Két év után szóba állt a NATO Oroszországgal

Nem jutott dűlőre az ukrán válság ügyében a NATO és Oroszország, de a megbeszélés legalább őszinte volt - erről beszélt a Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozó után. Angela Merkel német kancellár szerint már az is eredmény, hogy két év után volt tárgyalás.

Szerdán találkoztak először a NATO és Oroszország képviselői azóta, hogy 2014 nyarán utoljára ült össze a NATO-Oroszország Tanács nevű szervezet. A megbeszélések azért szakadtak meg két éve, mert a Krím félsziget orosz beavatkozás révén Ukrajnától Oroszországhoz került: a nyugati országok szerint Moszkva a nemzetközi jog megsértésével csatolta el a területet Ukrajnától.

Őszinték voltak

A NATO azzal is többször megvádolta Moszkvát, hogy katonákat küldött a kelet-ukrajnai szeparatisták megsegítésére. Moszkva ezt eddig nem ismerte el hivatalosan.

A NATO-Oroszország Tanácsot 2002-ben hozták létre, hogy

rendszeresek legyenek az egyeztetések.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az értekezlet után Brüsszelben azt mondta, hogy nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat, de a felek rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára sajtótájékoztatót tartott Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A főtitkár szerint viszont elképzelhető, hogy a tárgyalások ismét megszakadnak. A NATO nem fog visszatérni a rendes együttműködéshez, mint ha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem kezdi ismét tiszteletben tartani a nemzetközi jogot - mondta.

Arról is beszélt, hogy a NATO továbbra sem ismeri el a jogilag Ukrajnához tartozó

Krím félsziget orosz annektálását.

A szervezet szerint aggasztó, hogy a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodást egyre gyakrabban sértik meg. A NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését is.

Az erőfitogtatásról is szó volt

Az orosz NATO-nagykövet viszont azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra. Alekszandr Grusko azt mondta, hogy Moszkva szükség esetén választ fog adni. A nagykövet ezzel arra utalt, hogy múlt héten egy amerikai romboló 70 kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrádot).

Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Balti-tengeren egyébként nem ritka az orosz-amerikai erőfitogtatás. Múlt héten alig tíz méterre repültek el orosz vadászgépek a Donald Cook amerikai rombolótól – az esetről videót is megosztott a haditengerészet.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a gépek rutinrepülést hajtottak végre.

Grusko azt mondta, nem vár javulást az észak-atlanti szövetség és Oroszország viszonyában mindaddig, amíg a NATO szövetségesei nem csökkentik az Oroszország határainál kifejtett katonai tevékenységüket.

Angela Merkel német kancellár szerint önmagában is jó jel, hogy csaknem két év után ismét ülésezett a NATO-Oroszország Tanács. "Fontos, hogy beszéljünk egymással, de egy sor ügyet nagyon eltérően ítélünk meg" - mondta Merkel.