A többség szerint még nem készültünk fel a csatlakozásra

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) elégedett az igenek nagyarányú fölényével. Ugyanakkor úgy vélik, további elemzést kíván az alacsony részvételi arány a népszavazáson. Az EUKK szerint sokan azt gondolták, hogy a csatlakozás már eldöntött kérdés, ezért nem mentek el szavazni. A kuratórium legfrisebb közvélemény-kutatása szerint az emberek 96 százaléka szerint még nem vagyunk felkészülve a csatlakozásra.

Szent-Iványi, Palánkai, Somody, Suba Fotó: Pásztor Roland (EUKK)

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) vasárnap elemezte a népszavazás eredményét. Palánkai Tibor, az EUKK kuratóriumának elnöke elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az alkotmány által rögzített minimumhoz képest közel kétszer annyian mentek el szavazni, és több mint másfélszeres volt az igenek aránya. Hozzátette: láthatóan motiváltabbak voltak a szavazáson való részvételre azok, akik nemmel szavaztak.

Palánkai úgy vélte, láthatóan vitakérdéssé vált a részvételi arány. Bár a számok további elemzést kívánnak, a kuratórium elnöke szerint több oka is lehetett annak, hogy sokan otthon maradtak. A közvélemény-kutatási eredmények alapján sokan úgy gondolhatták, hogy már nincs tétje a szavazáson való részvételnek, mivel bizonyosan csatlakozunk - vélte Palánkai. Az elnök azt is lehetségesnek tartja, hogy van egy társadalmi réteg, amely a rendszerváltás vesztesének érzi magát, és nem hiszi, hogy az EU-csatlakozás bármi változást hoz. Palánkai azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a szombat sem volt szerencsés nap a szavazásra.

"Sikeres volt a népszavazás, de ez nem ment fel minket az alól, hogy elemezzük az eredményeket" - vélte a kuratórium elnöke, hozzátéve: fontos, hogy a jövőre nézve levonják a szükséges következtetéseket.

Szent-Iványi István, az integrációs bizottság elnöke szerint minden ok megvan az örömre. "Akik igennel szavaztak, azok igent mondtak a békére, a biztonságra és a jólétre" - közölte. Hozzátette: a közel 84 százalékos igen egyértelmű elkötelezettséget mutat, és egyértelmű felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy aláírja a csatlakozási szerződést.

A részvételi aránnyal kapcsolatban a szabad demokrata politikus azt mondta: a szombati nap hősei azok, akik elmentek szavazni, akár az igent, akár a nemet ikszelték be. "Részvétel nélkül nincs demokrácia. Aki nem mondja el a véleményét, annak a véleményét nem veszik figyelembe" - tette hozzá.

Szent-Iványi szerint még most sem lehet hátradőlni, hanem intenzíven folytatni kell a felkészülést a csatlakozásra.

Somody Imre, az EUKK kuratóriumának elnökhelyettese úgy vélte: az lehetett a probléma, hogy az emberek nem feltétlenül élték át annak a jelentőségét, hogy ügydöntő szavazásról van szó. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 73 százaléka vélte úgy, hogy biztos a népszavazás kimenetele, ezért az egész már lefutott ügy.

A felmérések szerint ugyanakkor egyre elégedettebbek lettek az emberek az EUKK munkájával. A közalapítvány a megkérdezettek 29 százalékát erősítette meg abban, hogy el kell menni szavazni és az igent kell bejelölni. 72 százalék vallotta azt, hogy nőtt a tájékozottsága a kampány során.

Somody elgondolkodtató adatnak nevezte ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 96 százaléka szerint még nem vagyunk felkészülve a csatlakozásra. A kuratórium elnökhelyettese szerint ezért ki kell elemezni az EUKK eddigi munkáját, és meg kell határozni a jövőbeli stratégiát. Somody hozzátette: a taggá válásig hátralévő egy évben tudatosítani kell azokban, akik most nem mentek el szavazni, hogy nekik is ki kell venni a részüket a felékszülésből.

Az EUKK felmérése máricius 28-án készült, 1021 fő telefonon keresztüli megkérdezésével.

Újságírói kérdésre Suba János, az EUKK ügyvezető titkára elmondta: a klasszikus reklámok (melynek lezárásaként hétfőn és kedden egy hirdetést tesznek közzé, melyben megköszönik a részvételt azoknak, akik elmentek szavazni) összesen 600 millió forintba kerültek. Az EUKK 2,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Az összeg 10 százalékát fordíthatják a működésükre, a fennmaradó összeget lényegében fel is használják. Az összeg nagy részét azonban a hosszú távú feladatokra fordítják: a tájékoztató központ működtetésére, a további felkészítésre.