Titkosszolgálati források szerint Pervez Musarraf azután döntött a hatalom immár végleges megragadása mellett, hogy két napon át hiába győzködte a parlamenti képviselőket: hívják vissza tisztségéből Navaz Sarif miniszterelnököt. A parlamenti ülés összehívását péntekre tervezték, akkor választottak volna új miniszterelnököt is.
A hadsereg kiáltványa szerint, leváltották a szenátus elnökeit és helyetteseiket, a tartományi kormányok minisztereit és az összes tartományi kormányzót. Az egyetlen alkotmányos tisztség, amely formálisan érintetlen maradt, köztársasági elnöké, aki ezentúl a tábornok alárendeltje. Az alapvető jogok érvényben maradnak, és nem oszlatják fel a bíróságokat sem. Az igazságszolgáltatási szervek azonban nem kérdőjelezhetik meg sem Musarraf kormányfői státusát, sem a szükségállapotot.
A rendkívüli állapot bevezetése után a pakisztáni központi bank utasította az ország kereskedelmi bankjait, hogy fagyasszák be a hatalomtól megfosztott kormányfő, több más politikus és feleségeik bankszámláit.
Navaz Sarif megbuktatását a pakisztáni közvélemény széles köre megelégedéssel fogadta. Ehhez valószínűleg hozzájárult, hogy a hadsereg ígéretet tett: a katonai intézkedések nem fogják érinteni az alapvető polgári jogokat, amennyiben nem ellentétesek a szükségállapottal. Sarif tartózkodási helye változatlanul ismeretlen. Katonai körökből származó értesülések szerint néhány munkatársával együtt Iszlámábád közelében tartják fogva. Állítólag kézbesítették neki azt a vádiratot, melyben Musarraf tábornok elleni gyilkossági kísérlettel gyanúsítják.
(MTI)
Korábban:
(1999. 10. 15.)