Tehetetlenül nézi a világ a lányrablók ámokfutását

2014.05.08. 15:39

Ha a Boko Haram célja az volt, hogy megmutassa a világnak, mennyire tehetetlen és alkalmatlan a feladatára a nigériai kormány, akkor sikerrel járt. Csaknem háromszáz diáklányt raboltak el úgy, hogy három héttel később sem tudja senki, hogy hol vannak, és egyelőre semmi jele annak, hogy akár a nigériai kormány, akár a nemzetközi közösség képes lenne megfékezni a Boko Haram tombolását.

A Boko Haram nevű, hivatalosan is terrorszervezetnek nyilvánított iszlamista csoport Nigériában az elmúlt években számos véres akcióban benne volt a bombarobbantásoktól kezdve a mecsetek és templomok, valamint kormányzati épületek megtámadásáig, mostanra azonban ijesztő hatékonysággal kifejlesztette azt a tevékenységet, amellyel a nemzetközi közvélemény figyelmét is megragadhatja. Iskolás lányok tömeges elrablása volt az, ami a külföldi sajtó ingerküszöbét is átlépte. Április 14-én 276, más források szerint több mint háromszáz tizenéves diáklányt raboltak el a Borno szövetségi állambeli Chibok település bentlakásos iskolájából, nagyjából ötven lánynak sikerült elmenekülnie, a többieket még mindig fogva tartják.

A Boko Haram akciója után már nemcsak a nigériaiak, hanem az egész világ követeli, hogy a kormány szerezze vissza valahogyan a lányokat. Az internetes nyomást jelzi, hogy hashtag - #BringBackOurGirls – is született a követelések összefogására, és az amerikai first ladytől kezdve a hollywoodi hírességekig nagyon sokan csatlakoztak az ügyhöz. Ha a Boko Haram célja az volt, hogy megmutassa a nigériaiaknak és a világnak, hogy mennyire tehetetlen és alkalmatlan a feladatára a nigériai kormány, akkor sikerrel járt. A lányokról három héttel az elrablásuk után sem tudni semmit, és egyre kevesebb az esély, hogy valaha is előkerülnek.

A Boko Haram tagjai értenek a díszletekhezForrás: AFP/Ho

A nigériai hatóságok egyelőre az egész ügy felgöngyölítésében tehetetlennek tűnnek. A nigériai elnök, Goodluck Jonathan például csaknem három hosszú hetet várt, amíg a nyilvánosság előtt elismerte, hogy az iszlamista terroristák háromszáz diáklányt elraboltak. Rögtön a szülőkre tolta a felelősséget, azzal vádolva őket, hogy nem segítették a hatóságokat a gyerekeik azonosításában, és közben arról beszélt, hogy a nigériai hadseregnek fogalma sincs arról, hol lehetnek a Boko Haram túszai. Ezek után az a kijelentése, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megtalálja, és visszahozza a lányokat, érthetően nem töltötte el reménnyel a családokat. Nem sokkal az elnök beszéde után a Boko Haram fegyveresei újabb nyolc lányt raboltak el az egyik északkeleti faluból, a hét elején az ország északkeleti részén indított támadásukban pedig több mint kétszázan haltak meg.

A Boko Haram az iszlám törvénykezés, a saría legszigorúbb változatát szeretné bevezetni az északon muszlim, délen keresztény többség lakta Nigériában. A nagyszabású, országos tervek megvalósítása mellett azonban van ideje és energiája a nevében is meghatározott célra összpontosítani. A Boko Haram hausza nyelven ugyanis annyit jelent, hogy a nyugati oktatás bűn, ami megmagyarázza, hogy a szervezet fegyvereseinek miért az iskolás lányok lettek az első számú célpontjai.

A héten a Boko Haram vezetője, Abubakar Sekau egy videoüzenetben az iskolai oktatás alternatíváját is felvázolta: kijelentette, hogy a diáklányokat rabszolgaként fogják kezelni, eladják és házasságra kényszerítik őket. "Megmondtam, hogy fel kell hagyni a nyugati oktatással. Lányok, abba kell hagynotok az iskolát, és meg kell házasodni" – adta elő a tanácsait a katonai gyakorlóruhába öltözött Abubakar Sekau hat fegyveres férfi társaságában egy páncélozott szállító jármű és két, gépfegyverekkel felszerelt kisteherautó előtt.

A lányok mint stratégiai fegyverek

A chiboki lányrablás már csak a nagyságrendje miatt is felkeltette a világ figyelmét a Boko Haram működése iránt, a nigériai terrorszervezet azonban már korábban is a saját szempontjai és érdekei szerint egyengette a nigériai muszlim lányok sorsát. Februárban húsz lánnyal távoztak Konduga városából, és a biztonság kedvéért szinte az egész települést ledózerolták. Buni Yade városában tizenhat lányt raboltak el az egyik állami kollégiumból, tucatnyi diákfiút pedig álmukban öltek meg – őket nyilván nem tudták volna pénzért értékesíteni a feleségpiacon. Gwoza városából is tíznél több lányt elraboltak. Nigéria északi részén egyre több családból hiányoznak a lányok.

Az egész világot mozgósítanák a lányokértForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A nők elrablásának a taktikája azonban nem a Boko Haram sajátja. A nigériai hatóságok is bevetették már ezt stratégiai fegyverként az egyelőre megfékezhetetlen terrorszervezet ellen. A Guardian szerint a nigériai rendőrség 2011 decemberétől kezdte el elfogni a szervezet katonai vezetőinek a feleségeit és gyerekeit, feltehetően azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon a csoportra, és valamiféle tárgyalásra kényszerítse a Boko Haramot. A brit lap szerint 2011 és 2012 között a Boko Haram tagjainak több mint száz hozzátartozóját tartóztatták le, noha nem volt bizonyíték arra, hogy közük volt a terrorszervezet által elkövetett bűncselekmények. A letartóztatottak között voltak Abubakar Sekaku családtagjai is, és a Boko Haram-vezér világképében ez csak újabb ürügyet adott arra, hogy folytassák az emberrablásokat és a támadásokat. 2012-ben videoüzenetek egész sorozatában részletezte, hogy mi vár az ellenfeleinek a feleségeire az általa elképzelt saría törvénykezés szerint. 2013-ban a Boko Haram rá is kapcsolt az emberrablásokra.

A Boko Haram vezette felkelésnek az idén már 1400 halottja van, ezzel 2014 az eddigi legvéresebb év a terrorszervezet működésének történetében. Goodluck Jonathan elnök azt ígérte ugyan, hogy a 2015-ben esedékes elnökválasztás idejére térdre kényszeríti a lázadókat, de ennek semmi jele sincs, és egyelőre a kormány keménykedése is a visszafelé sült el, hiszen a feleségek letartóztatására a Boko Haram lányok százainak az elrablásával válaszolt.

Több tüntetést is szerveztek az elrabolt lányokértForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Bár a legutóbbi, chiboki akciónál Abubakir Sekau videoüzenetben tisztázta, hogy Isten utasította őt arra, hogy adja el a lányokat, hiszen a lányok Isten tulajdonában vannak, ő pedig csak végrehajtja az utasításokat, ennél azért gyakorlatiasabb oka is volt az emberrablásoknak, Sekaunak ugyanis jól jöttek a túszok, amikor a Boko Haram elfogott tagjainak a szabadon bocsátását követelte. A lányokat hol háborús zsákmánynak tekinti, hol hitetleneknek, akiken keresztül a nem muszlimok egyfajta adót fizethetnek nekik, és akiket kárpótlásként akár meg is erőszakolhatnak.

Miért nem találják őket?

A nigériai hatóságok szerencsétlenkedése nem sok reményre ad okot, sőt tulajdonképpen része a problémának. Amikor kiderült, hogy a lányokat elrabolták, a rokonaik a katonák segítségét kérték a keresésükhöz, ők azonban ezt megtagadták. Másnap a nigériai sajtó arról számolt be, hogy a katonaság kiszabadította a túszok többségét, a honvédelmi minisztérium egy teljes napot várt, amíg visszavonta a nyilvánvalóan hamis bejelentést.

Abban, hogy az elmúlt öt évben a Boko Haram minden eddiginél erősebb lett, és lényegében akadálytalanul tarthatja terrorban a nigériaiakat, nagy szerepe volt annak, ahogy a kormány kezelni próbálta az országnak ezt a nem elhanyagolható problémáját. Emberi jogi csoportok jelentése szerint a nigériai biztonsági erők a legtöbbször túlerővel és az emberi jogok megsértése árán üldözték a Boko Haram tagjait, felgyújtották a házaikat, megkínozták vagy bírósági eljárás nélkül egyszerűen megölték őket.

A nigériai hatóságok keménykezű taktikája a helyieket is elidegenítette, így nagyon nehezen jutnak megbízható információkhoz, a kormány ezért sem tudja például csaknem három héttel a diáklányok elrablása után, hogy hol lehetnek a túszok. A nyugati hatalmak azonban hiába szállnak be a technológiájukkal, a lányok felkutatására elsősorban helyi, emberi információszerzésre lenne szükség.

Az egyik elrabolt diáklány anyjaForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Chibok feltehetően nem az utolsó akciója lesz a Boko Haramnak, hiszen a nigériai kormánynak semmilyen terve vagy programja nincs arra, hogy miként akadályozza meg az ehhez hasonló támadásokat. A terrorszakértők szerint a Boko Haram elleni harcot és az elrabolt lányok felkutatását is nehezíti, hogy a nigériai kormány nem működik együtt a szomszédos államokkal, Kamerunnal, Csáddal vagy Nigerrel, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a Boko Haram határokon átnyúló tevékenységeit is lekövethessék valahogyan.

Nem csak a nigériai kormány, a nemzetközi sajtó is viszonylag lassan reagált a chiboki diáklányok tragédiájára, viszont gyorsan felvetette, hogy a nemzetközi válasz is lehetett volna lendületesebb. Az amerikai és a brit illetékeseket is faggatták, hogy miért telt ilyen sok időbe, amíg érdemi lépéseket tettek az eltűnt lányok érdekében, John Kerry amerikai és William Hague brit külügyminiszter is azt mondta: már három hete segítséget ajánlottak Nigériának, de Goodluck Jonathan elnök nem kért belőle. Szakértők szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a nigériaiakban is dolgozik a büszkeség és az arrogancia, és a nigériai elnök csak akkor döntött a segítségkérés mellett, amikor már kellően nagy volt a nemzetközi felháborodás.

Néhány nap alatt tekintélyes nemzetközi csapat szerveződött: az Egyesült Államok tízfős katonai csoportot küld, bár hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok semmilyen jellegű katonai beavatkozást nem fontolgat a diáklányok elrablásáért felelős iszlamista szervezet ellen. Nigéria számíthat Nagy-Britannia, Kanada és Kína támogatására is. Szerdán Francois Hollande francia elnök is közölte, hogy országa minden segítséget megad a túszok kereséséhez, és órákon belül biztonsági ügynököket indított Nigériába.

A nemzetközi mozgósítástól függetlenül is kétséges, hogy a külföldi erősítéssel sikerrel járhatnak-e a nigériai hatóságok. A nigériai sajtó szerint több lányt átvittek a határon, és 12 dollárért eladták őket feleségnek. A többieket feltehetően kisebb csoportokban rejtették el a sűrű, 60 ezer négyzetkilométeren elterülő Sambisa erdőben. Szakértők szerint a feladat olyan, mintha egy tűt keresnének a szénakazalban. Szaddám Huszeint vagy Oszama bin Ladent is évekig keresték, nem valószínű, hogy most a lányokat egy-két nap alatt megtalálnák – mondta egy szakértő a BBC-nek.