Nem haragszik Merkelre az új francia elnök

A vasárnap megválasztott új francia elnök azt mondta, nincs sértettség benne amiatt, hogy Angela Merkel német kancellár az elnökválasztási kampányban ellenfelét, Nicolas Sarközyt támogatta. Francois Hollande erről egy kedden megjelent interjúban beszélt, amelyben azt is közölte: nem akarja elfogadni, hogy az egész Európai Unió sorsát Franciaország és Németország döntse el.

A megválasztott francia elnök, Francois Hollande a Slate.fr hírportálon kedden közzétett interjúban beszélt azt általa képviselt új diplomáciai irányvonalról. A május 15-én hivatalba lépő Hollande elmondása szerint továbbra is hisz a "francia-német motorban", de nem fogadja el, hogy Európa két vezető országa egyedül döntse el az unió sorsát.

"Legalább annyira hiszek a francia-német motorban, mint amennyire vitatom a kétpólusú Európa gondolatát" - fogalmazott. Hozzátette, hogy az említett motor kizárólagos volt. "Az európai vezetők elhanyagoltak egyes országokat, mégpedig a leginkább sérülékenyeket, amelyeknek az a kellemetlen benyomása támadt, hogy diktálnak nekik".

Hollande azzal egyetért, hogy az európai építkezés Franciaország és Németország "kiegyensúlyozott és egymást tiszteletben tartó" viszonyán nyugszik. Megjegyezte, hogy Angela Merkel német kancellárt illetően nincs benne "semmi olyan sértettség, amely az elnökválasztási kampányhoz köthető". Tökéletesen megértettem, hogy a kancellár Nicolas Sarkozyt támogatja azért a politikáért, amelyet közösen folytattak" - hangsúlyozta Hollande, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Merkel sem tehet szemrehányást azért, mert őt pedig támogatták a német szociáldemokraták.

Merkel hétfőn tartott rendkívüli sajtóértekezletén kijelentette, hogy határozottan elutasítja az európai pénzügyi stabilitási paktum újratárgyalását. Hollande ugyanis kampányában többször is kijelentette: arra törekszik, hogy a paktumot tárgyalják újra, illetve egy gazdasági növekedést előirányzó passzussal egészítsék ki.

A szocialista jelölt gazdasági programjának és Sarkozy népszerűtlenségének köszönheti sikerét. A kampányban azt ígérte, hogy megemeli a nagyvállalatok és az évi egymillió euró felett kereső magánszemélyek adóját. Minimálbéremelést, nyugdíjkorhatár-csökkentést és 60 ezerrel több tanár foglalkoztatását is megígérte. Sarkozy eközben rendkívül népszerűtlenné vált, elsősorban azért, mert sokak szemében a gazdagok elnöke lett, aki hivalkodóan kérkedett vagyonával, ráadásul nem teljesítette választási ígéreteit, több mint 2,8 millió munkanélkülit hagyva maga után.

Franciaországban eddig csak egy alkalommal fordult elő, hogy hivatalban lévő államfőnek nem sikerült újraválasztatnia magát. Ilyen utoljára 1981-ben történt, amikor a baloldali Francois Mitterrand legyőzte a konzervatív Valery Giscard d'Estaing-t. Mitterrand ezután két ciklusban szolgált 1995-ig, Hollande előtt ő volt az utolsó baloldali elnök.

A Francois Hollande-ról szóló írásunkat itt olvashatja.