Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Parlament egy újabb lépéssel közelebb vitte a világot a háború eszkalációjához. Csütörtökön az intézmény a szokásos plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.
Az állásfoglalást 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők.
Mint mondták, reményeik szerint a NATO-csatlakozási folyamat minél hamarabb lezárulhat. A képviselők azt állították, hogy Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, ami meglehetősen abszurdan hangzik.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szabálya szerint egyetlen országnak sem kezdődhetne meg a csatlakozási folyamata mindaddig amíg fegyveres konfliktusban áll. Több tagállam vezetője ezt úgy játszaná ki, hogy valamilyen különleges státuszt adna Ukrajnának a szervezeten belül, vagy sokan épp azt sürgetik, hogy a saját szabályaikat megszegve, számos kritérium figyelmen kívül hagyásával, egyfajta gyorsított eljárásban vegyék fel az Oroszország által megtámadott Ukrajnát a szervezetbe.
Ez hatalmas kockázattal járna, mivel a lépés miatt kitörhet a harmadik világháború.
Ha valamiképp mégis megszavaznák Ukrajna státuszát, akkor automatikusan kitörne a globális konfliktus. A NATO alapító szerződés 5.cikkének értelmében az ország csatlakozásával automatikusan életbe léphet a kollektív védelmi mechanizmus; vagyis a NATO 31 tagállama háborúba kerülne Oroszországgal.
Ez drámai és elképesztő következményekkel járna a világra nézve, hiszen Ukrajna NATO tagságába kódolva van a totális háború és napról napra egyre jobban fenyeget a végzetes atomháború kitörése. Az ország NATO tagságával kapcsolatban egyelőre nincs teljes konszenzus: egyes országok vezetői vonakodnak konkrétumokat mondani, mások - mint például Csehországban - totális háborúra készülnek Oroszországgal.
A júliusban tartandó NATO-csúcson a brit The Guardian szerint Ukrajna számára nem fognak egyelőre pontos csatlakozási tervet és menetrendet adni, viszont a lap információ szerint amikor Ukrajna meg fogja kapni a meghívót a szervezetbe, akkor sok mindentől eltekinthetnek és egyfajta rövidített felvételi folyamatot fog a szervezet kínálni az ukránoknak.
Láthatóan még nincs teljes egyetértés, de a háborúpárti erők egyre nagyobb nyomás alá helyezik a tagállamokat és a különböző intézményeket, hogy támogassák Ukrajna NATO integrációját. A tagság felajánlásakor példaul Ukrajna esetében eltekinthetnek a sok munkával járó Tagsági Akcióterv (MAP) teljesítésétől, ami szinte teljes mértékben a harmadik világháborút kirobbantó automatikus felvételt jelentene.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter áprilisban azt írta a Foreign Affairs lap hasábjain, hogy hazája „nem lát és nem akar" alternatívát a NATO-tagságra, ezért pontos menetrendet vár a szövetségbe való belépésre a júliusi vilniusi csúcson.
Érdemes szót ejteni arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta megzsarolva a NATO-t, hogy.
ha nem kapunk elismerést és egy jelet Vilniusban,akkor azt hiszem, nincs értelme, hogy Ukrajna ott legyen ezen a csúcstalálkozón.
Nemrég hármas csúcstalálkozót tartott Párizsban Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Lengyelország elnöke, Andrzej Duda.
A találkozó célja az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák megvitatása volt. A megbeszélés után Macron arról szólt, hogy reméli, hogy sikeres lesz az ukrán ellentámadás, továbbá szót ejtett arról, hogy a végsőkig támogatják Ukrajnát, annak az érdekében, hogy az ország a lehető legjobb feltételekkel üljön a tárgyalóasztalhoz. Az ukránok hiába várták a NATO tagsággal kapcsolatos garanciákat, mert Macron erről nem ejtett egy szót sem. Ellenben Andrzej Duda, lengyel elnök a találkozótól azt várta, hogy Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos világos jelzést és világos perspektívát vázoljanak fel a tanácskozáson Ukrajna tagságának a menetrendjével kapcsolatban.
A lengyelekkel ellentétben Scholz és Macron csak óvatosan szólt az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról,
míg Duda lengyel elnök arról beszélt, hogy Lengyelország célja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának biztosítása, továbbá reményét fejte ki arra vonatkozóan, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan döntések születnek, amelyek"közelebb hozzák Ukrajna NATO-tagságát
Ukrajnának politikai üzenetet kellene kapnia a jövőbeni EU- és NATO-tagságáról. Ukrajna csatlakozása ezekhez a szervezetekhez hozzájárul Kelet-Európa stabilitásához.
Az egész világ odafigyel Ukrajnára, s világosan látnia kell a demokratikus országok hozzáállását a kérdéshez. Ez meghatározza jövőbeni lépéseiket" -jelentette ki Petr Pavel cseh elnök.
Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne
- mondta Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián.
Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni – szögezte le.
Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges
– mondta a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Amennyiben az Oroszország-NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba - emelte ki a katonapolitikus.
Robert Fico többszörös szlovák miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Szlovákiában semmiféle diskurzus nem zajlott Ukrajna NATO-tagságával összefüggésben, és erre nem is kerülhetett volna sor, mivel a jelenlegi ügyvezető kormánynak az alkotmány előírásai szerint nincs jogosultsága döntéshozásra lényeges külpolitikai kérdésekben.
De Stoltenberg, ismerve Eduard Heger kormányfő és Zuzana Caputová államfő szolgai karakterét, nem volt rest, és azonnal Szlovákia nevében beszélt, holott erre semmiféle joga nem volt
- vélekedett az egykori szlovák kormányfő még április végén, Heger lemondása előtt.
A soron következő szlovák választás nagy esélyese azt is kijelentette, hogy amennyiben a leendő kormány részét képezik, soha nem értenek majd egyet Ukrajna NATO-tagságával:
A NATO-nak, szerencsére, Ukrajna csatlakozásához a mi egyetértésünkre is szüksége van, ezért élni fogunk a vétójogunkkal.
"Nyilvánvalóan továbbra is támogatjuk a NATO nyitott ajtók politikáját. És ezek olyan megbeszélések, amelyeket mind a 31 szövetségessel és természetesen a szóban forgó országgal kell lefolytatni. Tehát nem foglalunk állást sem így, sem úgy - mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. "Azt hiszem, önök is tudják, hogy Bukarestben volt egy nyilatkozat, amely nagyon világossá tette, hogy valamikor Ukrajnának a NATO-ban van a helye. Semmi sem változott ezzel kapcsolatban".
Hivatalosan már húsz tagállam támogatja Ukrajna NATO-tagságát
– közölte hivatalos Facebook-oldalán Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint Kanada volt a legutóbbi állam, amely biztosította támogatásáról Ukrajnát. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök június 10-én Kijevbe látogatott, ahol Zelenszkijjel egy közös nyilatkozatot írtak alá, amely szerint Kanada támogatni fogja Ukrajna NATO-tagsági kérelmét, amint a körülmények lehetővé teszik.
Ahhoz, hogy a szövetség felvegye soraiba Ukrajnát ahhoz mind a 31 tagállam jóváhagyására van szükség. Azonban a háborúpárti lobbi nem riad vissza semmitől sem és bármire képes annak érdekében, hogy keresztül vigye az akaratát. Már volt rá példa, hogy nem a szerződések szerint jártak le és egyoldalúan felülírtak bizonyos döntéseket. Ha Ukrajnát felveszik a szövetségbe míg háborúban áll, akkor automatikusan ki fog törni a harmadik világháború. A harmadik világháború pedig totális atomháborúval is végződhet.
A háborúpártiak roppant veszélyes játékot űznek, egyre kevesebb a józan hang a nyugati világban.
