Az azeri Safarovot két évvel ezelőtt az Európa Tanács külföldi foglyok átadásáról szóló egyezménye alapján adta át Magyarország hazájának. Az egyezmény a szervezet közleménye szerint alapvetően humanitárius célokból teszi lehetővé a foglyok hazaszállítását.
Hazatérésekor Safarov azonnal elnöki kegyelemben és hősnek járó fogadtatásban részesült, valamint visszamenőleges hatállyal elő is léptették, holott a magyar bíróság gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre ítélte, és legkorábban 30 év után szabadulhatott volna.
Ramil Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával meggyilkolta örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt ítélte életfogytiglani börtönre.
Az egyezmény célja nem az, hogy lehetővé tegye elítéltek azonnali szabadon bocsátását hazájukban - állapította meg az állandó bizottság. "Bár a részes államoknak az egyezmény értelmében szuverén joguk, hogy kegyelemben vagy amnesztiában részesítsenek olyanokat, akiket börtönbüntetésre ítéltek, a közgyűlés emlékeztet, hogy a többi között a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény által is elismert, a nemzetközi kapcsolatokban tanúsítandó jóhiszeműség és a jogállamiság elve azt követeli meg, hogy az egyezményeket eredeti céljukkal összhangban alkalmazzák" - idézi a szervezet közlemény a közgyűlés állandó bizottsága által elfogadott határozatot.
Az állandó bizottság az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének mintegy 60 vezető tagjából áll, amely a testület strasbourgi plenáris ülésszakai között a közgyűlés nevében jár el.
A botrány kirobbanásakor az Origo írt arról, hogy személyesen Orbán Viktor adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik. A lépés kockázataira többször figyelmeztették Orbánt, aki viszont szeretett volna gesztust tenni az azerieknek, abban bízva, hogy segíteni fognak a gyengélkedő magyar költségvetésen.