Az előzmény három per volt Houston környékén, minden esetben az áldozatok azt mondták, hogy a bántalmazóikat a Facebook üzenetküldő szolgáltatásán keresztül ismerték meg, mindhárom esetben megerőszakolták és prostitúcióra kényszerítették őket. Mindhárom esetben hasonló követeléseket fogalmaztak meg a Facebookal szemben az áldozatok, hiányolták a Facebook részéről a figyelmeztetést, hogy szexkereskedők vadászhatnak rájuk a platformon, szerintük a Facebooknak figyelemfelhívó kampányokat kellett volna folytatnia, hogy a felhasználók megismerjék a rájuk leselkedő veszélyeket. Továbbá úgy érvelnek, hogy a Facebook nem foglalkozott a kor és a személyazonosság hitelesítésével. A felperesek (vagyis az áldozatok) szerint a Facebooknak biztosítékokat kellett volna elhelyezni annak érdekében, hogy a felnőttek ne tudjanak kapcsolatba lépni kiskorúakkal.
Az ügyészek szerint a Facebook gondatlan volt, mivel többet tehetne annak érdekében, hogy kitiltsa az oldalról az emberkereskedőket és szexkereskedőket. A bírósági döntés értelmében az államnak joga van felelősségre vonni a weboldalakat amelyek tudatosan vagy szándékosan részt vesznek az online emberkereskedelemben. Kiemelte a bíróság, hogy különböző jogi kiskapuk mögé bújva nem lehet
törvény nélküli senkiföldjét"
létrehozni az online térben.
A Facebook azt állította, hogy a szövetségi Hírközlési Tisztességességről szóló törvény 230. cikk hatálya alá esik, mely törvényt élesen kritizálta Donald Trump egykori amerikai elnök és rengeteg republikánus törvényhozó, mivel gyakorlatilag e cikk értelmében teljes immunitást élveznek a közösségi oldalak. A kritikusok szerint a 230. cikk megvédi az online platformokat a harmadik féltől származó tartalommal szembeni felelősség alól, így erre hivatkozva tiltottak konzervatív véleményeket, míg igazságtalanul engedték elszaporodni a szélsőbalos nézeteket.
2020-ban az Amerikai Egyesült Államokban 59%-ban a Facebookon zajlott az áldozatok levadászása az ember- és szexkereskedelemben.