Egyik ismerőse 1,3 millió forintért emelget sorompókat, a közszférában többtízmilliós bónusz jár a nyugdíjazottaknak, és bár látta, hogy a gazdaság nem fogja ezeket elbírni, ő is kihasználta a korrupt és nepotista görög rendszert. Az [origo] egy 52 éves görög kisvállalkozó szemével próbálja bemutatni a görög gazdaság összeomlása felé vezető utat.

"Az egyik ismerősöm sorompókezelőként dolgozott a vasúttársaságnál egy kis faluban, de volt kapcsolata az egyik párttal, így Szalonikibe került. Hotelben lakik, a fizetésével együtt összesen havi 5 ezer eurót [1,3 millió forintot] költenek rá. Csak azért, hogy fel- és lehajtsa a sorompót" - mesél az [origo]-nak egy jellemezőnek tartott történetet a görög állami szféra abszurd költekezéseiről Kirjakosz Gudamanisz.

A fenti példa jól illusztrálja azt is, hogy a családjával Szalonikiben élő 52 éves férfi szerint mik a leginkább felelősök a görög gazdaságot sújtó válságért: a belterjes, átpolitizált, jelentős privilégiumokban részesülő közszféra, a politikai rendszer korruptsága, valamint az óriási méreteket öltő adóelkerülés.

Letagadott medencék és 18. havi fizetés

"Nagyon sok emberrel töltötték fel a közszférát, sokkal többet is költenek rá, mint amennyire valóban szükség lenne" - mondja Kirjakosz Gudamanisz. Az állami szférában dogozókat gyakorlatilag nem lehet kirúgni, csak ha megszűnik a részlegük. A férfi szerint viszont rendkívül nehéz bekerülni, mert ehhez jellemzően kapcsolatok kellenek. A válság előtt a közalkalmazottak átlagosan 40 százalékkal kerestek többet a versenyszférában dolgozóknál, ugyanakkor csak napi 7 órát kellett dolgozniuk.

A néhány kamionnal rendelkező szállítási vállalkozó szerint a közalkalmazottak nyugdíjazásukkor 80-200 ezer eurós (21-53 millió forintos) bónuszt kapnak, attól függően, hogy hány évet dolgoztak. Emellett legkevesebb 14 havi fizetést kapnak, de a mozdonyvezetők például 18. havi fizetésben is részesülnek. Az adóelkerülés is hatalmas problémát jelent, a BBC szerint az egy dolgozóra jutó, be nem fizetett adó mértéke évente 3 ezer euró (800 ezer forint). Szintén jellemző példa, hogy Athén egyik gazdag negyedében 324-en írták bele adóbevallásukba, hogy van uszodájuk, míg egy műholdfelvétel szerint a tényleges szám 16 974 volt.

"A politikusok sem különbek, ők például 16 havi nyugdíjat kapnak" - mondja Kirjakosz Gudamanisz. A parlamenti képviselők a fizetésük körülbelül 15 százalékos csökkentése után is közel havi 10 ezer eurót (2,6 millió forintot) keresnek. "Még a parlamenti takarítók is havi 2500 eurót [665 ezer forintot] visznek haza" - állította a férfi.

A vállalkozó szerint ezeken kívül több oka is van a gazdaságot fenyegető államcsődnek. Ilyennek nevezte a 177 ezer fős katonaságot, amelyre a Törökország elleni konfliktusra hivatkozva 2009-ben például a GDP 3,2 százalékát fordították. Ezzel Oroszország és a Kaukázus országai után arányaiban Görögország költött a legtöbbet hadseregére Európában.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Kirjakosz Gudamanisz és felesége

"A görög ortodox egyház is közeli viszonyban van az állammal, és rendkívül gazdag, mert nem fizet adót, ráadásul még üzleti tevékenységet is folytatnak" - teszi hozzá a vállalkozó fia, a 22 éves Panosz, aki éppen krakkói Erasmus-ösztöndíja után tér vissza Szalonikibe. A papság fizetését ráadásul állami pénzből fizetik az Európa egyik legvallásosabb országának számító Görögországban, ahol az Eurostat 2005-ös felmérése szerint mindössze a lakosság 3 százaléka nem hisz egyáltalán Istenben.

50 évesen kezdett tüntetni

Az államcsőd elkerülése érdekében meghozott rendkívül népszerűtlen intézkedések több szempontból is megváltoztatták Kirjakosz Gudamanisz életét. Mivel az egyik taxitársaságnál titkárnőként dolgozó felesége fizetése is 150 euróval (40 ezer forinttal) csökkent, így jelentősen vágtak kiadásaikon. "Bevásárláskor csak a legalapvetőbb élelmiszereket vesszük meg, azt pedig kétszer meggondoljuk, ha elmennénk vacsorázni. Nyaralni talán el sem megyünk idén" - mondja a férfi.

Bár 50 éves koráig soha nem tett ilyet, a válság 2009-es kirobbanásakor életében először elment tüntetésekre is. "A helyzet annyira borzalmassá vált, hogy úgy érzi, tüntetnie kell, mert felelősséget érez a következő generációkért" - mondja édesapjáról Panosz. Kirjakosz Gudamanisz azt mondja, a korrupció és a politikusok ellen tüntet, és azt reméli, csökkenek a hatalmasnak vélt jövedelmi egyenlőtlenségek.

Bár a műszaki egyetemet végzett vállalkozó azt mondja, hogy már öt éve számított a gazdasági nehézségekre, mégis úgy érzi, hogy "aludt, és nem látta az igazságot". Családi tradíció, hogy a jelenleg kormányzó szocialista pártra, a PASOK-ra szavaznak, de szerinte ez nem fog többet megtörténni, és sajnálja, hogy éveken át elfogadta a hazugságaikat. A férfi szerint a politikát uraló két nagy párt, a PASOK és a jobbközép Néa Dimokratía (Új Demokrácia) helyett új politikusokra van szükség, mert már évtizedek óta "ez a két család váltogatja egymást".

Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki
Folyamatosan tüntetnek a megszorítások ellen

A vállalkozó ezzel arra utalt, hogy kormányzó miniszterelnök Jeórjiosz Papandreu politikuscsaládból származik, nagyapja és édesapja is volt miniszterelnök. A PASOK-ot a kormányfő édesapja, Andreasz Papandreu alapította. Jeórjiosz Papandreu elődje, a Néa Dimokratía színeiben megválasztott Kosztasz Karamanlisznak pedig a nagybátyja alapította meg a pártot.

Szolidaritás és a rendszer kihasználása

Kirjakosz Gudamanisz a görögök lustaságáról szóló sztereotípiát óriási hazugságnak nevezi, bár azt mondja, hogy "mindenki próbálta kihasználni" a korrupt, nepotista rendszert. "Egyszer például az útlevelemet szerettem volna gyorsabban elintézni. Szóltam egy ismerősömnek, és egy hónap helyett egy hét alatt elkészült" - mond egy példát. "Néha rá vagy ezekre kényszerítve. Ha kórházba kell mennem, mindig szólnom kell az ismerősömnek, különben napokat kellene várnom" - teszi hozzá a férfi felesége. "Ezek a rendszer hibái, de rá vagy kényszerülve bizonyos szempontból, hogy te se maradj ki" - foglalja össze 22 éves fiuk.

"A hosszú múltra visszatekintő demokrácia miatt Európában leginkább a görögök foglalkoznak a politikával, és az emberek nem tudnak többé hinni ebben a rendszerben" - jelenti ki Panosz. Szerinte a görögök mindig is szolidárisak voltak egymással, de ez csak erősebb lett most. "Az embereknek az EU-ban is aktívabbnak kellene lenniük, és jobban kiállni a jogaikért" - mondja édesapja, aki szerint az EU is felelős azért, hogy ilyen helyzetbe került Görögország.

Szerinte az EU-t nem is érdekli a görög gazdaság, csak amiatt adnak hiteleket, hogy az "általuk kreált rendszer" fennmaradjon. Bár szerinte az EU segített a görögöknek adott hitelekkel, előnyt is kovácsol belőle azzal, hogy 6 százalékos kamatot számol fel a hitelre, ellenben a többi tagország 1,8 százalékos kamatozású hiteleket kap. A 110 milliárdos segélycsomag kamata eredetileg 5,2 százalékos volt, amit márciusban 4,2 százalékosra csökkentettek.

A görög gazdaság megmentését az GDP 143 százalékát kitevő államadósság egy részének elengedésétől reméli a kamionos vállalkozó. Szerinte erre amiatt is joga van Görögországnak, mert a nem Szovjetunió uralma alatt lévő országok közül egyedül Görögország nem részesült a II. világháború után Európa újjáépítését célzó Marshall-segélyből. Szerinte így jóval nagyobb esély lenne az adósság visszafizetésére, és megelőzné az újabb megszorításokat.