Jogi esetek: az adósság öröklésétől a negatívok sorsáig

A lakásomat nyugdíjpénztárnak szeretném eladni, de a társasház nem akar hozzájárulni. A közös képviselő szerint, ha megengedik, hogy a lakást irodaként használják, akkor ezt már bárki megteheti ezentúl. Attól tartanak, hogy a jelenlegi vevő a hozzájárulás után továbbadhatja olyannak, akinek a ház nem engedné, hogy irodaként használja a lakást, mert túl nagy az ügyfélforgalma.

Arra nincs lehetőség, hogy a társasház egy konkrét tulajdonosnak adja meg az engedélyt, hogy irodaként használja, de ez az engedély már a következő tulajdonosra nézve nem érvényes? Létezik olyan jogi szabályozás, ami garantálja a társasház felé, hogy csak a leendő tulajdonos használhatja irodaként a lakást? Amennyiben a leendő tulajdonos továbbértékesíti a lakást, az csak lakás célra használható, amíg a ház másképp nem dönt?

A lakás rendeltetésének a megváltoztatásához az építési hatóság engedélyére van szükség, amely a társasház előzetes hozzájárulását feltételezi. Ekkor az építési hatóság engedélyezi a lakás irodaként történő használatát, de a használó személyét természetesen nem korlátozhatja.

A társasházi törvény szerint a lakóépületben lévő társasházban a közgyűlés legalább 2/3-os szavazattöbbségű határozatával megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - 30 napos határidőn belül - a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot.

Abban az esetben azonban, ha Ön értékesíti a lakást és a vevő irodaként kívánja használni (a rendeltetés megváltoztatása mellett), a társaság álláspontom szerint nem tudja megakadályozni, hogy a vevő másnak továbbadja, aki ugyancsak irodaként használná az ingatlant. Ebben az esetben a fent hivatkozott rendelkezés azért nem alkalmazható, mert az újabb adásvétel folytán - szigorú jogértelmezés mellett - nem változna a használat, hasznosítás módja.

* * *

Esküvői képeinket egy profi fényképésszel csináltattuk. El is készültek, de mikor a negatívokat szerettük volna megkapni, a fényképész azt mondta, hogy azt nem szokta odaadni, hanem megtartja magának. Egyértelmű, hogy az utánrendelések miatt nem akarja kiadni, de nem tudom, jogosan tartja-e vissza a negatívokat. Tulajdonképpen kinek a tulajdona a negatív? Ha az övé, kötelezhető-e arra, hogy legalább arra az időre adja oda, amíg felmásoljuk a képeket egy CD-re?

A negatívok sorsa attól függ, hogy Önök milyen megállapodást kötöttek a fényképésszel. Amennyiben a megrendelésben erről nem rendelkeztek, úgy jogi szempontból a negatívok valóban a fényképészét illetik meg mint szerzői jogvédelem alatt álló művet. A CD-lemezen történő rögzítésre a fényképésszel külön megállapodást kell kötniük. Álláspontom szerint ebben az esetben sem fogja a negatívokat az Ön rendelkezésére bocsátani, hanem maga készíti el díj ellenében a CD-változatot.

* * *

A párommal két-három éven belül gyermeket szeretnénk, a kisbabával én fogok itthon maradni.

Szeretném megtudni, hogy mennyi időre maradhatok otthon a kisbabával (és a szülés előtt) úgy, hogy ezalatt a munkaviszonyomat nem szándékozom megszüntetni, és ez alatt az idő alatt milyen jellegű és összegű juttatásokra vagyok jogosult. Szeretnék a babával a lehető legtovább otthon maradni, persze csak addig, amíg szükséges. Biztosított vagyok, és munkaviszonyom van már most is több mint 180 napja.

Szülés előtt csak akkor "maradhat otthon", ha keresőképtelenség miatt táppénzes állományba veszik. Szülést követően a gyermek 3 éves koráig mehet el fizetés nélküli szabadságra. Erre az időre egészségbiztosítási ellátást (terhességi-gyermekágyi segély, gyed), illetve azt követően családtámogatást (gyes) igényelhet). Bővebben olvashat erről az Anyasági ellátások cím alatti cikkünkben.