Ezeken a légi útvonalakon vannak a legerősebb légörvények

Nemrég turbulencia miatt halt meg egy utas egy repülőn. A Singapore Airlines repülőgépét és utasait érintő szerencsétlenség újra a légörvények és a kiszámíthatatlan légmozgások miatt veszélyes légi útvonalakra irányította a figyelmet.

Ahogy az Origo megírta, tragédia történt egy Londonból Szingapúrba tartó repülőgép fedélzetén: egy légörvény következtében a Boeing 777-300ER típusú repülőgép néhány perc alatt majdnem kétezer métert zuhant. A zuhanásban rengetegen megsérültek, többen súlyos fejsérüléseket szenvedtek, hét utas állapota pedig kritikussá vált mire a repülő földet ér. 

Az egyik utas pedig belehalt a váratlan eseménybe, a legfrissebb információk szerint viszont nem a sérülések, hanem szívroham végzett vele.

A fedélzeten utazók beszámolójából kiderül, hogy több utas öve nem volt becsatolva akkor, amikor a repülőgép 11 ezer méter magasságban légörvénybe ért. A légitársaságok számára kötelező előírás, hogy fel- és leszálláskor gondoskodjanak utasaik biztonsági övének becsatolásáról, ám turbulencia esetére saját belátásuk szerint hozhatnak intézkedéseket.

A repülőgép Bangkokban kényszerleszállást hajtott végre, ahol az utasokat azonnal megvizsgálták. 

A turbulencia szerencsére nem túl gyakori a légi közlekedésben (illusztráció)
Fotó: 2015 Anterovium/Shutterstock / Shutterstock/Copyright (c)

Dél-Amerikában és a Távol-Keleten a legrázósabb a repülés

Erős turbulencia akkor lép fel, amikor az áramló közeg fizikai jellemzői - például sebessége - kiszámíthatatlanul változnak, és eltérő jellemző másik közeggel találkozik. A turbulencia jellemzően eltérő sebességű légáramlatok találkozását jelenti. A leggyakrabban hegyek felett, illetve viharfelhőkben lép fel a jelenség.

A légi közlekedés szempontjából a legviharosabb, turbulenciának leginkább kitett útvonalak között az első helyen szokás említeni a chilei fővárost, Santiagot a bolíviai Santa Cruz-zal összekötő útvonalat. Abban a térségben a Csendes-óceán felől az Atlanti-óceán irányába tartó szelek okoznak nehézséget, melyek közel merőlegesen csapódnak le az Andok csúcsaira.

Ez regionális útvonalnak számít. A nemzetközi járatok palettáján a Tokióból induló járatok állnak az élen: Japán szigeteinek elhagyásakor sokszor rázkódik a repülőgép kabinja, a pilótáknak pedig tudásuk legjavát kell nyújtaniuk a légörvényen való áthaladás közben. Japán szintén alapvetően hegyvidékes ország, az óceán irányából érkező szelek a vonulatoknak ütközve váltanak ki légörvényeket.

Egy tanulmány szerint a légi járatokat évente átlagosan 790 alkalommal érinti turbulencia, ami egy másik bontás szerint azt jelenti, hogy minden 50 ezer elindított légi járatból egy esetben kerül a repülőgép légörvénybe.

Ám egy tanulmány következtetése arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozásnak több más kellemetlen következménye mellett az az egyik hatása, hogy növekszik a légköri turbulenciák száma. Például az észak-atlanti térségben 1979 és 2020 között 55 százalékkal emelkedett az előfordulásuk száma a tudósok adatelemzése alapján.

Ezeken az útvonalakon a legintenzívebbek a légörvények

Miként a mostani tragédia is mutatja, a légörvények jelentette fenyegetést komolyan kell venni a légi közlekedés biztonsága szempontjából. Jó hír ugyanakkor, hogy a relatíve alacsony előfordulásuk miatt nem indokolt, hogy a légörvényektől rettegve szálljunk repülőre, valamint a korszerű adatgyűjtési és adatelemzési módszereknek köszönhetően akár már az utasok is ellenőrizhetik járatuk indulása előtt online módon, hogy az útvonalon milyen erősségű légörvény várható. Erre a Turbil weboldal szolgál, mely brit és amerikai meteorológiai szolgálatok adatai alapján, mintegy 150 ezer összeköttetésre vonatkozóan készít elemzést.

Egy korábban az X-en megjelent felvételen az American Airlines egyik repülőgépének belseje, melyen a légörvény utáni állapotok látszanak
Fotó: Twitter

A weboldal közzétette az is, hogy melyek voltak 2023-ban átlagosan a legerősebb turbulenciának kitett légi útvonalak. A rangsorolásra egy, a légi közlekedésben a szakemberek által elfogadott úgynevezett disszipációs mutatót használnak (az alábbi táblázatban: edr), mely 

a turbulencia szintjét mutatja meg, és nem a valószínűségét.

A szint alacsony, ha az edr rövidítésű mutató 0 és 20 közé esik, közepes ha 20 és 40 közé. A jelentős szintet a 40-80-ig tartó sáv jelöli, míg extrém turbulenciára 80-100 közötti sávban kell számítani (a 100-as szám a magaslégköri szupercellát jelöli). Az átlagok alapján persze nem lehet kizárni a jóval erősebb turbulencia kialakulását, hiszen ezek a mutatók nagy adatmennyiség gyűjtésén és elemzésen alapulnak.

Ezek alapján 2023 végén a világ 10, turbulenciának leginkább kitett útvonala a következő volt (a városok neve mögött a repülőtér kódja):

#	Útvonal	Távolság (km)	Átlagos turbulencia (edr)
1	Santiago (SCL) - Santa Cruz (VVI)	1905	17.568
2	Almati (ALA) - Bishkek (FRU)	210	17.457
3	Lanzhou (LHW) - Csengtu (CTU)	661	16.75
4	Centrair (NGO) - Szendai (SDJ)	517	16.579
5	Milánó (MXP) - Genf (GVA)	214	16.398
6	Lanzhou (LHW) - Hszienjang (XIY)	519	16.337
7	Ószaka (KIX) - Szendai (SDJ)	655	16.307
8	Hszienjang (XIY) - Csengtu (CTU)	624	16.25
9	Hszienjang (XIY) - Csunking (CKG)	561	16.041
10	Milánó (MXP) - Zürich (ZRH)	203	16.016

A Turbil oldalán a kontinensek szerinti bontás is megtekinthető. De az összesített táblából is látható, hogy Európában a Milánóból Genfbe tartó repülés során jelentkezhet – statisztikai alapon – erősebb turbulencia.