Még nem választott a sör és Allah között a felszabadult Tunézia

2011.10.25. 16:38

Iszlamista párt kerül hatalomra Tunéziában a vasárnapi választások után. A párt vezetője szerint tiszteletben tartják majd a világi értékeket, de sokan attól tartanak, hogy az eddigi diktatúrát újabb elnyomás követi majd. Hasonlóan hatalomátrendeződés zajlik a diktátora uralma alól idén felszabadult Egyiptomban és Líbiában. Behozta a hatalomba az iszlamistákat az arab tavasz.

Kellemetlen meglepetésre ébredhetnek a világi demokráciát álmodó tunéziai választópolgárok a vasárnapi választások után, az előzetes becslések alapján ugyanis elsöprő többséget szerezhet egy az országban korábban betiltott iszlamista párt. A számos radikális iszlamista mozgalom és párt előképének tekinthető egyiptomi Muszlim Testvériséggel szövetséges, magát mérsékelt iszlamistának nevező Ennahda (Újjászületés) párt a különböző részeredmények alapján akár abszolút többséget is szerezhet az alkotmányozó nemzetgyűlésben, amely az ország alkotmányát meghatározza.

Tunézia volt az első arab ország, ahol év elején az utcai tüntetések forradalomba csaptak át, és sikeresen elűzték az ország diktátorát, Zin el-Abidin Ben Alit. Tunézia demokratikus választást is először tartott a forrongó arab világban. A helyszíni beszámolók szerint a hétvégén tartott szavazás minden várakozást felülmúlt: a 4,1 millió szavazásra regisztrált választópolgár 90 százaléka ment el szavazni, de az összes szavazásra jogosultnak is mintegy 70 százaléka élt a szavazati jogával. Az emberek sok helyen órákat is hajlandóak voltak sorba állni, hogy voksolhassanak, és arról áradoztak, hogy egy éve nem is hitték volna mindezt.

"Bármi következik is ezután, most végre úgy érzem, hogy létezem" - mondta egy 35 éves szavazó a brit Independent tudósítójának. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a szavazás után ünnepi hangulat volt Tunisz környékén, az emberek tunéziai zászlókat lobogtattak, és mindenfelé azt kiabálták, hogy "éljen soká Tunézia!" A szavazást azonban mégis beárnyékolta az iszlamisták és a világiak között feszülő, most felszínre bukó ellentét.

Akár 50 százalékot is szerezhetnek

Várhatóan csak kedd délután lesznek végleges eredmények, a tunéziai média és a pártok azonban folyamatosan hoznak nyilvánosságra részeredményeket, amelyek az iszlamista  Ennahda elsöprő győzelméről szólnak. Az állami rádió a Reuters hírügynökség szerint eddig két város, Sfay és Kef részeredményeit közölte, ahol az Ennahda vezetett, a párt pedig saját adataira hivatkozva közölte, hogy a külföldön szavazó tunéziaiak között minden szavazóhelyen ők nyertek, és több mint 50 százalékot szereztek. A párt hétfőn azt közölte, hogy 40 százalék megszerzésére számít a 217 tagú nemzetgyűlésben.

A választásokon induló mintegy 11 ezer jelölt több mint 80 pártot képviselt, Tunézia most mégis azt számolgatja, hogy sikerülhet-e egyetlen pártnak abszolút többséget szereznie. A Reuters szerint nyugati diplomaták ezt nem tartják valószínűnek, az Ennahda pedig a félelmek csillapítására közölte: az eredményektől függetlenül nagykoalíciót akar kötni a többi párttal, hogy egy széles támogatottságot élvező kormányt hozzon létre.

Forrás: AFP
Órákat álltak sorba a szavazók

Az iszlamisták várható győzelme ennek ellenére látható aggodalmat okozott a világiak között - írja több hírügynökség is. "Nem vagyok valami optimista, mert ha az iszlamisták győznek, lehet, hogy meg akarják majd változtatni az életmódomat" - mondta a Reuters tudósítójának egy 26 éves építész szavazatának leadása után. A Tunéziát korábban irányító, a demokratikus szabadságjogokat korlátozó Ben Ali rezsimje a nők jogairól és a családjogról, illetve az oktatásról viszonylag progresszíven gondolkodott.

"Nem fogadják el egymást"

A félelem mögött a tunéziai társadalom éles vallási megosztottsága rejlik - derül ki az USA hadseregének afrikai parancsnoksága által fenntartott Maharebia internetes hírportál elemzéséből. "A több évtizednyi elnyomás ketté szakította a társadalmat, amelyben a vallásos és a világi oldal nem nagyon fogadja el egymást" - magyarázta a lapnak egy tunéziai újságíró. Szerinte az iszlamistáknak és a világiaknak is vannak jogos követeléseik, ezért az ellentét feloldása nagyon sok időbe fog telni.

A feszültség közvetlenül a választások előtt tüntetésekben és ellentüntetésekben is megmutatkozott, miután a tunéziai Nesszma TV október közepén műsorára vette a Persepolis című francia-iráni rajzfilmet. A film azt mutatja be, hogyan vezetett az iráni forradalom a Közel-Kelet egyik legkeményebb vallási diktatúrájának kialakulásához, és egyik jelenetében a főszereplő találkozik és beszédbe elegyedik Allahhal is. Mivel az istenség ábrázolását az iszlám törvényei tiltják, a tévé ellen istenkáromlás gyanújával eljárást indított az ügyészség, iszlamista tüntetők pedig megtámadták a tévé épületét is.

A győzelemre esélye Ennahda párt hamar egyértelművé tette, hogy egyetért az ügyészségi eljárással, amikor közölte: szerinte a tévé a filmmel "meg akarta sérteni a tunéziai iszlamistákat". Az ügy nagy vitát kavart a szólásszabadság határairól, és miközben a tévé bocsánatot kért, a Nemzeti Médiareform Bizottság elítélte az újságírók megfélemlítésére irányuló kísérleteket és az erőszakot. A választás előtti héten az iszlamisták tüntetésére válaszul világi tüntetést tartottak, amelyen "Nem a szélsőségekre! Szabadságot akarunk!" jelszavakat skandált több ezer ember.

Forrás: AFP
Az Ennahda párt hívei

A múlt szerdai tüntetés felvonulói közölték: a vallási szélsőségek és a diktatúra ellen tüntetnek. "Mindannyian készek vagyunk megvédeni a vallást, mint ahogy a hazát is" - mondta a Maharebiának egy tüntető újságíró, Salem Labben. Szerinte azonban most az a kérdés, hogy hogyan definiálják ezeket a fogalmakat, és mi számít majd istenkáromlásnak Tunéziában. "Az előző rendszer a haza védelmére hivatkozva nyomott el mindenkit. Ma az istenségre hivatkozva próbálják korlátozni a szabadságot" - mondta.

Belső megosztottság

Az Ennahda próbál rácáfolni a félelmekre: vezetője, a 22 éves brit száműzetésből hazatérő Rasid Gannúsi azt állítja, hogy a mérsékelten iszlamista török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan kormányához hasonló vezetést szeretne Tunéziában. A pártvezér azt ígérte, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait, és nem fognak erkölcsi kódexeket ráerőltetni a tunéziaiakra. Ebben szavazóinak egy része is bízik, hiszen Tunéziában sokan kifejezetten lazán kezelik az iszlám különböző tiltásait, például a nők viselkedésére vagy az alkoholtilalomra vonatkozó tételeket. "Ma reggel az Ennahdára szavaztam, este pedig iszom egy pár sört a barátaimmal" - mondta például a Reutersnek egy fiatal tuniszi munkás.

A hírügynökség által megkérdezett megfigyelők szerint azonban az iszlamista párttal nem csak mérsékeltek kerülnek hatalomra: feszültség van a pártvezető mérsékelt vonala és a keményebb iszlamisták között. Tunéziában a keményvonalas iszlamisták kisebbségben vannak, de léteznek. Ezt jól példázza, hogy miközben a választás előtti pénteken az Ennahda párt egyik csinos női jelöltje fejkendő nélkül szónokolt a tömeg előtt, ugyanezen a gyűlésen olyan könyveket és kampányanyagokat árultak és osztogattak, amelyekben radikális szalafisták írtak arról, hogy a nőket nyilvános helyen el kell különíteni a férfiaktól.

Az iszlamisták megerősödése nemcsak Tunáziában, de az arab tavasz által érintett többi országban is tetten érhető, erősödik az iszlamista pártok és mozgalmak hatalma Líbiában és Egyiptomban is. Líbiában a Kadhafi-rezsim bukásának hivatalos bejelentése után a lázadók Nemzeti Átmeneti Tanácsának vezetője, Musztafa Abdul-Dzsalil közölte, hogy az országban az iszlám törvénykezés, a saria lesz az igazságszolgáltatás alapja, és az iszlamista Líbiában az iszlám tanításaival ellentétes törvények érvényüket vesztik. Egyiptomban a külföldi elemzők szerint valószínűleg szintén iszlamista győzelem várható a novemberre tervezett választásokon, mivel a Muszlim Testvériség az ország legszervezettebb politikai ereje.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK