Elfoglalta Oszama bin Laden egykori rejtekhelyét az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyveresei elfoglalták az al-Kaida terrorszervezet néhai vezetője, Oszama bin Laden egykori erődjének számító Tora Borát, a tálibok kulcsfontosságú rejtekhelyét Afganisztán keleti részén - közölte szerdán egy helyi tisztségviselő.

A kelet-afganisztáni Nangrahar tartományban található barlang- és alagútrendszer helyi idő szerint szerda kora reggel, mintegy három-négy napig tartó heves harcokat követően került az Iszlám Állam harcosainak kezére - közölte Usztad Iszrarullah Murád, a tartományi tanács tagja a dpa német hírügynökséggel. Iszrarullah elmondása szerint a harcok következtében sok család elmenekült a térségből, vagy földönfutóvá vált.

A legendás alagút- és barlangrendszer az al-Kaida néhai vezetője, Oszama bin Laden és az al-Kaida vezetőségének búvóhelyeként szolgált, mielőtt az Egyesült Államok vezetése háborút indított

Afganisztánban az akkor regnáló, és az al-Kaida vezetőségének menedéket biztosító tálibok ellen a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően, amelyeket az al-Kaida tagjai követtek el. A Tora Bora hegyi erődért vívott harcban bin Láden kicsúszott az amerikaiak kezei közül, és az al-Kaida vezetőségével Pakisztánba menekült.

Zabiullah Mudzsahid, a tálib mozgalom szóvivője a The New York Times amerikai napilapnak adott interjúban tagadta, hogy a Tora Bora az Iszlám Állam kezére került volna, habár hozzátette, hogy a harcok továbbra is folynak a tálibok és az Iszlám Állam fegyveresei között.

A kelet-afganisztáni Nangrahar tartomány Pakisztánnal határos. A területen van az április végi tavaszi offenzívát indító tálibok bázisa, de az a hátországa a dzsihadistáknak is Afganisztánban.

A táliboknak és az Iszlám Államnak is a Washington támogatását élvező kabuli kormány megdöntése a célja

- egyebek között - annak érdekében, hogy a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állammá alakítsa Afganisztánt. Ugyanakkor a két csoport éles viszályban áll egymással vezetőségi és taktikai kérdések tekintetében. A dzsihadisták helyi ága is javarészt az elégedetlen tálibok soraiból toborzódik.

Befolyásának csúcspontján, 2015-ben az Iszlám Állam kilenc körzetet tartott ellenőrzése alatt Nangrahar tartományban. A csoport területszerzésre és a területek megtartására való képessége az afgán katonai akcióknak, nemzetközi légicsapásoknak és a tálib fegyveresekkel való összecsapásoknak köszönhetően azonban jelentősen csökkent.

Az afgán védelmi minisztérium közlése szerint az idén áprilisban az Iszlám Állam Nangrahar tartománybeli alagútrendszere ellen intézett amerikai légicsapásokban több mint 90 dzsihadista vesztette életét.