Tehetetlenül nézi a világ a lányrablók ámokfutását

One of the mothers of the missing Chibok school girls wipes her tears as she cries during a rally by civil society groups pressing for the release of the girls in Abuja on May 6, 2014, ahead of World Economic Forum. Members of civil society groups marched through the streets of Abuja and to the Nigerian defence headquarters to meet with military chiefs, to press for the release of more than 200 Chibok school girls abducted three weeks ago. Suspected Boko Haram Islamists have kidnapped eight more girls from Nigeria's embattled northeast, residents said on May 6, after the extremist group's leader claimed responsibility for abducting more than 200 schoolgirls last month and said in a video he was holding them as "slaves" and threatened to "sell them in the market". AFP PHOTO/PIUS UTOMI EKPEI

Ha a Boko Haram célja az volt, hogy megmutassa a világnak, mennyire tehetetlen és alkalmatlan a feladatára a nigériai kormány, akkor sikerrel járt. Csaknem háromszáz diáklányt raboltak el úgy, hogy három héttel később sem tudja senki, hogy hol vannak, és egyelőre semmi jele annak, hogy akár a nigériai kormány, akár a nemzetközi közösség képes lenne megfékezni a Boko Haram tombolását.

A Boko Haram nevű, hivatalosan is terrorszervezetnek nyilvánított iszlamista csoport Nigériában az elmúlt években számos véres akcióban benne volt a bombarobbantásoktól kezdve a mecsetek és templomok, valamint kormányzati épületek megtámadásáig, mostanra azonban ijesztő hatékonysággal kifejlesztette azt a tevékenységet, amellyel a nemzetközi közvélemény figyelmét is megragadhatja. Iskolás lányok tömeges elrablása volt az, ami a külföldi sajtó ingerküszöbét is átlépte. Április 14-én 276, más források szerint több mint háromszáz tizenéves diáklányt raboltak el a Borno szövetségi állambeli Chibok település bentlakásos iskolájából, nagyjából ötven lánynak sikerült elmenekülnie, a többieket még mindig fogva tartják.

A Boko Haram akciója után már nemcsak a nigériaiak, hanem az egész világ követeli, hogy a kormány szerezze vissza valahogyan a lányokat. Az internetes nyomást jelzi, hogy hashtag - #BringBackOurGirls – is született a követelések összefogására, és az amerikai first ladytől kezdve a hollywoodi hírességekig nagyon sokan csatlakoztak az ügyhöz. Ha a Boko Haram célja az volt, hogy megmutassa a nigériaiaknak és a világnak, hogy mennyire tehetetlen és alkalmatlan a feladatára a nigériai kormány, akkor sikerrel járt. A lányokról három héttel az elrablásuk után sem tudni semmit, és egyre kevesebb az esély, hogy valaha is előkerülnek.

A Boko Haram tagjai értenek a díszletekhez Forrás: AFP/Ho

A nigériai hatóságok egyelőre az egész ügy felgöngyölítésében tehetetlennek tűnnek. A nigériai elnök, Goodluck Jonathan például csaknem három hosszú hetet várt, amíg a nyilvánosság előtt elismerte, hogy az iszlamista terroristák háromszáz diáklányt elraboltak. Rögtön a szülőkre tolta a felelősséget, azzal vádolva őket, hogy nem segítették a hatóságokat a gyerekeik azonosításában, és közben arról beszélt, hogy a nigériai hadseregnek fogalma sincs arról, hol lehetnek a Boko Haram túszai. Ezek után az a kijelentése, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megtalálja, és visszahozza a lányokat, érthetően nem töltötte el reménnyel a családokat. Nem sokkal az elnök beszéde után a Boko Haram fegyveresei újabb nyolc lányt raboltak el az egyik északkeleti faluból, a hét elején az ország északkeleti részén indított támadásukban pedig több mint kétszázan haltak meg.

A Boko Haram az iszlám törvénykezés, a saría legszigorúbb változatát szeretné bevezetni az északon muszlim, délen keresztény többség lakta Nigériában. A nagyszabású, országos tervek megvalósítása mellett azonban van ideje és energiája a nevében is meghatározott célra összpontosítani. A Boko Haram hausza nyelven ugyanis annyit jelent, hogy a nyugati oktatás bűn, ami megmagyarázza, hogy a szervezet fegyvereseinek miért az iskolás lányok lettek az első számú célpontjai.

A héten a Boko Haram vezetője, Abubakar Sekau egy videoüzenetben az iskolai oktatás alternatíváját is felvázolta: kijelentette, hogy a diáklányokat rabszolgaként fogják kezelni, eladják és házasságra kényszerítik őket. "Megmondtam, hogy fel kell hagyni a nyugati oktatással. Lányok, abba kell hagynotok az iskolát, és meg kell házasodni" – adta elő a tanácsait a katonai gyakorlóruhába öltözött Abubakar Sekau hat fegyveres férfi társaságában egy páncélozott szállító jármű és két, gépfegyverekkel felszerelt kisteherautó előtt.

A lányok mint stratégiai fegyverek

A chiboki lányrablás már csak a nagyságrendje miatt is felkeltette a világ figyelmét a Boko Haram működése iránt, a nigériai terrorszervezet azonban már korábban is a saját szempontjai és érdekei szerint egyengette a nigériai muszlim lányok sorsát. Februárban húsz lánnyal távoztak Konduga városából, és a biztonság kedvéért szinte az egész települést ledózerolták. Buni Yade városában tizenhat lányt raboltak el az egyik állami kollégiumból, tucatnyi diákfiút pedig álmukban öltek meg – őket nyilván nem tudták volna pénzért értékesíteni a feleségpiacon. Gwoza városából is tíznél több lányt elraboltak. Nigéria északi részén egyre több családból hiányoznak a lányok.

Az egész világot mozgósítanák a lányokért Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A nők elrablásának a taktikája azonban nem a Boko Haram sajátja. A nigériai hatóságok is bevetették már ezt stratégiai fegyverként az egyelőre megfékezhetetlen terrorszervezet ellen. A Guardian szerint a nigériai rendőrség 2011 decemberétől kezdte el elfogni a szervezet katonai vezetőinek a feleségeit és gyerekeit, feltehetően azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon a csoportra, és valamiféle tárgyalásra kényszerítse a Boko Haramot. A brit lap szerint 2011 és 2012 között a Boko Haram tagjainak több mint száz hozzátartozóját tartóztatták le, noha nem volt bizonyíték arra, hogy közük volt a terrorszervezet által elkövetett bűncselekmények. A letartóztatottak között voltak Abubakar Sekaku családtagjai is, és a Boko Haram-vezér világképében ez csak újabb ürügyet adott arra, hogy folytassák az emberrablásokat és a támadásokat. 2012-ben videoüzenetek egész sorozatában részletezte, hogy mi vár az ellenfeleinek a feleségeire az általa elképzelt saría törvénykezés szerint. 2013-ban a Boko Haram rá is kapcsolt az emberrablásokra.

A Boko Haram vezette felkelésnek az idén már 1400 halottja van, ezzel 2014 az eddigi legvéresebb év a terrorszervezet működésének történetében. Goodluck Jonathan elnök azt ígérte ugyan, hogy a 2015-ben esedékes elnökválasztás idejére térdre kényszeríti a lázadókat, de ennek semmi jele sincs, és egyelőre a kormány keménykedése is a visszafelé sült el, hiszen a feleségek letartóztatására a Boko Haram lányok százainak az elrablásával válaszolt.

Több tüntetést is szerveztek az elrabolt lányokért Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Bár a legutóbbi, chiboki akciónál Abubakir Sekau videoüzenetben tisztázta, hogy Isten utasította őt arra, hogy adja el a lányokat, hiszen a lányok Isten tulajdonában vannak, ő pedig csak végrehajtja az utasításokat, ennél azért gyakorlatiasabb oka is volt az emberrablásoknak, Sekaunak ugyanis jól jöttek a túszok, amikor a Boko Haram elfogott tagjainak a szabadon bocsátását követelte. A lányokat hol háborús zsákmánynak tekinti, hol hitetleneknek, akiken keresztül a nem muszlimok egyfajta adót fizethetnek nekik, és akiket kárpótlásként akár meg is erőszakolhatnak.

Miért nem találják őket?

A nigériai hatóságok szerencsétlenkedése nem sok reményre ad okot, sőt tulajdonképpen része a problémának. Amikor kiderült, hogy a lányokat elrabolták, a rokonaik a katonák segítségét kérték a keresésükhöz, ők azonban ezt megtagadták. Másnap a nigériai sajtó arról számolt be, hogy a katonaság kiszabadította a túszok többségét, a honvédelmi minisztérium egy teljes napot várt, amíg visszavonta a nyilvánvalóan hamis bejelentést.

Abban, hogy az elmúlt öt évben a Boko Haram minden eddiginél erősebb lett, és lényegében akadálytalanul tarthatja terrorban a nigériaiakat, nagy szerepe volt annak, ahogy a kormány kezelni próbálta az országnak ezt a nem elhanyagolható problémáját. Emberi jogi csoportok jelentése szerint a nigériai biztonsági erők a legtöbbször túlerővel és az emberi jogok megsértése árán üldözték a Boko Haram tagjait, felgyújtották a házaikat, megkínozták vagy bírósági eljárás nélkül egyszerűen megölték őket.

A nigériai hatóságok keménykezű taktikája a helyieket is elidegenítette, így nagyon nehezen jutnak megbízható információkhoz, a kormány ezért sem tudja például csaknem három héttel a diáklányok elrablása után, hogy hol lehetnek a túszok. A nyugati hatalmak azonban hiába szállnak be a technológiájukkal, a lányok felkutatására elsősorban helyi, emberi információszerzésre lenne szükség.

Az egyik elrabolt diáklány anyja Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Chibok feltehetően nem az utolsó akciója lesz a Boko Haramnak, hiszen a nigériai kormánynak semmilyen terve vagy programja nincs arra, hogy miként akadályozza meg az ehhez hasonló támadásokat. A terrorszakértők szerint a Boko Haram elleni harcot és az elrabolt lányok felkutatását is nehezíti, hogy a nigériai kormány nem működik együtt a szomszédos államokkal, Kamerunnal, Csáddal vagy Nigerrel, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a Boko Haram határokon átnyúló tevékenységeit is lekövethessék valahogyan.

Nem csak a nigériai kormány, a nemzetközi sajtó is viszonylag lassan reagált a chiboki diáklányok tragédiájára, viszont gyorsan felvetette, hogy a nemzetközi válasz is lehetett volna lendületesebb. Az amerikai és a brit illetékeseket is faggatták, hogy miért telt ilyen sok időbe, amíg érdemi lépéseket tettek az eltűnt lányok érdekében, John Kerry amerikai és William Hague brit külügyminiszter is azt mondta: már három hete segítséget ajánlottak Nigériának, de Goodluck Jonathan elnök nem kért belőle. Szakértők szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a nigériaiakban is dolgozik a büszkeség és az arrogancia, és a nigériai elnök csak akkor döntött a segítségkérés mellett, amikor már kellően nagy volt a nemzetközi felháborodás.

Néhány nap alatt tekintélyes nemzetközi csapat szerveződött: az Egyesült Államok tízfős katonai csoportot küld, bár hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok semmilyen jellegű katonai beavatkozást nem fontolgat a diáklányok elrablásáért felelős iszlamista szervezet ellen. Nigéria számíthat Nagy-Britannia, Kanada és Kína támogatására is. Szerdán Francois Hollande francia elnök is közölte, hogy országa minden segítséget megad a túszok kereséséhez, és órákon belül biztonsági ügynököket indított Nigériába.

A nemzetközi mozgósítástól függetlenül is kétséges, hogy a külföldi erősítéssel sikerrel járhatnak-e a nigériai hatóságok. A nigériai sajtó szerint több lányt átvittek a határon, és 12 dollárért eladták őket feleségnek. A többieket feltehetően kisebb csoportokban rejtették el a sűrű, 60 ezer négyzetkilométeren elterülő Sambisa erdőben. Szakértők szerint a feladat olyan, mintha egy tűt keresnének a szénakazalban. Szaddám Huszeint vagy Oszama bin Ladent is évekig keresték, nem valószínű, hogy most a lányokat egy-két nap alatt megtalálnák – mondta egy szakértő a BBC-nek.