Vektorok a weben

A papír alapú kiadványszerkesztésben már régóta használják a különféle vektoros fájlformátumokat, amelyek az alakzatokat nem képpontokkal írják le, hanem matematikai összefüggésekkel. Egy kört például tökéletesen jellemez középpontja és sugara, ahelyett, hogy számos pixellel kellene leírnunk. Ráadásul a vektorgrafikákat tetszőlegesen nagyíthatjuk-kicsinyíthetjük a legcsekélyebb minőségromlás nélkül, míg ugyanez a pixeles fotókról nem mondható el.

Az interneten egyre inkább a képi világ dominál, de eredendően ezek a képek jpeg vagy gif formátumúak, azaz pixelgrafikák. Sajnos a szabványos szöveg- (HTML) és képformátumok mellett nem született egységes vektorgrafikus formátum, amelyet mindenki egyaránt használhatna és minden böngésző egyformán támogatna.

Flash és SVG

A Macromedia cég válasza erre a kihívásra a Flash, illetve a Shockwave technológia. Ezek azonban egyelőre még külön lejátszó plug-in modult igényelnek. Ez nem sokáig lesz már így, mivel egyre több böngészőbe, sőt operációs rendszerbe építik be ezeket alapszolgáltatásként.

A betűk szövegként jelennek meg, azaz
másolhatók és keresni is lehet rájuk.
A háttér (síelő) kivételével minden vektorosan
készült (domborítás és vetett árnyék).

AdobeScalable Vector Graphics

Az animációk egyszerűen készülnek: a képelemek valamely tulajdonságát az idő paraméter szerint változtatjuk. A legegyszerűbb ilyen tulajdonság a hely vagy helyzet, ennek módosításával a rajz elmozdul. Ekkor a fájlban csak a mozgás útját - ismét egy vektorgörbe - kell eltárolni. Ezzel a módszerrel tetszőlegesen hosszú animációt készíthetünk, ráadásul összehasonlíthatatlanul kisebb fájlméretben, mintha ugyanezt egy képkockánként eltárolt filmmel tennénk.

Az interaktivitáshoz szintén az előbbi elvet hívjuk segítségül. Mivel a rajz elemei jól definiálható területek, aktivitásukat is kézben tarthatjuk. Viszont itt találkozunk a Flash és az SVG közötti első különbséggel. A Flash ugyanis egy önálló és erősen tömörített fájlformátum, amelyet csak a Flash plug-in képes értelmezni. A böngésző számára csak egy hivatkozás, olyan fekete doboz, amibe nem lát bele. Ezzel szemben az SVG formátumú képek és animációk az XML szabványra épülnek: értelmezésükhöz továbbra is külön plug-in szükséges, viszont az SVG grafika része lehet a HTML oldalnak - akárcsak egy JavaScript kód - így az oldallal együtt változhat is. Míg a Flash képek és animációk csak önmagukban képesek interaktivitásra, addig az SVG a HTML oldal tetszőleges elemével együttműködhet, az bármely paraméterét változtathatja.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az XML alapú SVG nagyobb rugalmasságot és tágabb lehetőségeket ad az interaktivitásban. Különösen, ha a kérdéses oldalt - részben vagy egészben - egy szerveroldali program generálja. Bár létezik szerveroldalon generált Flash oldal is, ahhoz azonban külön szoftvert (Macromedia Generator) kell vásárolni, nem programozható le egyszerűen a szabad nyelveken.

A Flash

Kétség kívül a Flash mellett szól, hogy ez már egy létező, kipróbált és évek óta jól működő technika. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a több tízmillió felhasználó készítette és növekvő számú, Flash ábrákban pompázó weboldal. A Flash rajzolóprogram 4.0-s verziója az egyik legkedveltebb fejlesztőeszköz a webmesterek között.

Olyannyira elterjedt ez a formátum, bár hivatalosan nem szabvány, hogy az Adobe februárban a Seybold konferencián bejelentette, hogy a jövőben megjelenő programjaiban támogatni fogja a Macromedia Flash formátumot. Az Adobe ezzel csatlakozott a Corel, a Quark, az Apple és még vagy egy tucat cég táborához, akik szintén követendőnek tartják ezt a szabványt. Az Adobe a közeljövőben két termékébe építi be a Flash támogatást: a LiveMotionbe és a GoLive következő verziójába. Emellett a Macromedia által kifejlesztett FlashWriter plug-innel már az Adobe Illustrator felhasználók is képesek Flash formátumban exportálni műveiket. Természetesen a közeljövőben várhatóan a Macromedia FreeHand 9-ben is komoly lehetőségeink lesznek Flash készítésére.

Afejlesztési versenyben persze a Corel sem maradhat le, így a CorelDRAW is beépíti majd a Flash exportot, sőt a Corel Linuxnak része lesz a Flash Player. Így a Corelé lesz az első olyan Linux disztribúció, amelyben a Flash Player gyári tartozék. A CorelDRAW 9 Flash exporthoz szükséges kiegészítő letölthető akár a Corel, akár a Macromedia honlapjáról. Ezzel párhuzamosan a Quark is bejelentette, hogy olyan XTensiont kíván fejleszteni, amellyel lehetővé válik majd a QuarkXPress felhasználóknak a Flash formátum kivitele.

Természetesen bármelyik programban is készítjük el a grafikákat, azok utána Flashben megnyithatók és továbbszerkeszthetők, így interaktivitást, animációt és hangot is adhatunk hozzá mp3 tömörítéssel.

Az SVG lehetőségei

Példa a szöveg különböző alkalmazásaira,
illetve részleges átlátszóságra. Nyomtatáskor
nem látszik a vörös háttér folyamatos színváltása.

Ha nem műszaki oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor az SVG másik előnye az lesz, hogy a fejlesztésében a World Wide Web Consortium (W3C) és tagjai (többek között az Adobe, a Microsoft, a Sun Microsystems, az IBM) vesznek részt, így sokkal nagyobb esélye van arra, hogy ténylegesen szabványos formátum lesz. Kérdés, hogy a több százmilliós Flash felhasználói tábort sikerül-e "áttéríteni".

Az SVG szabványból

Az SVG színkezelése minden igényt kielégít, hiszen RGB színtérben dolgozik, támogatja az ICC profilok használatát és az sRGB színteret. Korlátlanul lehet változtatni a képek méretét minőségromlás nélkül; használhatunk a képeken maszkokat és színátmeneteket, s ezzel a nyomdaipari képminőséget hozza el a webre.

Szebb betűképet kapunk. A professzionális tipográfiai eszközök - az alávágás, a görbére írt szövegek, a ligatúrák, a szövegek elforgatása, az egyedi betűtípusok használata - mind olyan jellemzők, amelyek jelentősen növelhetik az oldal esztétikai értékét, miközben a szöveg szerkeszthető és kereshető marad.

Dinamikus interaktivitás. Mindazok a különleges hatások, amelyek eddig csak JavaScript, rétegek vagy ravaszul kialakított képekkel érhettünk el, az SVG-ben könnyen és egyszerűen megoldhatók. Az SVG fegyvertarzenáljáy bővítik a kiemelkedő-benyomható gombok, az eszközsúgók, a filterhatások, az animációk vagy valós idejű változások a HTML szövegben. Ráadásul a hatékony, tömör formátumnak köszönhetően mindez gyorsan letöltődik.

Az SVG formátum két válfaja használható: a közönséges SVG és az SVGZ. Előbbi egy XML alapú szöveges állomány. Ez része lehet egy HTML fájlnak, de lehet külső, HTML által beágyazott kép is. Az SVGZ változat a tömörített képet jelöli, ez csak hivatkozott képként használható fel, viszont mérete még a hagyományos SVG fájlnál is kisebb.

Az SVG formátumot az Adobe több jövőbeni szoftvere elboldogul majd, így az Adobe Illustrator és az Adobe GoLive is. Bár a közelmúltban bejelentett Adobe LiveMotion szoftver kifejezetten alkalmas lenne éppen erre a célra - gondolnánk, ám egyelőre nem képes SVG formátumban exportálni az elkészített képeket és animációkat.

Az SVG formátum megjelenítéséhez szükségünk lesz egy böngésző plug-inre (svgview), illetve egy olyan plug-inre, amely segítségével ilyen formátumban menthetünk. Ilyen kiegészítő modulok jelenleg az Adobe Illustratorhoz és a CorelDRAW-hoz létezik. A Mayura cég shareware rajzoló programjának legújabb, béta változatában szintén rábukkanhatunk mentéskor az SVG formátumra.

Jakab Zsolt

(Byte)

Ajánló: