Az EU végének kezdetét jósolják a francia nem miatt

Franciaország vasárnap nemet mondott az Európai Unió alkotmányára. Ezzel semmissé vált az egész szerződés, ami csak akkor lépne életbe, ha az összes tagállam ratifikálná. Alkotmány nélkül is képes működni az EU, csak az a kérdés, hogyan. Szakértők a tagállamok közötti viták miatt rendkívüli módon lelassult döntéshozatalra számítanak. Egy brit elemző szerint nem kizárt, hogy 2005. május 29-ét az Európai Unió végének kezdeteként tartják majd számon.

Megtorpant az unió, nagy presztízsveszteséget szenvedett, Magyarországot pedig hátrányosan érintheti a "kétsebességes Európa" valóra válása - mondta Balogh András egyetemi tanár az az EU alkotmánytervezetét elutasító francia népszavazással kapcsolatban.

A külpolitikai szakértő szerint a differenciálatlan, kizárólag politikai megfontolásokból végrehajtott kelet-európai bővítés negatív megítélése is kifejeződik a francia népszavazásban. A negatív megítélés nem francia jelenség, az EU más fejlett országaiban, például Nagy-Britanniában, vagy Hollandiában is jellemző.

Balogh András ugyanakkor úgy vélte, hogy az Európai Unió nem csak nemzetek feletti szerveződés, de a nemzeti érdekérvényesítés kerete, eszköze is a globalizálódó világban a még oly tekintélyes európai államok számára is, mint Franciaország vagy Németország. Kérdés, hogy ennek a belátása mennyire hatja át a nyugat-európai társadalmakat. És kérdéses az is, hogy ezeknek a társadalmaknak mennyi valóságos tapasztalata van a kelet-európaiakról, illetve milyen mértékig vezérelte őket az a pszichózis, amit az afrikai, ázsiai, karibi bevándorlóktól való félelem alakított ki - vetette fel Balogh András. A gazdasági szempontból gyengélkedő nyugat-európai országok lakossága könnyen összekapcsolja az Európán kívüli bevándorlók, illetve a kelet-európai bővítés problémáját - jegyezte meg.

A szakember úgy véli, a francia elutasítással megtorpant az unió és nagy presztízsveszteséget szenvedett. Az eddig elért eredmények megtartása került napirendre, de nyitott kérdés, hogy itt megáll-e a folyamat, vagy esetleg felvetődik az unió visszabontása, a nemzetek fölöttiség irányába való továbbhaladás megkérdőjelezése.

A franciák elutasító véleménye nem csupán egy kisiklás, hasonló hangulat uralkodik Nagy-Britanniában, Hollandiában, de még talán Németországban is. Ez egy évek óta tapasztalható, egyre erősödő trend - jegyezte meg a szakember. Szerinte a népszavazás következménye a már eddig is bizonytalan sorsú lisszaboni program hosszú távú felfüggesztése, pedig a lisszaboni program az unió versenyképesebbé tételét, világgazdasági és világpolitikai súlyának növelését, az Egyesült Államok egyenrangú partnerévé válást tűzte ki célul.

A nemzeti érdekek felülkerekedhetnek az unióban és ez közvetlenül érintheti Magyarországot is, például amikor majd arról folyik a vita, hogy a befizető országok terhei mekkorák legyenek, illetve ki milyen arányban részesüljön a közös kasszából. Ha a demokratikus politikai elitek úgy látják, hogy a lakosságnál nem lehet pontokat szerezni az uniós projekttel, az "európaisággal", akkor könnyen lehet, hogy a nemzeti érdekekre helyezik majd a hangsúlyt - mondta Balogh András.

Szerinte a kétsebességes Európa nem veszély, hanem realitás, hiszen a legutóbb csatlakozott kelet-európai országok nem tartoznak az euróövezethez, a schengeni övezethez, mi több reális lehetősége van annak is, hogy az uniós apparátusban nagyon-nagyon kicsi marad a befolyásuk. Megmaradhat egy olyan gyakorlat, amelyben az EU-t alapító tekintélyes államok egymás közt akár informálisan is eldöntik a stratégiai kérdéseket.

A francia népszavazás a szakértő szerint nem befolyásolja közvetlenül a bolgár és a román csatlakozást, de Törökországé beláthatatlan távolságba került.

Balogh András megjegyezte: a franciák uniós alkotmánytervezetet elutasító véleményében kifejeződik az is, hogy túl liberálisnak tartják az alkotmánytervezetet, amely nem a munka érdekeit védi, sokkal inkább a tőkének biztosít nagy lehetőségeket. Ez nem csak a kommunisták, de a szocialisták 40 százalékának, és a bérből és fizetésből élők túlnyomó többségének a véleménye Franciaországban.

Hozzátette: a francia népszavazás a brüsszeli túlburjánzó, elidegenedett, esetenként meglehetősen korrupt apparátus elutasítását is jelenti. Ez az apparátus képtelen volt megfelelő helyzetértékelést adni a lakosság számára, eloszlatni a bővítéssel kapcsolatos aggályokat és érthetővé, népszerűvé tenni az alkotmánytervezetet.

Természetesen francia belpolitikai vonatkozásai is vannak a referendumnak, erre utal a 70 százalékos részvétel. A franciák többsége nem csak és nem elsősorban az EU-ról, hanem saját kormányáról mondott véleményt - mondta Balogh András.