Akiknek a lábára ragadt a góllövőcipő

Amióta létezik a labdarúgás, a csatárokat mindig a szerzett találatok száma alapján értékelik. Ha egy támadó sorozatban lövi vagy fejeli a gólokat, akkor bombaformában van (függetlenül attól, hogy ehhez mennyi helyzetre volt szüksége), amikor pedig több mérkőzésen keresztül nem talál a hálóba, máris a kritikák kereszttüzébe kerül. Nincs tehát nagyobb kincs, mint az a támadó, amely hétről hétre menetrendszerűen szállítja a gólokat. Ennek az örökigazságnak a szellemében sorozatunk mai részét azoknak a csatároknak szenteljük, akik megszakítás nélkül, a legtöbb egymást követő élvonalbeli mérkőzésen voltak eredményesek.

A csúcstartó Teodor Peterek már 1969 óta nincs közöttünk. A második világháború előtti lengyel labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége 1910-ben született az akkor még Németországhoz tartozó Schwientochlowitzban. Pályafutását a Slask Swietochlowicében kezdte, majd 17 évesen igazolt a Ruch Chorzówhoz. Már első mérkőzésén góllal mutatkozott be, majd a harmincas években az egyik legnagyobb csillaga lett a korszak legjobb lengyel klubjának. A Ruch 1933 és 1938 között csak egy bajnoki aranyérmet engedett át másnak, a kétszeres gólkirály Peterek (1936-ban holtversenyben, 1938-ban egyedüliként) 83 mérkőzésen szerzett 92 góljával járult hozzá az öt bajnoki címhez.

A közel 70 esztendeje megdönthetetlen sorozat 1937. október 3-án kezdődött, amikor Teo két gólt szerzett a Pogon Lwów (a mai ukrajnai Lviv csapata) ellen, majd az elveszített szuperrangadón a Cracovia ellen (a későbbi bajnok) is eredményes volt. Hat hónappal később folytatódott a széria (1938-ban áprilisban kezdődött a bajnokság), Peterek két góllal vette ki részét a Smigly Wilno (a mai Vilnius) 5-2-es legyőzéséből, majd jobbára egyesével még 13 mérkőzésen keresztül "pötyögtette" a gólokat (kettő dupla és egy mesterhármas - a bajnoki címvédő Cracovia elleni 4-0 alkalmával - törte meg a monotóniát).

A Peterek-góleső szeptember 11-én Varsóban, a Warszawianka elleni mérkőzéssel ért véget, azaz 16 mérkőzést számlál. A világháború Peterek sorsát is döntően befolyásolta, 1942-ben behívták a Wehrmachtba, majd a hadseregből dezertálva a szövetségesek fogságába került. Franciaországban sok mérkőzést játszott a Polish Army Soccer Team nevezetű alakulatban, csak 1947-ben tért vissza hazájába. A következő évben még néhány mérkőzésen erősítette a Ruchot, majd abbahagyta a labdarúgást és edzőnek állt. 1928 és 1939 között 156 gólt szerzett chorzówi színekben, a válogatottban (1931-38) 12 találkozón hatszor volt eredményes, játszott az 1936-os berlini olimpián is.