jugoszláviának kétkamarás parlamenttel rendelkező föderációs egységnek kell lennie, amelyben a szerb-montenegrói határ két oldalán elterülő Szandzsák tájegységet "nagy fokú önkormányzattal bíró, modern politikai-területi egységként" határoznák meg - hangoztatta a tanács.

A Szandzsák a Balkán öt évszázados török megszállásának öröksége. A második világháború után a - törökül körzetet jelentő - területet Montenegró és Szerbia között osztották fel, és soha nem élvezett önállóságot.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a NATO-csapások lezárása és Koszovó átmeneti ENSZ-igazgatás alá helyezése után Jugoszláviában megszaporodtak az egyes területek alkotmányjogi helyzetének felülvizsgálatát célzó követelések. A jugoszláv parlamentben képviselt fontosabb pártok a múlt héten már tárgyalásokat is kezdtek Szerbia és Montenegró viszonyáról.
Az észak-szerbiai Vajdaságban pedig ellenzéki pártok - köztük magyar pártok - mind hangosabban követelik az 1989-ben megvont autonómia visszaállítását.

Nyugati politikusok és sajtóvélemények a Szandzsákot az elmúlt időben többször emlegették olyan területként, amely a következő jugoszláviai válságövezet lehet. Egyes adatok szerint a koszovói válság keltette feszültség nyomán mintegy 30 ezer szandzsáki muzulmán költözött át Boszniába.

(MTI)

Korábban:

(1999.06.17.)