Az Európai Konvent híre messze nem jutott el az Unió minden polgárához. Az Eurobarométer közvetlenül a szaloniki csúcs után 25 országban végzett felmérése szerint a lakosság 55 százaléka még soha nem hallott az alkotmányozással foglalkozó fórum létezéséről. A magyarok a britekkel és a lettekkel együtt a legtájékozatlanabbak közé tartoznak.

Elgondolkoztató eredményt hozott az Eurobarométer legújabb felmérése, amely a 25 jelenlegi és leendő EU-tagállam közvéleményét szondáztatta az uniós alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó Európai Konventről. Noha március óta kedvező elmozdulás történt, a szaloniki EU-csúcs után a közvéleménynek még mindig csak 45 százaléka hallott legalább a Konventről. Az emberek 55 százalékának ugyanakkor egyáltalán nem volt tudomása az EU jövőjének nagy kérdéseit megvitató fórumról, és 52 százalékuknak fogalma sem volt arról, hogy munkája végén milyen szöveget fogadott el a testület. A kérdezőbiztosok június 23. és 29. között 25 ország 25 ezer polgárának véleményét kérték ki a Konventről.

Görögország81%
Luxemburg66%
Finnország65%
Franciaország61%
Dánia57%
Belgium56%
Ciprus54%
Ausztria51%
Észtország50%
Csehország50%
Szlovénia47%
Németország46%
Lengyelország46%
Málta44%
Hollandia42%
Szlovákia42%
Litvánia40%
Spanyolország39%
Írország36%
Portugália35%
Olaszország33%
Svédország31%
Magyarország29%
Lettország28%
Nagy-Britannia25%
Az EOS Gallup Europe által végzett uniós szintű közvélemény-kutatásból kiderül, hogy Európában a görögök tudnak a legtöbbet a Konventről: 81 százalékuk legalábbis már hallott róla. A görögök tájékozottságának fő oka egyértelműen az, hogy a féléves görög soros elnökségre esett a Konvent zárása, és az alkotmányos szerződés tervezetét éppen Szalonikiben adta át a kormányoknak Valéry Giscard d'Estaing, a vitafórum elnöke. A görögöket a luxemburgiak és a finnek követik (66 illetve 65 százalékkal). Nem válik honfitársaink és az ő tájékoztatásukért felelős személyek és a média dicsőségére, hogy a magyarok hátulról a harmadikak. Csak Lettországban és Nagy-Britanniában hallottak kevesebben a Konventről, mint Magyarországon, ahol a megkérdezettek 29 százaléka tudta, hogy "eszik-e vagy isszák" a Konventet.

A Konvent szerény ismerete ellenére a magyarok a spanyolokkal és az olaszokkal együtt a leglelkesebb hívei annak, hogy Európának igazi alkotmánya legyen. A megkérdezettek 80 százaléka nyilatkozott így. A dánok, a britek és a svédek a legtartózkodóbbak ebben a tekintetben. A megszondáztatott magyarok közül csak minden ötödik tudta, hogy a Konvent milyen típusú szöveget fogadott el. Európai szinten azok közül, akik már hallottak a Konventről, csak 50 százalékuk válaszolta meg helyesen a kérdést. A megkérdezettek 38 százaléka szívesen elolvasna egy tájékoztatót arról, miről is szól az alkotmány tervezete, miközben 40 százalékuknak ez egyáltalán nem áll szándékában. A felmérés alapján minden tizedik európai behatóbban is megismerkedne a szöveggel.

A magyarok azok közé tartoznak, akik szerint a játszma nem ért véget, és az ősszel kezdődő kormányközi konferencián még lehetőség lesz a szöveg módosítására. Honfitársaink 78 százaléka nyilatkozott ilyen szellemben. Ennél csak Írországban és Finnországban volt nagyobb az arány.

A megkérdezettek 41 százalékának az a véleménye, hogy az uniós alkotmányos szerződést minden tagországban népszavazásra kell bocsátani. Körülbelül ugyanennyien ezt nem tartanák szükségesnek. A magyarok 40 százaléka támogatná a referendumot, amit a legnagyobb arányban az írek (63%) és a görögök (62%), legkevésbé a szlovákok (28%) és a németek (31%) pártolnak. A Konvent eredményeivel a belgák a legelégedettebbek, a csatlakozó országok közül pedig a szlovének. A magyarok mérsékelten elégedettek (a megkérdezettek 33 százaléka adott ilyen választ). A svédek, a lettek és az olaszok a legelégedetlenebbek a szöveggel.

Honfitársaink 69 százaléka támogatja, hogy az Európai Uniónak saját külügyminisztere legyen. Meglepetésnek tűnik, hogy a magyarok a leglelkesebb támogatói annak a kormány által hevesen ellenzett elképzelésnek, hogy az Európai Tanácsnak állandó elnöke legyen. A magyarok 79 százaléka helyeselné ezt, miközben a velünk egy cipőben járó finnek 72 százaléka elutasítja ezt.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel