Egyre jobban gyűlölik a befogadó országukat a migránsok, egyre nagyobb a terrorveszély Nyugat-Európában

A Hamász egyik vezetője poitikai kellékként használta egy lelőtt terrorista kisfiát egy gyűlésen 2021-ben

Az újabb terrortámadások ellen a titkosszolgálatok nem tudnak hatékonyan védekezni, mert bár tudják monitorozni a radikális hálózatok online tevékenységét, kommunikációját, a mozgásukat figyelhetik, de egyének másokkal nem egyeztetett cselekedeteit nagyon nehezen – mondta Sayfo Omar az Origónak adott interjúban az európai terrorveszély fokozódásával kapcsolatban. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója úgy látja, hogy túl sokan vannak, akiket meg kellene figyelni, és erre egyszerűen nincs kapacitás, éppen ezért az elmúlt években egyre gyakoribb, hogy egy személyben egy ember követ el terrortámadást Európában. Ebből az következik, hogy amíg az illegális migrációt nem állítják meg, addig mindig is lesznek terrortámadások.

Sayfo Omar az Origo kérdésére kifejtette, hogy Európában az előző nagy terrorhullám 2016 és 2017 közt volt, amikor számos, nagyszámú áldozatot szedő támadást követtek el a terroristák, gondoljunk itt a manchesteri Aréna, a párizsi Bataclan elleni, vagy a nizzai és egyéb terrortámadásokra.

Az európai kormányok azóta megnövelték a titkosszolgálatok költségvetését, és sok országban a jogköreiket is megerősítették, hogy a korábbiaknál szabadabban folytathassanak lehallgatásokat, megfigyeléseket.

Ennek köszönhetően sikerült visszaszorítani a terrortámadásokat, a mostani izraeli helyzet azonban ismét felerősítheti ezeket – tette hozzá a szakértő. Sayfo leszögezte: azt látjuk, hogy 2022-ben hat iszlamista terrortámadás volt Európában, ebből kettő volt sikeres. Ez egyébként egy jelentős csökkentést mutatott, mert 2021-ben 11 ilyen támadás és kísérlet volt, 2020-ban 13. Sayfo elmondta:

tehát alapvetően javult a biztonság, de ami mégis csökkenti, és nagy probléma Európában, hogy ellenőrizetlenül áramlanak be a migránsok, és azok, akik a 2015-ös migrációs hullám után érkeztek, sokkal kevésbé találták meg számításaikat, mint elődeik.

(Ráadásul több példa is mutatja, hogy az elődök közül is sokan nem integrálódnak a társadalomba, még akkor sem, ha sikeresek. Láthatjuk például a francia sztárfocista, a harmadik generációs bevándorló Karim Benzema esetét, aki sikeres, gazdag, mégis muszlim terroristákkal és bűnözőkkel tart kapcsolatot - a szerk.)

Terrorizmus által meghaltak száma 2007 és 2022 között Forrás: World Terrorism Index

Ezért radikalizálódnak a migránsok

A szakértő kifejtette azt is, hogy jogilag nézve máshogy kezelik manapság a migránsokat: Németországban és Svédországban például nehezen kapnak már menekültstátuszt, sokkal jellemzőbb a pár évre szóló, majd meghosszabbítható oltalmazotti státusz, ami kevesebb joggal és nagy bizonytalansággal jár. Mivel a migránsok jelentős része a kibocsájtó társadalmak alacsonyabb rétegeibe tartozik, nem mindig alkalmasak arra, hogy elhelyezkedjenek az európai munkaerőpiacon, ráadásul ha valaki útnak indul Észak-Afrikából vagy akár a Közel-Keletről, onnan egy viszonylag biztos, ismert társadalmi hálóból érkezik. Európában ez megszűnik, egyénként kell érvényesülnie. Erre jön még a kultúrsokk, ami a radikálisabb személyiségű bevándorlóknál vallási radikalizálódáshoz vezet. Sayfo Omar rávilágított, hogy

az európai bevándorlási rendszernek nincs arra kapacitása, hogy monitorozza ezeket az embereket.

Ebből az következik, hogy egy idő után egyesek elindulnak a radikalizálódás felé, és akár egyedül, akár csoportosan követnek el bűncselekményeket, terrortámadásokat

– tette hozzá.

Ez ellen a titkosszolgálatok nem tudnak védekezni, mert bár tudják monitorozni a radikális emberek kommunikációját, a mozgásukat figyelhetik, de egyének egyéni cselekedeteit nem. Túl sokan vannak, akiket meg kellene figyelni, és erre egyszerűen nincs kapacitás, éppen ezért az elmúlt években egyre gyakoribb, hogy egy személyben egy ember követ el terrortámadást – mondta el Sayfo Omar.

Lesznek még terrortámadások Európában?

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója kifejtette, hogy az elmúlt években az Európába irányuló bevándorlás gazdasági alapú lett. Elmondta:

Szíriában 2020 márciusában elhallgattak a fegyverek, tűzszünet van; Tunéziában, ahonnan jelentős számban érkeznek illegális migránsok, illetve Marokkóban nem is lőttek, tehát nem is volt mi elől igazán eljönni; Afganisztánban a biztonsági helyzet a tálibok hatalomátvétele óta jelentősen javult, hiszen korábban éppen a tálibok voltak azok, akik terrortámadásokat hajtottak végre, és összetűzéseket provokáltak a kormányerőkkel, de mióta átvették a hatalmat, ott is viszonylagos béke van.

A Hamász katonai szárnya, az al-Kasszám brigádok egyik terroristája egy Hamász-demonstráción Gázában Forrás: Ashqarq al Ashfat

Sayfo Omar úgy látja, hogy viszont minden fentebb említett országban katasztrofális a gazdasági helyzet, tehát

sok család számára az a megélhetés kulcsa, hogy a legéletképesebbnek ítélt fiatal férfit illegális úton elküldik – összedobják rá a pénzt – Európába, majd azután az a férfi elkezdi hazautalni a pénzt, amit keres, vagy segélyként kap az európaiaktól. Ebből családok élnek meg számos országban

– tette hozzá. A vezető kutató szerint rengeteg migrációs gócpont van a világban, de ezek első körben – a szudáni válság is ilyen –, a regionális migrációt fokozzák. Ugyanakkor a regionális migráció is okozhat olyan gazdasági, politikai és társadalmi feszültségeket, melyek aztán közvetett módon az Európába irányuló migrációt is fokozzák.

Tehát biztonsággal nem jelenthetjük ki, hogy Európában nem lesznek további terrortámadások

– zárta gondolatait a szakértő.

A Hamász egyik vezetője politikai kellékként használta egy lelőtt terrorista kisfiát egy gyűlésen 2021-ben Forrás: Israel Hayom

Sayfo Omar első diplomáját az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab Tanszékén, másodikat pedig az ELTE TÁTK Politikatudományi Tanszékén szerezte. Doktori fokozatát 2016-ban kapta meg az Utrechti Egyetemen. 2014-ben a Cambridge-i Egyetem vendégkutatója volt. Több nemzetközi tudományos folyóiratban jegyez cikkeket, első tudományos monográfiája az Edinburgh University Press gondozásában jelent meg 2021 júniusában. Írásai számos külföldi orgánumban, köztük a The New York Timesban és Foreign Policy-ban is megjelentek. 2019 óta az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének a kutatója. A Migrációkutató Intézet munkatársaként az európai muszlim diaszpórák integrációjával és a közel-keleti társadalmak dinamikáival foglalkozik.