Forrong Bosznia, a bürokraták országa

2014.02.11. 17:49

Minek kell három elnök, tizenhárom kormány, 139 miniszter és 180 ezer bürokrata egy 3,8 milliós országnak? Többek között ezt kérdezik Bosznia-Hercegovinában a tüntetők is. A politikusokból kiábrándult tiltakozók előrehozott választásban bíznak, de ehhez módosítani kell a törvényeket.

Kedden is zajlottak a múlt héten indult tüntetések Bosznia-Hercegovina több részén. Szarajevóban a délben gyülekező tüntetők előbb az elnöki hivatalhoz, majd a szövetségi kormány épületéhez vonultak. A helyi beszámolók szerint több százan követelték többek között az elnökség és a szövetségi kormány lemondását, a kantonok megszüntetését, a privatizáció felülvizsgálatát, a jogellenesen megszerzett vagyonok visszavételét, a miniszterek fizetésének csökkentését, hivatali autóik, céges telefonjaik elvételét, előrehozott választásokat.

A múlt szerdán Tuzla egykori ipari központban kitört és péntekre számos, zömében bosnyákok lakta településen véres zavargásokba torkollott tiltakozások a hétvégén és a héten már békésebb mederben zajlanak.

bosznia, szarajevó, A rossz gazdasági helyzet miatt feldühödött tüntetők által felgyújtott autók lángolnak a boszniai fővárosban, Szarajevóban 2014. február 7-énForrás: AFP

Az etnikailag megosztott országban ugyanakkor nem tapasztalni, hogy a demonstrációknak etnikai színezetük lenne. Kizárólag szociális kérdések izgatják az utcára vonulókat – mondta az Origónak egy helyi történész, Dzsenan Hadzovic. Az EUFOR-ral együtt dolgozó Hadzovic szerint a helyi politikai elit igyekszik etnikai színezetet adni a megmozdulásoknak, illetve saját célra kihasználni őket, de a tiltakozók nem engedik magukhoz közel a pártokat.

A politikai vezetéssel szembeni elégedetlenség nem új keletű dolog. Tavaly nyáron ezrek tiltakoztak napokig a „csecsemőforradalomnak” nevezett tüntetéseken Szarajevóban azért, mert a megállapodásra képtelen politikai vezetés miatt az újszülöttek nem kaptak személyi okiratokat. Ősszel pedig azt hallottuk az országbeli etnikai feszültségekre külön figyelő EUFOR egyik osztrák főtisztjétől, hogy az embereknek elsősorban a korrupcióból, a munkanélküliségből, a politikusokból, a nem hatékony politikai rendszerből van elegük.

A korrupció által okozott kárt 2012-ben évi félmilliárd euróra taksálta a Transparency International. A nemzetközi szervezet szerint, noha a korrupció az élet minden területén virágzik, az ilyen ügyek szereplői csak kevés esetben kerülnek bíróság elé, és még kevesebb alkalommal marasztalják el őket. Az emiatt indult eljárások 70 százalékát megszüntetik (2010-ben például csak két embert marasztaltak el emiatt). A munkanélküliek aránya évek óta 40 százalék fölött van (jelenleg 44 százalékos), a fiatalok körében pedig még magasabb, 57 százalékos.

A rossz gazdasági helyzet miatt tiltakozó tüntető egy önkormányzati épület előtt Tuzlában 2014. február 7-énForrás: MTI/AP/Amel Emric

Az alig 3,8 millió ember lakta ország vezetéséhez sokak szerint elég lenne egy polgármester is, ám összesen 13 kormányt és 139 minisztert tartanak számon. Az ENSZ főképviselője által felügyelt államban van közös kormány, van külön kormánya a szerb, illetve a horvát–bosnyák résznek, valamint az utóbbi területén található 10 kantonnak, valamint külön Brcko városának. A rendszer a boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni megállapodásnak köszönheti létét, és azt az igyekezetet tükrözi, hogy annyira kiegyensúlyozzák az etnikai erőviszonyokat, hogy az akkori véres konfliktus ne ismétlődhessen meg.

Az elképesztően hatalmasra duzzadt és jórészt külföldi segélyekből fenntartott államszervezetnek olyan sokan köszönhetik a megélhetésüket, hogy csak kevesen érdekeltek a normális működést bénító helyzet megváltoztatásában. A BBC szerint az országban 180 ezer ember dolgozik a közigazgatásban, az egyes régiók költségvetésük átlagosan 65 százalékát az ő fizetésükre költik.

A tüntetések azonban a jelek szerint elindítottak valamiféle változást. A tíz regionális kormányfőből négy már lemondott, távozott a boszniai rendőrfőnök is, és állítólag fontolgatja a távozást Zeljko Komsic, a háromtagú (szerb–horvát–bosnyák) elnökség horvát tagja is.

Kiégett autó MostarbanForrás: AFP/Elvis Barukcic

A megoldást sokan előrehozott választások kiírásában látják. A soron következő választásokat elvileg októberben tartanák, de kérdés, meg tudnak-e egyezni egy korábbi időpontról. Dzenan Hadzovic jelezte, a boszniai alkotmány nem ismeri az előrehozott választás fogalmát. Ilyet szerinte csak akkor lehetne tartani, ha a szövetségi nemzetgyűlés feloszlatná magát. A kormány kedden ugyanakkor közölte, azon dolgoznak, hogy a választási törvények módosításával lehetővé tegyék a korai szavazást.

A tüntetők azonban nem tágítanak. Kedden délután Szarajevóban végigvonultak a belvároson, az elnökség épülete és a szövetségi parlament előtt is feltartva a forgalmat, majd szerda estére összehívták "a polgárok gyűlését" a Szarajevói Egyetemre. „Mögöttünk nem áll párt vagy bármilyen szervezet, csak megaláztatás, éhség, reménytelenség. Mondjatok nemet a politikai alkudozásokra, a zárt ajtók mögötti megegyezésekre” – üzenték szórólapokon.

„A tüntetések mai is folytatódnak, és folytatódnak mindennap, amíg követeléseinket nem teljesítik, ami elsősorban a szövetségi kormány távozása” – idézte a Bloomberg a demonstrációk egyik szervezőjét.