Michael Steiner, a német kancellár külpolitikai tanácsadója a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Szerbiában most a legfontosabb feladat a régi hatalmi elit és összefonódások felszámolása, a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok rendezése és a munkahelyteremtés. Bízunk abban, hogy az új szerb vezetés jó viszonyt alakít ki a Koszovóban állomásozó nemzetközi békefenntartó erőkkel (KFOR) - mondta a kancellári tanácsadó.
Steiner elismeréssel szólt az októberi fordulat óta szerzett szerbiai tapasztalatokról, "még ha nem alakíthatjuk is ki a magunk szájíze szerint az új belgrádi vezetést. Mindazonáltal a forradalom békésen zajlott, s ha meggondoljuk, hogy a háttérben ott van Milosevics és az ellenerők, akkor le a kalapot a szerb lakosság és a forradalom vezetői előtt. Természetesen nem értünk egyet minden megnyilvánulással, és természetesen sok még a tennivaló a szerb lakosság felfogásának európanizálódása érdekében. Ezzel együtt az ország jó úton halad, és ezen az úton támogatni is kívánjuk" - hangoztatta Gerhard Schröder tanácsadója.
Arra a fölvetésre, hogy a boszniai választásokon előretörtek a nacionalista pártok, ami a Dayton-i Egyezmény kollektív elutasításaként is értelmezhető, Steiner elismerte: a kedvező változások még nem olyan mértékűek, mint azt a Nyugat szeretné. Mindazonáltal a kép nem olyan borús, mint amilyenre sokan festik.
"Nem mondhatnám, hogy Bosznia lakossága nem fogadná el Daytont. Ez a köztársaság, amelynek pár évvel ezelőtt kevesen adtak esélyt a fennmaradásra, ma létezik, működik, és elismerésre talál, mint a nemzetközi jog alanya.
Valóban akadnak még problémák a belső infrastruktúra megszervezésével, ami azonban nem csodálható a borzalmas háború évei után" - hangoztatta Steiner, figyelemre méltónak nevezve, hogy nagyszámú bosznia-hercegovinai menekült tért haza korábbi lakóhelyére, amelyet a háború során kényszerült elhagyni.
(MTI)