Ukrajna rakétákat adott el Iránnak és Kínának

Az ukrán főügyész beismerte, hogy Ukrajna manőverező robotrepülőgépeket exportált Iránba és Kínába, közölte ugyanakkor, hogy nukleáris robbanófejeket nem adott át a két országnak. Az ukrán főügyészség később pontosította vezetője nyilatkozatát, mondván, hogy nem állami exportról van szó, hanem illegális fegyverkereskedelemről.

Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész a Financial Times brit üzleti napilapnak azt mondta, hogy Ukrajna még 2001-ben 12 darab X-55-ös - más kódrendszer alapján H-55-ös vagy ASZ-15-ös - rakétát exportált Iránnak és hatot Kínának. A főügyész szerint az exportot gyaníthatóan két orosz üzletember szervezte; egyiküket, Oleg Orlovot tavaly júliusban őrizetbe vették Prágában ukrán körözés alapján.

Piszkun pénteken megjelent nyilatkozata az első hivatalos beismerése a rakéták iráni és kínai exportjának, amelyről először a múlt hónapban beszélt Hrihorij Omelcsenko, az ukrán parlament szervezett bűnözés elleni harc ügyeiben illetékes bizottságának elnöke.

Omelcsenko azt állítja, hogy Oleg Orlov orosz üzletember és ukrajnai partnere, bizonyos E. V. Silenko Oroszország állami fegyverkereskedelmi vállalatával és a fegyverexporttal foglalkozó ukrán állami cég, az Ukrszpecekszport leányvállalatával, a Progresszel együtt hamis szerződés és végfelhasználói tanúsítványok felhasználásával exportált húsz darab X-55-ös rakétát 2000-ben.

Ukrajnának a Szovjetunió felbomlása idején mintegy ezer ilyen rakétája volt; ezek felét vissza kellett volna szolgáltatnia Oroszországnak, másik felét pedig az Egyesült Államok által fizetett leszerelési program keretében meg kellett volna semmisítenie. Az X-55-ös hatósugara háromezer kilométer, elégséges ahhoz, hogy Japánt az ázsiai kontinens belsejéből, illetve Izraelt iráni területről el lehessen érni velük.

A főügyész szerint a rakétákat nem a hozzájuk való atomtöltetekkel adták el, Japánt és az Egyesült Államokat azonban aggasztja, hogy az egykori Szovjetunió nukleáris arzenáljának technológiája a jelek szerint "komoly mértékben szivárog" - írta a Financial Times. Japán elsősorban attól tart, hogy atomcsapás érheti, ha az ukrán rakéták észak-koreai kezekbe kerülnek - áll a brit lapban, amelynek az ukrán főügyész azt mondta: megérti azt a japán aggályt, hogy a Kínának eladott rakéták esetleg Észak-Koreába kerülhettek, de szerinte nincs alapja e feltételezésnek.

Az ukrajnai főügyészség közleményben erősítette meg és egyúttal pontosította a Financial Timesban megjelent információkat. Ebben leszögezte, hogy nem az ukrán állam adott el manőverező robotrepülőgépeket Iránnak és Kínának, hanem illegális fegyverkereskedelem révén csempészték ki az országból a rakétákat.

"Ebben a nyilatkozatban (amelyet Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész adott a brit lapnak) nem rakéták állami exportjáról volt szó, hanem inkább csempészetről, amelynek ügyében az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) bűnügyi nyomozást kezdett az Ukraviazakaz vállalat igazgatója, M. Jevdokimov ellen" - áll a főügyészség közleményében.

Az ügyben érintett személyeket a kijevi fellebbviteli bíróság vonja felelősségre. A zárt ajtók mögött, titokban folyó per még Leonyid Kucsma elnöksége idején, tavaly augusztus 3-án indult el. Egy neve elhallgatását kérő ukrán titkosszolgálati tiszt elmondta, hogy a több mint egy éve indult nyomozás során három embert tartóztattak le, és másik három ellen vádat emeltek tavaly az illegális fegyverkereskedelemmel összefüggésben.