„Meg kell vitatnunk az Oroszország elleni szankciók hatását is: kinek ártanak jobban, nekünk vagy Moszkvának, van-e értelme, vezettek-e eredményre, elérték-e a bennük megfogalmazott célokat, nevezetesen hogy gazdasági értelemben térdre kényszerítsék Oroszországot, közelebb kerültünk-e a békéhez” – fejtette ki a tárcavezető, majd kijelentette:
Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy nem sikerült.
A miniszter megjegyezte, hogy az Európai Unióban nem tárgyalják ezt a kérdést. Az uniós szankciók nem terjednek ki az Oroszországból vezetéken keresztül érkező gázra. A magyarországi gázszállítások kapcsán Szijjártó Péter kijelentette,
Magyarország gázszállítói diverzifikációja nem jelenti azt, hogy Budapest le kívánja állítani az orosz szállításokat.
„A diverzifikáció számunkra nem azt jelenti, hogy az egyik szállítót lecseréljük egy másikra. Számunkra elsősorban arról van szó, hogy sok különböző forrásunk van” – fogalmazott a magyar külügyminiszter. Hangsúlyozta, a Gazprommal kötött szerződés évi 4,5 milliárd köbméter szállítást jelent, miközben Magyarország gázigénye akár 10 milliárd köbméter is lehet. „Nyilvánvaló, hogy a Gazprom és Magyarország közötti megállapodásokon kívül is van olyan igény, amelyet a piacról történő vásárlással vagy más szerződéssel kell kielégíteni. Természetesen az ország gázigényének jelentős részét az orosz szállítások fedezik” – mondta.
Szijjártó Péter a hírügynökségnek beszélt arról is, hogy Budapest nem kíván új nukleáris üzemanyag-szállítót keresni a paksi atomerőmű számára, és elégedett az orosz Roszatom és TVEL cégekkel való együttműködéssel.
Ami az atomipart illeti, itt sem kell változtatni semmin
– mondta Szijjártó Péter.
„Természetesen különböző tárgyalások folynak. Ha cégek keresnek meg minket, akkor fogadjuk őket, tárgyalunk velük. De a döntéshozatalunkat nem tudják befolyásolni. Mi magunk döntünk, az érdekeink alapján” – hangsúlyozta a miniszter.
Megjegyezte, hogy Magyarország szorosan együttműködik a francia Framatome-mal, amellyel a Roszatom is együttműködik.
A külügyminiszter beszélt arról is, hogy Budapestnek garanciákra van szüksége Kijevtől arra, hogy nem fordulhat elő ismét olyan, az OTP ügyéhez hasonló helyzet, amikor a bankot Ukrajna felvette a „háború szponzorainak” listájára.
Nevetségesek az ukrán indokok, amelyek alapján az OTP felkerült erre a listára. Semmi közük a valósághoz. Már a kezdetektől fogva világos volt, hogy ez egy 100 százalékban átpolitizált döntés. Ezért most garanciákra van szükségünk arra, hogy a jövőben ilyen politizálás nem fog megismétlődni. Ha egyszer megtörtént, akkor megtörténhet újra
– emelte ki Szijjártó Péter az interjúban, amit a Magyar Nemzet is közölt.