Haider nem fasisztának, csak egy igazi osztráknak tartja magát<br/>

Haider az ország vezetője akar lenni. Még nem az, és nyilatkozata szerint, ha kormányra is kerül, akkor sem lesz most kancellár. De szándékai szerint egyszer az lesz. Ez a jövőkép egész Európát, sőt lassan az egész világot elborzasztja.

A köztudottan szélsőjobboldali Szabadságpárt szerint Ausztria problémáiért, különösen a munkanélküliségért és a bűncselekmények gyakoriságáért az Ausztriába bevándorlókat lehet okolni. Az osztrák emberek egy része egyetért ezzel, másik részük pedig elégedetlensége miatt szimpatizál a Haider féle gondolatokkal.

Haider karrierje folyamán következetesen visszautasította az antiszemita bíralatokat, azonban beszédei, írásai jónéhány olyan kijelentést tartalmaznak, amelyben a Holokausztról beszél és legitimizálja a nácik politikáját es tevékenységét. Haider magáról így nyilatkozott: "Az engem elemző kommentárok és jellemzések szerint nagy ideológus vagyok, aki valami szörnyűre készül, van amikor ideológiamentes megalkuvónak neveznek, utána yuppie vagyok, majd az öreg náci, vagy az osztrák David Duke. A sztereotípiák nem illenek rám. Azzal a ténnyel kell együttélnem, hogy valaki mindig hasonlítani próbál valakihez, pedig én azt gondolom, hogy egy igazi osztrák vagyok.

Haider családja

Jörg Haider eredeti foglalkozása szerint ügyvéd. A feleségével és két lányával él egy birtokon. A terület eredetileg zsidóké volt, akiket 1939-ben, amikor Németországhoz csatolták Ausztriát, arra kényszerítettek, hogy adják el a birtokot.

Haider 1950-ben született Felső-Ausztriában. Az apja 1929-ben csatlakozott Hitler ifjúsági szervezetéhez, később a náci párthoz. Haider édesanyja a náci párt német nőket tömörítő szervezetének volt tagja. Haider a szüleiről úgy nyilatkozott, hogy utólag minden sokkal könnyebb, és egy leszármazottnak nem szabad azt mondani, hogy ő jobban cselekedett volna a szülei helyében.

Haider karrierje

Haider karrierje fiatalon kezdődött. Tizenhat évesen megnyert egy "beszéd-versenyt", "Németek vagyunk-e, mi osztrákok?" című beszédével. Később ezt a beszédet kiadták a neo-náci Német Nacionalista Újságban. Ennek a lényege az volt, hogy az osztrákok nem egy határozottan elkülöníthető nép, hanem etnikailag inkább németek.

Haider húsz éves korától különböző pozíciókat töltött be a Szabadság Pártban. 1979-től 1983-ig a Parlament tagja is volt. 1986-ban a párt vezetőjének választották. Három évvel később Karintia kormányzója lett. 1991-ben a náci politikát dícsérő kijelentései miatt lefokozták a kormányzó helyettesévé. Haider 1992 márciusában ismét bekerült a Parlamentbe. Sikeres szereplése az 1994-es választáson meglepte a politikai szakértőket. 1986-ban a Szabadág Párt a szavazatok 5%-át érte el. Nyolc évvel később, az 1994-es választáson már a szavazatok 22.6%-át magukénak tudhatták. Politikai elemzők szerint Haider sikeressége az idegenellenes politikára fogékonyak számának megnövekedésével, és a régóta kormányzó pártok nehézkességével, a velük szembeni növekvő ellenszenvnek köszönhető.

Haider tagadja, hogy idegengyűlölő lenne

Haider szerint a bevándorlók semmi hasznot nem hoznak Ausztriának. Sőt, elveszik a munkahelyeket az osztrákoktól, és sok bűncselekményt követnek el. Haider szavai szerint: "Itt vannak a lengyelek, akik autólopásra specializálódtak, a volt Jugoszláviából származók, akik betörés-szakértők. Vannak heroin-terjesztő törökök, és zsaroló, tolvaj oroszok." 1993 februárjában Haider és a pártja kiadott egy 12 pontos petíciót a külföldi bevándorlás leállítására, hogy a nem-német ajkú gyerekek arányát 30% alá csökkentsék sz iskolákban. Haider azt jósolta, hogy legkevesebb egymillió aláírást fog gyűjteni, de összesen 417 ezren írták alá a petíciót.

Haider tagadja, hogy idegengyűlölő lenne, szerinte csak az igazságot mondja, szerinte "a multikulturális társadalom csak egy képzelgés, ami nem működik."

Tiefenthaler Eszter