A holland kormány részben felelős a srebrenicai mészárlásért

Hollandia részben felelős mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket a szerb katonák 1995-ben a srebrenicai mészárlás során meggyilkolták, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáró l- így döntött a hágai fellebbviteli bíróság.

A törvényszék döntése megerősítette a korábbi bírósági ítéletet, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a muszlim férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek. Ugyanis

tudatában lehettek, hogy meg fogják őket ölni.

Gepke Dulek, a bírói testület elnöke szerint: a muszlimokat megfosztották a túlélés esélyétől.

A bíróság úgy vélekedett, hogy az elhurcoltaknak nagyjából 30 százalék esélye lett volna a túlélésre, amennyiben a bázison maradhatnak. Ezt az áldozatok családtagjai nagy felháborodással fogadták. Helyszíni tudósítások szerint többen bekiabáltak,

igazságtalannak nevezve a döntést.

"Ez szégyenteljes ítélet, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy nekünk, muszlimoknak nincs jogunk az élethez" - fogalmazott a panaszosokat összefogó csoport vezetője, hozzátéve, hogy mindenképpen fellebbezni fognak. Marco Gerritsen, a hozzátartozók ügyvédje azt közölte, hogy megérti ügyfelei haragját, jogi szempontból azonban szerinte "nem olyan rossz" az ítélet annak ellenére, hogy a túlélési esélyek kiszámítása "meglehetősen önkényes" volt.

Az áldozatok hozzátartozói 2015-ben fellebbeztek a korábbi ítélet ellen, mondván, hogy az nem kielégítően állapította meg a holland békefenntartók felelősségét.

Közben nagyjából 200 olyan katona pereli be a holland államot, akit annak idején Srebrenicába küldtek a "lehetetlen küldetésre". A jogi képviselőjük elmondta, hogy a mészárlás óta már

22 év telt el, és ezért egyenként 22 ezer eurós kártérítés követelnek az elszenvedett traumáért.

Szerintük a kormány tudhatta, hogy a misszió teljesíthetetlen, a világ ráadásul azóta is őket okolja, mert nem tudták megelőzni a vérfürdőt.

A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig

gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak.

Srebrenica elfoglalását követően

a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.

A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.