Vágólapra másolva!
A tragikus sorsú magyar hegymászó, Suhajda Szilárd pótlólagos oxigén használata nélkül szeretett volna feljutni a világ legmagasabb pontjára, a Mount Everest csúcsára. A borzasztóan nehéz küldetésre vállalakozó sportember felszerelését megtalálták a serpák, és biztosra vehető, hogy már nincs életben, egyelőre mégsem lehet halottá nyilvánítani a magyar alpinistát. Suhajda Szilárd betegséggel küszködött, mielőtt elindult volna az alaptáborból, és talán túlélhette volna a borzalmas halálzónát, ha jelzést tud arról küldeni, milyen rossz állapotban van.

A 40 éves magyar hegymászó egyedül, teherhordók és pótlólagos oxigén használata nélkül készült megmászni a Föld legmagasabb, 8848 méter magas csúcsát, azonban május 23-án indított csúcstámadásáról már nem tért vissza. Suhajda Szilárd megtalálásáért mindent megtett az érte küldött mentőcsapat, de nem jártak sikerrel, ezért befejezték a keresését. A magyar hegymászó legutóbb május 24-én, szerdán délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, 8795 méteres magasságból: akkor azt mondta, három-négy óra múlva elérheti a csúcsot. A Hillary-lépcső magasságában érkezett utoljára jel a nyomkövetőjéről, ez volt az utolsó lokáció, ahonnan a pozíciója még érzékelhető volt. Suhajda tudta, hogy a "halálzónában" az a furcsa, ha az ember életben marad, mégsem fordult vissza.

Azóta kiderült, hogy a lehetetlen küldetésre készülő hegymászót betegség is hátráltatta, mielőtt elindult volna az alaptáborból. "Az alaptábor egyébként is olyan mostanra, mint egy tüdőszanatórium: mindenki csúnyán köhög, a doki szerint egy vírusos nyavalya is terjeng.

- fogalmazott naplóbejegyzésében Suhajda, aki később azt írta a naplójába, hogy elég erősnek érzi magát útja folytatásához.

Suhajda Szilárd betegséggel küzdve indította meg a csúcstámadást a Mount Everesten Forrás: facebook.com/SuhajdaSzilardClimber

Elia Saikaly hegymászó-filmes, aki utoljára látta élve a magyar alpinistát, szinte biztosra vette, hogy Suhajda Szilárd nem élheti túl a csúcstámadást.

Ráadásul az addig kedvező időjárási körülmények kezdtek rosszra fordulni, a szél erősödött, illetve elkezdett sötétedni" - mondta a hegymászó, aki szerint ilyen körülmények között a csúcstámadási kísérlet szinte biztosan tragédiára van ítélve.

"Biztos voltam benne, hogy a rossz időzítés és az állapota miatt nem fog visszatérni. Vissza kellett volna fordulnia.

Amikor utoljára ránéztem, mindössze 20 méterrel volt a déli csúcs alatt, de még állt és ment tovább"

- mondta az alpinista, aki próbált beszélni Szilárdhoz, de választ nem kapott, aztán pedig már a barátja mentésével kellett foglalkoznia.

A serpák hétfőn a kettes tábor felett megtalálták meg a magyar hegymászó hátrahagyott felszereléseit, többek között a sátrát és a dzsekijét is. Az egyik serpa biztos volt benne, hogy a 6500 méter magasan talált felszerelések Suhajda Szilárdhoz tartoztak, ugyanis a magyar mászó expedícióját támogató cégek logói jól kivehetőek voltak a holmikon, ugyanakkor arra nincs magyarázat, miért hagyta a kettes tábor felett a felszerelését a magyar hegymászó.

Suhajda Szilárd felszereléseit megtalálták a serpák Forrás: Ben Ferrer

Suhajda Szilárd borzasztóan nehéz feladatra vállalkozott, de életben maradhatott volna, ha felbérelt volna egy-két serpát, akik elkísérik a hegyre és jó eséllyel segítenek rajta, mielőtt nagy bajba kerül.

Suhajda ezt megelőzően társsal, Klein Dáviddal mászott, aki azonban most nem tartott vele,

ám ettől függetlenül ez nem jelenti azt, hogy egyedül lett volna a Himalájában. A 40 éves alpinista utazását szervező cég képviselője tartotta Suhajdával a kapcsolatot, értesítette a csúcs meghódításának legkedvezőbb időpontjáról és ellátta a legfrissebb időjárási adatokkal is - írta a Metropol. Az előjelek tehát nem voltak túl kedvezőek, de már hetekkel korábban lehetett tudni, hogy a tavaszi mászószezon hidegebb lesz az átlagosnál.

A magyarok általában biztosra mennek, óvatosak és csak kipróbált technikákat alkalmaznak, ami többnyire a jól bevált rádiós összeköttetést jelenti. Az alaptáborban lévő vezető tartja a kapcsolatot a hegymászóval és értékeli a teljesítményét, leginkább azt, hogy van-e ideje a csúcs meghódítására vagy a tempója már lassú ahhoz és inkább vissza kellene fordulnia.

Suhajda azonban egyedül nézett szembe az embert próbáló kihívással, agyi ödéma és fagyási sérülések jelei mutatkoztak nála a Hillary-lépcsőnél, ám nem volt vele senki, aki út közben ellenőrizni tudta volna az állapotát, és meggyőzze, hogy visszaforduljon.

Az úgynevezett halálzónában ráadásul a pihenés sem segít, mert ezt az oxigénhiányos szakaszt minél hamarabb át kell vészelni, hiszen a test minden ott töltött percben egyre jobban leépül. Ez a pihenőidőre is vonatkozik, a negatív folyamat akkor sem áll le, ezért ha percenként csak egy lépést is megtéve, de menni kell, mert a megállás végzetes következményekkel jár.

Suhajda Szilárd egyedül akart felérni a Mount Everest csúcsára Forrás: facebook.com/Suhajda Szilárd

A magyar hegymászó tragikus halála speciális esetnek tekinthető, és egyelőre nem lehet halottá nyilvánítani.

Egy ember biológiai végének megállapításához három dolognak kell fennállnia: az agyi hullámok, a szívverés és a vérkeringés leállásának. A halotti anyakönyv kiállításához szükséges orvosi dokumentumot is ezek alapján állítják ki. Suhajda esetében viszont a holttest nem áll rendelkezésre.

Holttá nyilvánítása a családja számára előbb-utóbb jogi okokból is fontossá válik, többek között a hagyatéki és vagyoni kérdések miatt.

Példa lehet erre, ha a hegymászó özvegye el szeretné adni az esetlegesen közös tulajdonú ingatlant, vagy a gyermekének hivatalos okmányokat szeretne intézni. Amíg Suhajda élt, tulajdonosként nyilvánvalóan az ő beleegyezésére is szükség volt az ilyen ügyekben, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlójaként a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntéséhez is szükség volt a beleegyezésére.

Suhajda Szilárdot egyelőre nem lehet halottá nyilvánítani Forrás: MTI/Lehoczky Péter

Berényi András sztárügyvéd elmondása szerint a jogszabályok tekintetében Suhajda Szilárdot jelenleg eltűntként kell kezelni.

A megdönthető vélelem megtámadható, ha olyan információk jutnak az érdekeltek birtokába, melyek alapján vélhető vagy bizonyosnak tekinthető, hogy az illető mégis életben van. Példa lehet erre, hogy ha az eltűntnek tekintett személy jelentkezik" - árulta el Berényi András.

"Alapesetben az eltűnés után két évet kell várni a holttá nyilvánításhoz, ám ez az érintettek kérésére egy évre gyorsítható.

Ebben az esetben az örökség és minden egyéb jogkövetkezmény beáll, ám ezt az időt, illetve a bírósági döntést mindenképpen ki kell várni" - tette hozzá az ügyvéd.