Hazánknak jó hír, hogy a britek akár 2022-ig is fizethetik uniós költségvetési hozzájárulást

vote election politics Horizontal
Britain's Prime Minister Boris Johnson delivers a speech outside 10 Downing Street in central London on December 13, 2019, following his Conservative party's general election victory. - UK Prime Minister Boris Johnson proclaimed a political "earthquake" Friday after his thumping election victory cleared Britain's way to finally leave the European Union after years of damaging deadlock over Brexit. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Vágólapra másolva!
A brit Konzervatív Párt nagyarányú választási győzelme alapján Boris Johnson miniszterelnök január végéig kilépteti országát az Európai Unióból, de az átmeneti időszak végéig - akár 2022-ig - megmarad Nagy-Britannia uniós költségvetési hozzájárulása, és ez Magyarország számára jó hír - mondta Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese szombaton az M1 aktuális csatornán.
Vágólapra másolva!

Szajlai Csaba hangsúlyozta, hogy a csütörtöki brit választások eredménye így befolyásolhatja a következő hét évre - 2021-2027-re szóló EU-büdzsé tervezetét.

Történelmi tory győzelem

A csütörtöki választásokon Boris Johnson konzervatív tory miniszterelnök és pártja évtizedek óta nem látott támogatottságot kapott az Egyesült Királyság választóitól, ezzel pedig elhárult az utolsó akadály is a Brexit véghezvitele elől. Eddig ugyanis rendre nem tudták keresztül vinni az EU-val kötött megállapodást a brit alsóházon. Most viszont abszolút többséget szereztek, tehát a képviselői helyek több mint felét megszerezték, így nem kell véget nem érő alkudozásba bocsátkozni többek között a baloldali Munkáspárttal sem, akiknek koncepciótlan Brexit-terveit a választók történelmi vereséggel büntették. A Jeremy Corbyn-féle baloldal konkrét tervek helyett inkább egy újabb, a 2016-os hasonló népszavazást írt volna ki a kilépésről, más kérdés, hogy az ország történetének első decemberi választása is népszavazással ért fel jelen körülmények között. A csütörtöki eseményekről itt írtunk bővebben.

Emlékeztetett arra, hogy a csütörtök-pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozón a következő költségvetési periódus ügyében nem sikerült előrelépni. Az unió soros elnöki posztját betöltő Finnország előterjesztése értelmében az uniós keretköltségvetés mértékét a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,1 százaléka helyett 1,07 százalékában maximálnák, ez azonban 50 milliárd eurós kiesést jelent.

Szajlai Csaba azt mondta: a finn javaslat Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének tetszését sem nyerte el, ezért is remélhető, hogy nem változik a korábbi költségvetési keret. Ezt nemcsak a visegrádi tagállamok szeretnék, hanem az EU több régi tagállamának is ez az érdeke - fűzte hozzá.