Szerbia és Montenegró: a NATO a cél

Vágólapra másolva!
Szerbia és Montenegró katonai jövőjét a belgrádi vezetés a NATO-val fenntartott kapcsolatok mind szorosabbra fűzésével képzeli el - közölte pénteken Belgrádban Boris Tadic védelmi miniszter.
Vágólapra másolva!

Tadic egy nappal az után nyilatkozott a kérdésről, hogy a fegyveres erők átfogó reformjának részeként leváltottak 16 tábornokot, akik Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök rendszerében is szolgáltak. Egy vitafórumon, amelyen részt vett Goran Svilanovic külügyminiszter és Branko Krga vezérkari főnök, a védelmi miniszter leszögezte, hogy Belgrád vezető szerepet kíván játszani a térségben, de nem katonai nyomásgyakorlás árán. Tadic jelezte, hogy a balkáni állami mielőbb csatlakozni szeretne a NATO békepartnerségi programjához, amely a teljes jogú NATO-tagság elnyerésének az előszobája.

"Szerbia és Montenegró nemzeti érdekeinek a megoltalmazását a békepartnerségi programra és az euró-atlanti integráció biztonsági rendszerére alapozva kívánja szavatolni" - fogalmazott Tadic.

Elemzők szerint az ország még jelenleg is küzd a Milosevic-rendszer örökségének a felszámolásával, és hogy a Milosevic-korszak katonai vezetőinek a menesztése máris a szerb nacionalisták szélsőségeseinek a dühödt haragját váltotta ki.

"A kormány szolgaian végrehajtotta a NATO-parancsokat azzal, hogy kirúgta hőseinket " - vélekedett közleményében Szerb Egységpárt. A Szerb Radikális Párt pedig úgy látja, Belgrád a NATO utasítására távolított el "szolgálatuk ellátására nagyon is alkalmas tábornokokat, csupán csak azért hibáztatva őket, hogy védelmezték az országot és népét a NATO agressziójától".

Nagyon sok szerb és különösen a nacionalista szélsőségesek még most sem tudják megbocsátani, hogy a NATO légereje 1999-ben 78 napon át támadta az országot - mutatnak rá megfigyelők.