Újabb ausztráliai nyilas ügyét vizsgálják

Az [origo]-nak sikerült telefonon elérnie a Simon Wiesenthal Központ által háborús bűnökkel meggyanúsított egykori nyilas férfit, Polgár Lajost. A férfi tagadja, hogy háborús bűnöket követett volna el, de nem tervezi, hogy egy esetleges kiadatás előtt hazatérjen és bizonyítsa igazát.

Átfogó vizsgálatot kért az Ausztráliában élő Polgár Lajos volt nyilas vezető második világháborús tevékenységéről a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a magyar hatóságoktól. A Wiesenthal Központ szerdán a tel-avivi magyar nagykövetségre eljuttatott faxában kérte, hogy amennyiben egyértelmű bizonyítékok kerülnek elő, a magyar hatóság kezdjen büntetőeljárást Polgár ellen.

A Simon Wiesenthal Központ igazgatója korabeli bírósági jegyzőkönyvek fénymásolatát csatolta kérelméhez. Azok alapján állítja, hogy Polgár számos magyar zsidó sorsát érintő döntést hozott, és feltehetőleg gyilkosságok és üldözések részese volt. A Külügyminisztérium [origo]-hoz eljuttatott közleménye szerint a Wiesenthal Központ kérelmét illetékességből megküldik a Legfőbb Ügyészséghez.

Polgár Lajos 1944 októberében az Andrássy út 60. szám alatti nyilaskeresztes pártközpont vezetésével bízták meg a Simon Wiesenthal Központ szerint. Ebbe az intézménybe rendszeresen hoztak zsidókat, akiket megkínoztak és többeket megöltek.

Polgár Lajos, akit az [origo]-nak sikerült telefonon elérnie, azonban tagadta, hogy vezette volna a hírhedt nyilas pártközpontot. Szerinte csak az igaz, hogy az intézmény Gera József vezetése alá tartozott, akinek a helyettese volt. (Gera Józsefet 1946-ban háborús bűnök miatt halálra ítélték.) Polgár beosztását tekintve Országos Munkarendi Vezető volt és ilyen minőségben a Hűség Házában levő irodák beosztását is végezte. Titkárként munkaköréhez tartozott, hogy kikérdezte azokat, akik Gera Józsefhez jöttek, de állítása szerint döntési pozícióban nem volt.

A férfi elmondása szerint ezeket a funkciókat 1944. december 31-ig látta el, ezután ugyanis áthelyezték Németországba, ahol menekültügyi főmegbízottként az oroszok által megszállt területekről elvonuló magyarok elhelyezéséről gondoskodott. E hivatalát 1945 márciusáig tudta viselni, ekkor azonban Ausztria felé kellett vonulnia a Németországba benyomuló amerikaiak elől. A nyilasokkal szembeni "kegyetlen bánásmódról" Magyarországról érkező hírek miatt Polgár eldöntötte, hogy nem tér haza. Ekkoriban változtatta meg nevét Kardosra. Kardos Lajos néven évekig Németországban dolgozott feleségével, innen vándoroltak ki Ausztráliába 1949-ben.

A férfi állítja, hogy nem követett el háborús bűnöket. Ezt alátámasztja az is, hogy 1957-ben, amikor kérvényezte, hogy újra eredeti nevét használhassa, az ausztrál hatóságok 7 hónapi vizsgálódás után sem találtak fekete foltot múltjában. Polgár Lajos furcsának találja, hogy több cikkben is azt olvasta, hogy ő bújkált, amit nem ért, hiszen 1957 után több évtizeden keresztül eredeti nevén publikált különböző hungarista újságokban.

A korábbi, róla szóló cikkek szerint a férfi holokauszttagadó és ártalannak tartja a nyilas vezéreket. Ez csak részben igaz, mert Polgár Lajos nem tagadja, hogy koncentrációs táborok lettek volna a II. világháború alatt és azt sem tagadja, hogy ezeken a helyeken többek között magyar zsidó áldozatok is meghaltak. Úgy véli azonban, hogy a magyar áldozatokért kizárólag "Horthyék" felelősek, nem pedig a nyilasok.

Állítja, hogy Szálasi október 16-i hatalomra kerülése után nem deportáltak zsidókat, kizárólag osztrák munkatáborokba küldték őket, de ezeket is leállították egy idő után. (A vidéki zsidóság deportálása az ország német megszállásától, 1944. március 19-től egészen júniusig tartott, amikor Horthy Miklós kormányzó leállítatta az akciót. Ekkorra azonban több mint 400 ezer embert elszállítottak. A nyilasok hatalomátvétele után a deportálások újraindultak, ahol a főként budapesti zsidókat "vagonok híján" gyalogosan indítottak el Ausztria és Németország felé. Ilyen menetben halt meg például Radnóti Miklós.).

Polgár szerint a később háborús bűnök miatt kivégzett Szálasi Ferenc nem követett el semmiféle bűnt. Szerinte ártatlanul ítélték el Gera Józsefet is. Bár tudtak arról, hogy nyilas túlkapások történtek zsidókkal, de ez soha nem a felső vezetés parancsára történt - mondta a volt magasrangú nyilas. (A budapesti gettóba 200 ezer zsidót zsúfoltak össze, akik közül sokan estek áldozatul a nyilasok kegyetlenkedéseinek.)

Arra a kérdésre, hogy hazajönne-e igazát bizonyítani egy esetleges kiadatás előtt, Polgár azt mondta, hogy nincs félnivalója, nem követett el semmi rosszat, ezért a vádak a nyomozás során maguktól meg fognak bukni.

Ungváry Krisztián történész az [origo]-val közölte: a nyilasok elleni eljárások jól feltártak, és azokban senki sem vallott Polgárra. Az idős férfi nyilatkozatának elolvasása után a történész úgy véli: előfordulhat, hogy az egykori nyilas igazat mond és tényleg nem követett el semmiféle háborús bűnt.

A Simon Wiesenthal Központ által korábban gyanúba kevert másik volt nyilas, Zentai Károly kiadatása már április óta zajlik, a férfinak az ügyben legközelebb jövő februárban kell megjelennie az ausztrál bíróság előtt. A 83 éves Zentait egy zsidó fiatal meggyilkolásával gyanúsítják.