Politikai földrengés zajlik Németországban

German Chancellor Angela Merkel looks on during a session at the Bundestag lower house of Parliament, on November 21, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN

Soha nem látott mélységekbe zuhant a Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt támogatottsága, és már csak hibahatáron belül nagyobb a támogatottságuk a bevándorlásellenes AfD-nél. Németországban több hónapja nincsen kormány, a választóknak egyre inkább elegük van ebből a helyzetből, így ha most szavaznának a CDU-nak és az SPD-nek együttesen sem sikerülne többséget szereznie a parlamentben, amire még soha nem volt példa a német politikatörténetben. Időközben tovább folynak a koalíciós tárgyalások, de még ha a pártvezetőknek sikerülne is megállapodnia, a szocdem párttagságnak szavaznia kell a szerződésről, és egyáltalán nem biztos, hogy ott át fog menni. A két nagy párt hanyatlásában az is közrejátszik, hogy nem tudják kezelni a migránsválságot, és ez tovább súlyosbítja a gondokat. 

Hosszú hónapok óta nincsen kormánya Németországnak, mivel a szeptemberi parlamenti választás óta nem sikerült zöldágra vergődniük egymással a szereplőknek. Először az Angela Merkel vezette CDU-CSU szövetség a Zöldekkel és a liberálisokkal próbált összehozni egy négypárti koalíciót, azonban ez az opció viszonylag hamar összeomlott. Mindezek után a korábbi koalíciós partneréhez, a szociáldemokratákhoz (SPD) fordult, akik egyébként

történetük legrosszabb választási eredményét érték el tavaly.

Martin Schulz akkor kijelentette, hogy nem lépnek be semmilyen koalícióba, de időközben meggondolta magát.

Meglehetősen nagy kátyúba került Merkel, miközben pártja támogatottsága is folyamatosan csökken Forrás: AFP/Odd Andersen

Soha nem voltak ilyen mélyen a szocdemek

A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy a választóknak kezd nagyon elege lenni ebből az egészből. Az SPD támogatottsága azóta tovább zuhant, és mostanra a biztos szavazóknak már csak a 17 százaléka támogatja őket. Ez az eredmény történelmi mélypontnak tekinthető a szocdemek történetében, mivel

az általános választójog 1918-as bevezetése óta nem volt ilyen alacsonyan a baloldali alakulat támogatottsága.

Ennél is nagyobb probléma az az SPD számára, hogy a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) a támogatottsága már 15 százalék, így a két párt közötti különbség hibahatáron belül van.

Sonntagsfrage zur Bundestagswahl • INSA/BILD: CDU/CSU 30,5 % | SPD 17 % | AfD 15 % | GRÜNE 12,5 % | DIE LINKE 11 % | FDP 10 % | Sonstige 4 %
➤ Übersicht: https://t.co/Mniu5kTT1u
➤ Verlauf: https://t.co/PYwYZP6Cmkpic.twitter.com/QA8GTJM3CP

— Wahlrecht.de (@Wahlrecht_de) 2018. február 5.

A Merkel-párt sem áll valami fényesen, mivel az INSA kutatása szerint csak 30,5 százalékot kapnának, ha most lennének a választások. Mindezek miatt jelenleg egy olyan helyzet állt elő, hogy esetleges előrehozott választáson a CDU és az SPD nem szerezné meg a parlamenti mandátumok több mint felét, így közös kormányzásukhoz szükség lenne egy harmadik félre is. Németország 1949 utáni történetében még nem volt példa arra, hogy a két legnagyobb párt ilyen alacsony támogatottságnak örvendjen.

A migráció nem állt le Németországban

Az alacsony támogatottságban közrejátszhat, hogy a migráció ügyében még mindig meglehetősen megengedő a két nagy alakulat. A pártoknak arról sikerült megegyezniük, hogy az oltalmazottak családegyesítési jogának 2016 elején elrendelt felfüggesztése 2018. július 31-ig érvényben marad. A korábbi rendszer augusztustól nem áll vissza, a családegyesítés nem lesz alanyi jog az oltalmazott státuszba kerülők számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett nukleáris családhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.

Ilyen módon

havonta legfeljebb ezer ember költözhet az országba, és alkalmaznak majd egy korábban kidolgozott méltányossági eljárást,

amelynek révén különösen súlyos esetben a havi ezerfős kontingensen felül is engedélyezhető a családegyesítés. Időközben újabb német városban függesztették fel a menedékkérők befogadását, ezúttal a szászországi Freibergben. Freiberg az alsó-szászországi Salzgitter, Delmenhorst és Wilhelmshaven, illetve a brandenburgi Cottbus példáját követi.

Soha nem látott mélypontra vitte le a szocdemek népszerűségét Martin Schulz Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Többség határán a "kicsik"

A nagy pártok gyengülésével párhuzamosan persze a kicsik annyira megerősödtek, hogy már igazán kis pártoknak nem is lehet őket nevezni. Az AfD mint már korábban említettük 15 százalékon áll. A Zöldek 12,5, a Baloldali Párt 11, míg a liberálisok 10 százalékon állnak.

Összességében tehát a négy kisebb párt a szavazatok 48,5 százalékára számíthatna.

Értelemszerűen ilyenre sem volt példa a második világháború lezárása óta a német politikatörténetben. Egy ilyen helyzetben a CDU és az SPD számára mostanra az előrehozott választás elkerülése lett az egyik legfontosabb szempont.

Vitatott kérdések

Annak ellenére sem akarnak újabb választást, hogy még meglehetősen messze van az a pont, amikor hivatalosan is felállhat a nagykoalíciós kormány. A feleknek továbbra sem sikerült minden vitatott kérdésben megállapodni, így tovább folytatódik Berlinben a közös kormányzásra készülő német pártok koalíciós tárgyalása, amelyet

az eredeti tervek szerint már múlt vasárnap be kellett volna fejezni.

Az utolsó vitatott kérdések közé tartozik az állami és a magán biztosítótársaságokon alapuló duális betegbiztosítási rendszer jövője, a határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó szabályok átalakítása és a minisztériumok elosztása a három párt között. Az SPD-ben az utóbbi üggyel kapcsolatban az ARD országos köztelevízió szerint egyre többen nyilvános állásfoglalást sürgetnek Schulztól arról, hogy belépne-e a kormányba.

A tavalyi választások óta jelentősen erősödött az AfD, most éppen 15 százalékon állnak Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfgang Kumm

Januárban csak szűk többség volt

Ez azért fontos kérdés, mert a pártelnök a tavalyi választás után kijelentette, hogy nem vállalna miniszteri tisztséget egy Merkel vezette kormányban, de az utóbbi hetekben ezt nem volt hajlandó megerősíteni. Rendre azt mondta nyilatkozataiban, hogy először a politika tartalmáról kell megállapodni, és utána jöhetnek a személyi kérdések, viszont sajtóértesülések szerint pártja vezető testületei előtt világossá tette, hogy igényt tart az alkancellári tisztségre és egy miniszteri tárcára. Az ARD szerint az SPD-ben most sokan attól tartanak, hogy

veszélybe kerülhet a koalíciós szerződés tervezetéről tartandó pártszavazás, ha Schulz továbbra is bizonytalanságban tartja az SPD-t

a kormányzati szerepvállalás kérdésében.

A koalíciós tárgyalás után az SPD tagságának szavaznia kell a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a nagyjából 450 ezer párttag többsége elfogadja a szerződéstervezetet. A tagságában uralkodó véleményáramlatokról egyelőre nincsenek reprezentatív adatok, de az tudható, hogy a januárban tartott rendkívüli kongresszuson az alapszervezeteket képviselő küldöttek szűk többséggel, 56,3 százalékos arányban szavazták meg, hogy hivatalos tárgyalás kezdődjék az újabb koalícióról a CDU/CSU-val.

Az SPD szavazóinak és párttagságának a jelentős része nem kér Merkelből Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Az SPD-szavazók nagykoalíciót akarnak

A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Merkel vezetésével.

A nagy kérdés nem az, hogy a még le nem zárt témákban megegyezik-e a két nagy párt vezetése, hanem az, hogy az SPD tagsága végül megszavazza-e a nagykoalíciót.

Ha ez nem történik meg, két forgatókönyv jöhet szóba, de a kisebbségi kormányzásnak éppúgy katasztrofális következményei lehetnek, mint egy előrehozott választásnak.

A ZDF megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint az SPD-szavazók 59 százaléka támogatja az újabb nagykoalíciót, ami 12 százalékpontos növekedés a január elején mért 47 százalékhoz képest. Az ellenzők aránya 39 százalékos, ami 12 százalékpontos csökkenés az egy hónappal korábbi 51 százalékhoz képest. Hasonló adatokat rögzítettek a másik országos köztelevízió, az ARD felmérésében, amely szerint az SPD táborában 50 százalékról 52 százalékra emelkedett nagykoalíciót támogatók aránya, az ellenzőké pedig 49 százalékról 46 százalékra csökkent. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a párttagok véleményét összegezték, hanem a szavazókét.

Még sok a nyitott kérdés a CDU-CSU és az SPD között Forrás: AFP/Adam Berry

Belépési hullám

Komoly izgalmakat okozhat még az SPD soraiban, hogy hírek szerint belépési hullám indult a pártnál, miután ifjúsági szervezetük kampányt indított azért, hogy a párttagok voksoljanak nemmel a nagykoalíció folytatásáról tartandó szavazáson.

Az SPD-hez nagyjából 7000 tagfelvételi kérelem futott be.

Ha a tagjelölteket mind felveszik, a taglétszám 1,5 százalékkal emelkedik a tavaly év végi 443 152-höz képest. Ez a másfél százalék akár a mérleg nyelvét is jelentheti a pártszavazáson. Németországban továbbra is izgalmas hetek előtt állunk.