Vereséget szenvedett az orbáni példakép

Supporters of the pro-Kurdish Peoples' Democratic Party (HDP) hold a Kurdish flag and celebrate in the streets the results of the legislative election, in Diyarbakir on June 7, 2015. The HDP easily surpassed the 10 percent barrier needed to send MPs to parliament. Under Turkey's proportional representation system, this means the Turkey's Islamic-rooted Justice and Development Party (AKP) will need to form a coalition for the first time since it first came to power in 2002. AFP PHOTO / BULENT KILIC

A vasárnapi törökországi választás legnagyobb vesztese a kormányzó Jog és Fejlődés pártja mellett Recep Tayyip Erdogan, akinek a következő években le kell mondania arról, hogy bevezesse az elnöki rendszert. Szinte biztos, hogy koalíciós kormányzás lesz Törökországban, így nem valószínű, hogy az előrehozott választás mellett döntene a szavazatok 41 százalékát megszerző kormánypárt. Az új kabinetnek a külpolitikai helyzet mellett a belső gazdasági problémákat is kezelnie kell.

A hétvégi törökországi parlamenti választás legnagyobb vesztese Recep Tayyip Erdogan, az ország elnöke – mondta el az Origónak Dobrovits Mihály. A Törökország-szakértő szerint az államfőnek a mostani eredmény miatt le kell mondani az elnöki rendszer bevezetéséről, és az ezzel járó új alkotmányról is. Erdogan a végsőkig ragaszkodott elképzeléseihez, a választás után bebizonyosodott, hogy hiába nagyon jó taktikus, rossz stratéga.

A példakép

A török siker arról szól, hogy ha egy nép bízik a saját erejében, megfelelő összefogást valósít meg, és vezetői megfelelő programot hajtanak végre, akkor csodálatos eredményeket lehet elérni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2013 februárjában, amikor Recep Tayyip Erdogan Budapesten járt. Erdogant azóta Törökország elnökévé választották, de Orbán Viktor egyik példaképének a pártja lényegesen meggyengült az utóbbi évek viharaiban.

A választás egyik legnagyobb sikerét a kurd hátterű párt érte el azzal, hogy átlépte a 10 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Forrás: AFP/Bulent Kilic

Az eredmény

A vasárnapi választáson Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja a szavazatok mintegy 41 százalékát gyűjtötte be a vasárnapi voksoláson, ezzel 258 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban.

Ez azt jelenti, hogy az Igazság és Fejlődés (AKP) elveszítette abszolút többségét.

Második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25 százalékával, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16 százalékának megszerzésével. Negyedik helyen végzett a kurd hátterű Népi Demokrata Párt 13,1 százalékot ért, és így a választások legnagyobb nyertese lett, mivel történetük során először kerültek be a parlamentbe.

Mélyponton a tőzsde és líra

A választási eredmények részletes ismertetése után: a 10 éves török állampapír hozama mintegy 32 bázispontot emelkedve 9,64 százalékra ugrott, a török vezető részvényindex (BIST 100) pedig 8 százalék feletti eséssel kezdte a napot. A török líra árfolyama is eddig nem látott mélypontjára süllyedt a dollárral szemben és a 2,8-as szint felé ugrott.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök nem lehet felhőtlenül boldog az eredménnyel Forrás: AFP/Adem Altan

Kihívások

Dobrovits Mihály szerint biztos, hogy koalíciós kormánya lesz Törökországnak, és Erdogan a ciklus végéig köztársasági elnök marad.

A következő kabinetnek a belső gazdasági problémák mellett az ország térségi pozíciójának megerősítésére is nagy figyelmet kell fordítania.

A gazdaság lassulásával párhuzamosan az infláció is elszaladt az országban, ezt valahogy kezelni kell.

Nagy ünneplést tartottak a kurd párt hívei Forrás: AFP/Bulent Kilic

A Törökország-szakértő szerint Ankara külpolitikai helyzete sem könnyű,

az Európai Unióval tisztázatlan a viszonya, míg keleten az Iszlám Állam és a szétesett Irak és Szíria miatt fájhat a feje.

A korábbi években úgy tűnt, hogy a közel-keleti térségben a török modell lesz a minta, de kiderült, hogy ezt nem lehet egy az egyben alkalmazni más országokban. Dobrovits Mihály úgy véli, a következő török kabinet a térség stabilizálójának szerepét kívánja betöltetni.

Kisebbségi kormányzás

Egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogyan alakul majd a kormányzás Törökországban, de Egeresi Zoltán is úgy látja, hogy a gyors előrehozott választást ki lehet zárni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az Origónak nyilatkozva emlékeztetett: az összes ellenzéki párt kijelentette, hogy nem kíván együttműködni az AKP-vel, de a következő hetekben elképzelhető, hogy változik majd a véleményük.

Az AKP támogatói sem voltak szomorúak Forrás: AFP/Adem Altan

Egy-egy kormányzati ügy mellé akár kívülről is tudna szerezni támogatókat az AKP, de a kisebbségi kormányzás sem lenne egyszerű feladat Erdogan korábbi pártjának.

Az bizonyosnak látszik, hogy nem lesz elnöki rendszer a következő években Törökországban,

mivel az ellenzéki pártok közül ezt az összes alakulat egyértelműen elutasította, ebben egyetértés van közöttük.

Nem lesz ellenzéki összefogás?

Egeresi Zoltán nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az ellenzéki pártok összefogjanak. Bár a parlamentben megvan a többségük, a köztük lévő távolság meglehetősen nagy, a kurd párt és a nacionalisták együttműködése gyakorlatilag kizártnak tekinthető. Az ellenzéki erők együttműködése már csak azért sem várható, mert ezek a pártok a választás előtt egymás ellen is kampányoltak, így összefogásuk a szavazóiknak sem tetszene.

A választás után az AKP-nak valamelyik párttal biztosan szövetkeznie kell Forrás: AFP/Adem Altan

Ebből nem kértek

A Törökország-szakértő arról is beszélt, hogy az AKP meggyengüléséhez több tényező vezetett. Egyrészt a török társadalom is megváltozott az utóbbi évtizedben, másrészt az emberek jelentős részének elege lett az AKP kormányzásából, amit a korrupciós botrányok is meggyengítettek. Egeresi Zoltán szerint mindezek ellenére nem lehet kormánypárti összeomlásról beszélni, mivel a hárommilliós szavazatveszteség ellenére még mindig komoly támogatottsággal rendelkeznek.

A mostani választás nagyrészt arról szólt, hogy az emberek nem kérnek az elnöki rendszerből, ami mellett az AKP kiállt. A szakember szerint a kormánypárti többség elvesztéséhez az is kellett, hogy a baloldali szavazók egy része taktikai okokból a kurd pártra voksolt, bejuttatva azt a parlamentbe. Ha ez nem történt volna meg, akkor az AKP-nak biztosan meglett volna a többsége.

EU: Erős a török demokrácia

A rekordnak számító 86 százalékos részvételi arány a törökországi demokrácia erejéről tanúskodik – vélekedett az Európai Unió külügyi főképviselője és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos. Az olasz Federica Mogherini és az osztrák Johannes Hahn rövid közleményében különösen fontosnak nevezte, hogy a jelentősebb politikai erők mindegyike képviselteti magát az új nemzetgyűlésben.