Először kezd Európán túli hadműveletbe a NATO

Fennállása óta első alkalommal vesz részt Európán kívüli hadműveletben a NATO. A szervezet hétfőn vette át az afganisztáni nemzetközi békefenntartó erők parancsnokságát Kabulban. A szövetség határozatlan ideig vezeti a missziót, melynek magyar résztvevői is vannak. A békefenntartók tevékenységének kiterjesztése - jelenleg csak Kabult és környékét ellenőrzik - egyelőre nincs napirenden.

A NATO átvette az afganisztáni békefenntartók irányítását. A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) eddigi német-holland parancsnoksága hétfőn ünnepélyes keretek között adta át az irányítást Kabulban. Az eseményen Hamid Karzai afgán elnök és a NATO főtitkárhelyettese, Alessandro Minuto Rizzo is részt vett.

Az afganisztáni parancsnoksággal a szervezet 54 éves fennállása óta első ízben vesz részt Európán kívüli hadműveletben. A BBC kabuli tudósítója szerint a parancsnokság átvétele jelzi, történelmi fordulóponthoz érkezett a szövetség: annak felismerésére, hogy a legnagyobb veszélyt a nemzetközi terrorizmus jelenti a tagok számára.

A parancsnokságot most átadó német-holland vezetés februártól látta el feladatát, őket megelőzően fél évig török parancsnokság alatt működött a kabuli nemzetközi békemisszió.  A NATO parancsnokságával megszűnik az eddigi rendszer, melynek értelmében félévente más-más ország katonái látták el a hadvezetés feladatát, mert a szövetség határozatlan időre kapta meg ezt.

Egyelőre nem mennek messzebb Kabulnál

A NATO szerint a folyamatos parancsnokságnak köszönhetően lehetőség nyílik hosszabb távon is áttekinteni a kabuli közbiztonság problémáit. Az ISAF keretén belül 31 zömében NATO-tag állam körülbelül 5000 katonája teljesít szolgálatot Kabulban - köztük magyarok is.

Az ENSZ által is felhatalmazott biztonsági erő tevékenysége ugyanakkor csak az afgán fővárosra és környékére terjed ki, és egyelőre nem tervezik ennek kibővítését, jóllehet folyamatos az igény arra, hogy az ország egész területén tevékenykedhessenek a békefenntartók.

Erre annál is inkább szükség lehet, mivel az ENSZ - hétfőn - Afganisztán déli részében felfüggesztette munkatársai közúti utazását, miután támadások értek segélyszervezeti alkalmazottakat és rendőröket. Legutóbb - a múlt hét elején - öt rendőr sérült meg egy ilyen akcióban, egy másik támadáskor pedig segélyszervezetnek dolgozó afgánokat kötöztek meg és ütlegeltek ismeretlen támadók. Az utóbbi hónapokban az újjáéledő tálib mozgalom fegyveresei többször támadtak kormányzati célpontokat és külföldi segélyszervezeteket az ország délkeleti részén.

Magyarország megszünteti, Németország növeli jelenlétét

A most távozó német-holland hadvezetés parancsnoka, Norbert van Heyst tábornok szerint a békefenntartás országos kiterjesztéséhez további 10 ezer főre volna szüksége az ISAF-nak, miközben több tagállam is jelezte, túl nagy terhet ró rájuk az, hogy Afganisztán mellett a Balkánon is teljesítenek szolgálatot katonái.

Magyarország egyelőre biztosan nem küld több katonát a térségbe, a júniusban érkezett ENSZ-kéréseket - az orvosok mandátumának meghosszabbításáról, illetve műszaki alakulatok küldéséről - a kormány elutasította.

Nem így a németek, akik a Kabultól 200 kilométerre lévő Kunduzba kívánnak küldeni egy civil mérnökökből és katonákból álló 100-300 fő közötti létszámú különítményt, hogy segédkezzenek az újjáépítésben. A különítményről várhatóan még a héten dönt a német kormány, a tervezetet állítólag Gerhard Schröder kancellár is támogatja.

Az ISAF kabuli missziójában a legnagyobb számban kanadai katonák - 1900 fő - teljesítenek szolgálatot, őket követik a németek 1500, a franciák 550 és a britek 260 fővel. Magyarország összesen 26 fővel képviselteti magát Kabulban, törzstisztek mellett főleg orvosok és egészségügyi szakemberek, illetve logisztikai tisztek szolgálnak Afganisztánban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK