Erősen megosztja az európai közvéleményt Ukrajna felfegyverzése

Bakhmut, Ukrajna, Oroszország, háború, ágyú, katona
A Ukrainian serviceman of an artillery unit throws an empty shell as they fire towards Russian positions on the outskirts of Bakhmut, eastern Ukraine on December 30, 2022. (Photo by Sameer Al-DOUMY / AFP)
Vágólapra másolva!
Az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 9 országban értett egyet a válaszadók több mint fele azzal az állítással, hogy az Európai Unió és tagjai vásároljanak fegyvert Ukrajnának, valamint több tagállam a saját lakossága elutasító véleménye ellenére támogatja fegyverekkel Ukrajnát – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak járt utána, hogy az uniós polgárok hogyan viszonyulnak Ukrajna felfegyverzésének kérdéséhez az európai közösség, illetve annak tagjai által.
Vágólapra másolva!

A politikai vezetés több tagállamban is szembemegy a lakosság akaratával

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az európai közbeszédben – a brüsszeli büntetőintézkedések bevezetése és végrehajtása mellett – meghatározó szerephez jut az Ukrajnának történő fegyverszállítás kérdése. A kutatás alapján megállapítható, hogy

13 európai uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban a válaszadók több mint fele utasítja el a fegyvervásárlást.

Többek között a magyarok 80 százaléka, a görögök 69 százaléka, az osztrákok 62 százaléka és a csehek 57 százaléka ellenzi azt, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvervásárlással támogassák Ukrajnát. Fontos kiemelni, hogy

Csehországban a megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) ellenzi az európai fegyverváráslást Kijev számára, a cseh kormány mégis jelentős fegyverszállítmányokat küldött Ukrajnának.

Egy ukrán katona egy RPG-vel lő az orosz állás felé a Donyeck régió frontvonalában. Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Ezen felül Németországban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők tábora (49 százalék) 5 százalékponttal meghaladja a lépést támogatókét (44 százalék), ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár január végén úgy döntött, hogy Berlin 14 harckocsit szállít Ukrajnának. Összegezve elmondható, hogy

több európai uniós tagállamban a politikai elit döntései az orosz–ukrán háborúval összefüggésben nem találkoznak az országuk lakosságának elvárásaival.

Forrás: Századvég

Hiányzik az európai konszenzus a fegyvervásárlás kérdésében

Hangsúlyozzák a kutatás eredményeinél, hogy a brüsszeli szankciókhoz hasonlóan az Ukrajna katonai erejének növelését elősegítő fegyvervásárlás vonatkozásában is jelentősen megosztott az európai közvélemény. A felmérés rávilágít, hogy 5 uniós tagállamban (Spanyolország, Luxemburg, Románia, Franciaország, Írország) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes megkérdezett 50 százalékát. Érdekesség, hogy

Spanyolország a korábbiakban már szállított fegyvereket Ukrajnának, továbbá januárban is jelezte hajlandóságát harckocsik átadására, holott a spanyolok kevesebb mint fele (49 százaléka) helyesli az Ukrajnának történő fegyvervásárlást.

Ehhez hasonlóan Franciaország – az eddigiekben juttatott harci eszközökön túl – újabb harckocsikat adományozna Kijevnek, annak ellenére, hogy a franciák kevesebb mint fele (46 százaléka) ért egyet a fegyvervásárlással.

9 európai uniós tagállamban (Lettország, Észtország, Lengyelország, Svédország, Dánia, Finnország, Litvánia, Hollandia, Portugália) a válaszadók több mint fele támogatja Ukrajna felfegyverzését. Azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az Európai Unió és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajna részére Lettországban (79 százalék), Észtországban (73 százalék), valamint Lengyelországban (71 százalék) a legmagasabb. Az eredmény kevésbé meglepő annak fényében, hogy az említett országok közvetlenül határosak Oroszországgal.

A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.