Az Iszlám Állam likvidálása nem elég a békéhez

2015.11.23. 13:30

Az amerikaiak és az oroszok között kelletlen szövetség van kibontakozóban. A szélsőséges iszlamisták csapatainak felszámolása közel sem elegendő. A Közel-Kelet sebei sokkal mélyebbről gyökereznek, amit néhány tonnányi bomba ledobásával nem lehet megoldani, és a régió megértéséhez sokkal mélyebbre kell ásni.

A Közel-Kelet rendbetételéhez nem elég az Iszlám Állam állásainak porrá bombázása. A fő gond ugyanis az, hogy Szíriában és Irakban egyaránt a szilárd államszerkezet és kormányzás hiányzik. A látszólagos stabilitást mindkét országban diktatúrák pénzelésével lehetett csak hosszabb távon fenntartani – írja az AP.

Darázsfészek

Az első világháború óta folyamatosan szélsőséges erők jutottak a hatalom közelébe. Muzulmánok több csoportja él egy-egy ország határain belül, mint szunniták, siíták és allaviták. A keresztények és a kurdok emellett a lakosság jelentős részét alkotják Szíria és Irak északi területein. Az együttélést pedig vallási és etnikai ellentétetek is nehezítik.

A sebeket először az amerikaiak iraki beavatkozása, majd a szíriai polgárháború tépte fel. 

Wayne Merry amerikai külpolitikai szakértő szerint a halálos áldozatok ezreit követelő konfliktusok begyógyíthatatlan sebeket ejtettek a régióban.

Amerikai légitámadás az iraki Moszul környékénForrás: AFP/Ahmad Al-Rubaye

Cseberből vederbe

Szaddám Huszein volt iraki diktátor és szunnita követői – akik Irakban vallási kisebbségét alkotnak –, brutális elnyomásban tartották a többségi síitákat.

Az amerikaiak Szaddám eltávolításával annyit értek el, hogy az elnyomóból csináltak elnyomottat.

Az USA egy siíta többségű kormányt állított fel Irakban, akik a szunniták jogait taposták sárba. Kizárólag katonai jelenléttel tudott egy látszólagos stabilitást fenntartani Irakban.

Hogyan lesz valakiből terrorista?

A síiták hatalomra segítése szinte egyenes arányosan radikalizálta a hatalmuktól megfosztott szunnítákat. Az elégedetlenkedőknek az al-Kaida terrorszervezet „ígért igazságtételt”.

A szélsőséges szunniták egyszerre három fronton támadtak. Nem kímélték a síita többséget, a régióban állomásozó amerikai egységeket és a mérsékelt szunnitákat sem. Csak idő kérdése volt, hogy polgárháború robbanjon ki a zömében síiták-alkotta kormányerők és az al-Kaidához csapódott szunniták között.

Az amerikaiak kivonulása Irakból szabad teret engedett az erőszaknak.

A radikalizálódott szunnita csoportok a 2011-es amerikai kivonulás után gyorsan hadrendbe állították magukat Irakban, és a világ hamarosan megismerhette az Iszlám Állam kegyetlenségét.

A jelenlegi amerikai adminisztráció ódzkodik attól, hogy ismét jelentős szárazföldi csapatok telepítésen Irakba – akkor is, ha ez hatékony fellépést jelentene az Iszlám Állammal szemben. Ezzel Obama szembemenne a választási ígéretével, hogy többé nem küld amerikai katonákat Irakba.

Franchise Irak

Az aszadi rezsimtől fuldokló szíriaiakat az Észak-Afrikából kiinduló arab tavasz sodorta magával. Az elnyomás ellen tiltakozók és a kormányerők között csakhamar fegyveres összecsapások bontakoztak ki, immáron öt éve. A destabilizálódott ország szinte tálcán kínálta magát at ISIS harcosainak.

Bassár el-Aszad szír elnök alavita muzulmán (az alaviták a síiták egy alcsoportja). A szír elnök kegyetlen elnyomásban tartotta a szunnita többséget egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű országban. Az ISIS ezért legkönnyebben a jogfosztott szunniták között tudott követőket toborozni. Talán így már nem annyira meglepő, miként tudta az Iszlám Állam szinte hónapok leforgása alatt az ország egyharmadnyi területét ellenőrzése alá vonnni.

2003: iraki férfi kisfiát nyugtatja az amerikai hadifogoly-táborban. A sebek mélyebben gyökereznekForrás: AP/Jean-Marc Bouju

Ellenségből szövetséges?

Szíria – némileg sarkítva – nem más, mint ütközőzóna az Egyesült Államok és Oroszország között. A Kreml Aszadon keresztül érvényesíti az orosz befolyást a régióban. Szíria tengeri kikötői kijáratot jelentenek Oroszországnak a Földközi-tengerre. Nem mellesleg Aszad köztudottan az orosz fegyverek egyik legnagyobb vásárlója.

Az egyiptomi gép lelövése előtt az orosz bombázások fő célpontja az Aszad-rezsim ellenzéke volt. Az orosz turisták elleni merényletet azonban fordulatot hozott. A terrorcselekményt az Iszlám Állam vállalta, és ezt a Kreml is elismerte. Az incidens óta Putyin intezíven beszállt az ISIS elleni küzdelembe. A második világháború óta nem láttunk arra példát, hogy az amerikai és az orosz kormány közösen lép fel; akkor Hitlerrel, most az Iszlám Állammal szemben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK