A függetlenség párti Rugova nyert Koszovóban a becslések szerint

2004.10.24. 9:18

Nem hivatalos becslések szerint Ibrahim Rugova pártja nyerte a szombati koszovói választásokat, bár nem szerzett akkora többséget, hogy egymaga kormányt alakíthasson. Rugova a tartomány teljes függetlenségét akarja elérni. Az ezt ellenző a koszovói szerbek azonban bojkottálták a szavazást, ami miattl az eddigieknél is bizonytalanabbá vált a koszovói helyzet rendezése.

Forrás: MTI
Ibrahim Rugova

Ibrahim Makolli, az Emberi Jog- és Szabadságvédő Központ nevű független koszovói szervezet munkatársa becslései szerint a Rugova nevével fémjelzett Koszovói Demokratikus Liga (LDK) a szavazatok 47 százalékát szerezte meg. Rugováék fő riválisa, a Hasim Taqi egykori gerilla által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK) 27 százalékot, az ugyancsak volt gerilla, Ramus Haradinaj vezette Koszovó Jövője Szövetség pedig 8 százalékot szerzett.

A szavazás jövő hét végére várható hivatalos végeredménye feltehetően nem sokban tér majd el a becslésektől - amelyeket a szavazatok 17 százalékának összeszámolása után kalkuláltak -, ezért a többséget szerző LDK valószínűleg nem lesz képes egymaga kormányt alakítani, hanem koalíciós partnert kell találnia.

Szerb bojkott

A választásokon 53 százalékos volt a részvételi arány, jóllehet a koszovói szerbek bojkottálták a szavazást - alig egy maroknyi szavazott közülük. Az 1,3 millió koszovói választópolgár közel tíz százaléka - 108 ezer szerb - Szerbiába menekült, a koszovói háború 1999-es befejezése után, ahol menekülttáborokban él. A 120 tagú koszovói parlamentben így többségében albán képviselők foglalhatnak majd helyet, de lesznek azért szerbek is, mivel az alkotmány értelmében tíz helyet fenntartanak nekik.

A jelenleg is kormányzó Ibrahim Rugova - mint az albánok általában - a Szerbiától való teljes különválás híve, és ezt a szavazók - mérsékelt hangnemével egyetemben - láthatóan nagyra értékelték. Rugova a békés, passzív ellenállás híve volt a milosevici időkben is, hosszú ideig tartották házi őrizetben, a háború alatt pedig Olaszországba kényszerült száműzetésbe. Egyértelműen Koszovó függetlenségét akarja elérni, de lehetőség szerint békés, tárgyalásos úton.

A helyi szerbek ugyanakkor - ahogy a jugoszláviai kormány is - úgy vélik, Koszovónak továbbra is Szerbia-Montenegró részének kell maradnia. A szerb választási bojkott is ezt a célt szolgálta: az egyoldalú szavazás miatt várhatóan elhalasztják a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásokat.

Nincs még béke

A mostani parlamenti választás már a második a tartomány nemzetközi felügyelet alá kerülése óta. A korábbi - 2001. novemberében tartott - választásokon ugyancsak Rugováék nyertek, ám a szavazás után hónapokig politikai patthelyzet állt fenn, mivel a szerbek akkor még számottevő parlamenti frakciója nem támogatta elnökké választását.

A tartomány 1999 óta áll nemzetközi - NATO és ENSZ - felügyelet alatt, ekkor fejeződtek be a NATO légicsapásai a Milosevic-rezsim ellen, amely az elszakadáspárti albánokat igyekezett katonai erővel letörni. A becslések szerint az 1998-99-es koszovói háborúban 10 ezer ember vesztette életét, és többszázezer albán kényszerült elmenekülni lakóhelyéről. Miközben Milosevics hadserege az albánokat üldözte, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szerb falvakat prédált fel. A NATO-csapások hatására aztán elvonult a szerb hadsereg, ám a visszatérő albán menekültek sok helyen elüldözték a szerb lakosságot.

A helyzetet azóta sem sikerült normalizálni. Legutóbb márciusban söpört végig egy erőszakhullám a tartományon: a szerb-ellenes pogromokban 19 ember vesztette életét, és 900-an megsérültek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK