Társaság az olimpiáért

"A számokat illetően az a legfontosabb, hogy tegyük világossá, mik azok a ráfordítások, amelyek konkrétan az olimpiarendezéshez szükségesek" - reagált a szaktárca vezetője. "A többek által hangoztatott nagy számokban azoknak a fejlesztéseknek a végrehajtásához szükséges állami és piaci források is benne vannak, amelyek minden körülmények között, olimpiától függetlenül is megvalósulnak az előttünk álló tíz esztendőben."

Deutsch utalt az útépítési, illetve hídépítési programokra, a csatornázásokra és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos munkálatokra, továbbá arra, hogy épül az új Budapest Sportcsarnok, és folyamatban van a stadionrekonstrukció is. "Nyilvánvalóan ezek a beruházások segítenek abban, hogy Magyarország minden szempontból alkalmassá váljon egy olimpia megrendezésére. Az utaknak, hidaknak, szállodáknak, sportlétesítményeknek szerepük lesz a lebonyolításában, de a felépítésükre, megvalósításukra fordítandó összegek nem a játékok okán felmerülő költségek. A kizárólag a szervezéshez és a lebonyolításhoz szükséges forrás nagyságát a megvalósíthatósági tanulmány készítője számítja ki."

A miniszter szerint a "végső ár" három elemből áll majd össze: magával az esemény megszervezésével kapcsolatos kiadásokból, azon beruházások igényeiből, amelyeket csak a játékok rendezése tesz szükségessé (például a Népstadion speciális újjáépítése vagy felújítása), továbbá a tervezett, de olimpia nélkül csak később megvalósuló beruházások költségeiből.

Társaság az olimpiáért

A 2012-es budapesti olimpiarendezés gondolatát támogató üzletemberek informális tanácsadó testülete létrehozta a Társaság az olimpiáért elnevezésű civil szervezetet, amelynek az lesz a feladata, hogy mindenki számára lehetőséget teremtsen az aktív közreműködésre.

"Úgy érezzük, az ország előnye az, hogy gondolkodó, szervező és tenni akaró emberekkel rendelkezik, akik, ha idejében összefogják őket, hatékonyak tudnak lenni" - mondta az Orbán Viktor miniszterelnökkel a Parlamentben folytatott csütörtöki megbeszélést követően Somody Imre, az ötlet gazdája. "Ezért találtuk ki, legyen egy országos klubhálózat, amelynek révén lehetőség nyílik arra, hogy több tíz- vagy százezer közreműködő bekapcsolódjon az előkészítésbe."

Somody kijelentette: most már senki sem arról beszél, hogy lesz-e olimpia, hanem arról, hogy mikor. Hasonló véleményt fogalmazott meg Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség elnöke is: "Valamennyien úgy gondoljuk, hogy ebben az országban megvan az a gazdasági potenciál, ami egy olimpia megrendezéséhez szükséges."

Az eszmecserén jelen volt Bienerth Gusztáv, az olimpiarendezéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt készítő PriceWaterhouse Coopers tanácsadó cég magyarországi vezérigazgatója is, aki tevékenységük jelenlegi állapotáról, illetve a közeljövő feladatairól számolt be.

Azt ígérte, hogy március végén, április közepén már érdemi információkkal szolgál. Először arra lehet majd választ kapni, hogy mi az elvárás, hol tartunk és milyen fejlesztési terveket kell kiegészíteni, a következő lépésben pedig várhatóan már az olimpiai falu lehetséges helyszíneire is javaslatot tesznek. "Végül el kell készülnie egy pénzügyi tervnek is, amiből világosan kiderül, hogy mibe kerül az olimpiarendezés és hogyan lehet azt finanszírozni" - tette hozzá. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásának a határideje július 31-e.

A Társaság az olimpiáért elnevezésű civil szervezetet ugyanazok alapították, akik tavaly december 11-én a Centrál Kávéházban a 2012-es magyarországi rendezés lehetőségeit vitatták meg, majd január 16-án az Ifjúsági és Sportminisztérium felhívásában társadalmi összefogást szorgalmaztak az ügy érdekében.

Az alapítók névsora:
Bajnai Gordon, a Wallis Befektetési Rt. vezérigazgatója
Berényi János, a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasúttársaság elnök-vezérigazgatója
Csák János, a CAIB Tőkepiaci Rt. vezérigazgatója
Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke
Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Patai Mihály, az Allianz Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója
Somody Imre, a Somody Kft. ügyvezető tulajdonosa
Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnöke
Sugár András, a Westel Rt. vezérigazgatója
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke
Vereczkey Zoltán, a Volánbusz Rt. vezérigazgatója
Tőkés Rudolf egyetemi tanár
Tölgyessy Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője

A pályázás menetrendje

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2012-ben esedékes 30. nyári olimpiai játékok megrendezését megelőző jelentkezés, pályázat és elbírálás tervezett menetrendjét.

A terminusok és határidők:
2003. május: felhívás a jelentkezésre
2003. július 15: a nemzeti olimpiai bizottságoknak meg kell nevezniük a pályázó várost
2004. január 15: a NOB-kérdőív visszaküldése
2004. január 15.-június: a NOB szakértői vizsgálják a jelentkező városok válaszait
2004. május-június: a NOB végrehajtó bizottsága a jelentkezők közül kijelöli a rendezésre legalkalmasabb városokat
2004. júniustól-november 15-ig: a kijelölt városok pályázatának beadási időpontja
2004. november 15: a NOB hivatalosan bejelenti, hogy mely városok nyújtották be pályázatukat
2004. november 15.-2005. január vége: a NOB értékeli a pályázatokat
2005. február-március: a NOB-szemlebizottság látogatást tesz a pályázó városokban
2005. május eleje: a szemlebizottság összeállítja jelentését
2005. július: a NOB végrehajtó bizottsága bejelenti, hogy mely városok pályázata alapján döntenek a helyszínről
2005. július: a NOB teljes ülése titkos szavazással kijelöli a játékok színhelyét

Korábban:

• Közel 3000 milliárd forintba kerülne a budapesti olimpia
• A budapesti olimpia háromból két magyarnak kell

Fórum:

Közel 3000 milliárdba kerülne a budapesti olimpia