Tabudöntögető az idei év a Forma-1-ben, hiszen a koronavírus – legalábbis átmenetileg – átírta a világ működését. Sohasem telt még el olyan hosszú idő két szezon megrendezése között, mint az idén, nem maradt még ki a Brit Nagydíj a versenynaptárból (erre 2020-ban van esély), és bár nem példátlan, nagyon szokatlan az is, hogy nem tartják meg a Monacói Nagydíjat.
A hercegségben már 1929-ben is összegyűltek a versenyzők, és a II. világháború kirobbanásáig, 1937-ig minden alkalommal visszatértek a szűk utcákra. A harcok után 1948-ban újra futamot rendeztek, egy évvel később viszont ismét elmaradt az esemény az első futam rendezését is támogató II. Lajos herceg halála miatt.
Akadtak még kieső évek, de Monaco 1955-től minden évben fogadta a Forma-1-et, idén viszont a koronavírus európai terjedése miatt gyorsan lemondtak az év legnagyobb eseményéről. „Próbáljon rávenni 1500 önkéntest, hogy erre szánják az egész augusztust vagy távoli cégeket, hogy később építsék fel a pályát” – mondta Michel Boeri, a helyi autóklub elnöke az AP hírügynökségnek.
A nagydíjra már hetekkel korábban megkezdődik a felkészülés, 45 napra van szükség az építéshez és 25-re a lebontáshoz. A kellemetlenség azonban indokolt, 2016-ban a futam a GDP 1,5%-át generálta.
Ebből már sejthető, hogy mekkora jelentőségű a Monacói Nagydíj a hercegségnek: akad itt művészeti fesztivál, jachtshow, biztosítási konferencia és tenisztorna is, de az F1-es verseny vonzza a legnagyobb közönséget, ráadásul a Historic Grand Prix-val ellentétben nem csak a tehetős autóbolondok érkeznek ilyenkor Monacóba, az évek során diverzifikálódott a látogatók köre.
A monacói statisztikai intézet a 2017-es verseny után tanulmányt készített a verseny gazdasági hatásáról. Ez már önmagában különleges, mert ilyen felméréseket a rendező országok ritkán csinálnak, még ritkábban hozzák nyilvánosságra, részben azért is, mert az eredmények alapvetően nem fekete-fehér összképet mutatnak és adódnak visszás részletek is.
A Monacói Nagydíjról és általában Monte Carlóról az a kép él az emberekben, hogy a gazdagok fellegvára, hiszen a kedvező adózás miatt rengeteg tehetős lakója van a városnak, és ez az árakban is megmutatkozik.
Ettől függetlenül Monaco kifejezetten hajt a világ más pontjain érkező, nagy jövedelmű VIP vendégek fogadására, és ez nem is csoda: 2016-ban a Sky Sports riportere, Natalie Pinkham kipróbálta, milyen lenne luxusban fürdeni a hétvége során, a végösszeg majdnem 920 ezer font lett, ami a brexit utáni árfolyamon is 360 millió forint körüli összeg. Négy nap alatt, egy látogató révén.
Monacónak előnyös az is, hogy a Cannes-i filmfesztivál közvetlenül az utcai verseny előtt zajlik, így messzebbről két nagy esemény miatt könnyebben elutaznak az emberek a térségbe.
Ez a város népességén is meglátszik: Monaco lakosságát az intézet 2017-ben 37.550 főre tette, az ingázókkal együtt egy átlagos csütörtökön és pénteken egyaránt 85 ezer fő jelenlétét mérték a Flux Vision mobiltelefonos vizsgálatával, szombaton és vasárnap ez 67 ezerre és alig 60 ezerre mérséklődik.
Érdekesség, hogy a lakosság egy része nem rajong a hagyományos versenyért, a közönség mindössze 22 százalékát teszi ki, sokan el is mennek a városból, és inkább kiadják az ingatlanjukat. Ennek is köszönhető, hogy a Monacói Nagydíj csütörtöki és pénteki napján kevesebben vannak a helyszínen, mint átlagos hétköznapokon.
Szombaton és főleg vasárnap persze már átlag feletti értékeket mérnek,
azonban még a vasárnapi látogatottság (84.121 fő) is elmarad egy normális hétköznap zsongásától. A négynapos időszakot nézve a lélekszám terén enyhe növekedés tapasztalható, de a 309.049 fő a szokásos 297.352-höz képest nem ugrásszerű különbség.
Kissé elmélyülve az adatokban azonban jól látszik, miért is olyan fontos ez a négy nap Monacónak: a turisták 70 százaléka repülőgéppel érkezik, és a négynapos időszak az éves helikopter-forgalom 4,9 százalékát teszi ki. A becslés szerint a hétvégén jelenlévők háromnegyede kifejezetten a rendezvény miatt érkezik Monacóba (vendég vagy közreműködő), 61 százalék ingázik a környékről.
Mindössze a lélekszám 16 százalékát teszik ki azok a vendégek, akik a városban maradnak, de ők a legértékesebbek a szervezők számára.
A csapatok személyzete és egyéb dolgozók, nagy vásárlóerővel rendelkező látogatók, meghívott vendégek, akik szintén pörgetik a szállodaipart és az egyre kevésbé kiszámíthatóan viselkedő, ún. „jetsetterek”, akik megengedhetik maguknak, hogy akár szórakozási lehetőségek miatt is repülőre szálljanak.
„A szállodákban lakó, magasabb társadalmi osztályba tartozó ügyfélkör révén láthatóvá válik az elmúlt évek során megfigyelt diverzifikáció. Ezek a vendégek a fesztiválélmény és a nagydíj apropóján rendezett események miatt jönnek – állapítja meg a tanulmány. – Az évek folyamán a közönség megváltozott. Az autók iránt rajongó, tehetős réteg a XX. század második felében fokozatosan kicserélődött a nemzetközi jetsetterekre.”
A múltbéli látogatók lojálisak és visszatérők voltak, ez az újszerű társadalom nagyon volatilis és kissé kiszámíthatatlan. Kevés időt töltenek a hercegségben, de sokat költenek.”
A kiegészítő események között elsősorban az Amber Lounge-ot emelték ki, ez elsősorban az F1-es pilóták részvételével zajló divatbemutató, de a belépőben VIP versenynézés, luxusjachtok használata, fine dining vendéglátás és „három éjszakányi vad klubbuli” is benne foglaltatik. Az ilyen események teszik lehetővé, hogy Monaco manapság Cannes, a divathetek vagy az olimpia alternatívája lehessen.
Az adatokból kiderül, hogy a felhajtást kedvelő közönség nagyobb részét a versenyzés nem is nagyon érdekli.
A tanulmány a versenyhétvége egyik különlegességeként utal arra, hogy a pályát nem csupán a lelátókról, hanem az erkélyekről vagy hajókról is lehet látni. Ettől függetlenül 40 százalékre becsülték azon vendégek arányát, akiknek egyáltalán nincs semmilyen „vizuális hozzáférése” a pályához, magyarul nem látják azt, és a nézők kétharmada sem a tribünökről figyeli az eseményeket.
Monacónak azonban így is busásan megéri a rendezés: mivel ez a világbajnokság egyetlen futama, ami nem fizet jogdíjat, a hercegség 2017-ben 21,7 millió eurót keresett a nagydíjon, a közvetett gazdasági hatást pedig további 68,3 millió euróra becsülték a szállásfoglalások, a vendéglátás, a jegyértékesítés, a szórakozással kapcsolatos kiadások és a közlekedési bevételek révén.
Ez összesen 90 millió euró, és ehhez még hozzájárul 7,3 millió eurónyi közvetlen bevétel Franciaországban. Az anyagiak mellett a marketingnek is segít a verseny Monaco és a luxusautók imázsának összefonódása révén, ami a tanulmány szerint jót tesz a hercegség autósszektorának és a turizmusnak az év további szakaszaiban is.
A televíziós nézettség csökkenése 2016-ban megállt, 400 millió néző körül stabilizálódott.
Ezzel azonban lehetséges, hogy el is érték a plafont, legalábbis a tanulmány szerzői erre a következtetésre jutottak. Az előző nagy gazdasági válság után sokára, csak 2017-re tértek vissza a szállodai szobák átlagárai az 500 eurós szintre, és ennek várhatóan a koronavírus következményei sem tesznek majd jót.
A közönség összetétele is egyre kiszámíthatatlabbá teszi a híres esemény jövőjét.
„A rendezvény fesztivál-jellege a sportesemény rovására erősödik. A magas jövedelmű látogatók egyre volatilisabbak, és növekszik a szakadék a verseny miatt érkező tömegekkel szemben, mivel ők egyre kevesebbet költenek” – áll a tanulmány megállapításában.