Novák Ferenc 1998-ban a Budapesti Honvéd és a Bp. Spartacus fúziójának köszönhetően érkezett a Dózsa György útra, és megkezdte egy sikercsapat építését.
A Budapesti Honvéd közösségi oldalán kiemelik, hogy Novák Ferencet a törekvéseiben és küzdelmeiben az örök optimizmusa és a hite vezette, harcait szerényen, jósággal, emberséggel vívta, olyan természetességgel, amellyel minden kaput meg tudott nyitni – a medence parton, a sportpolitikában vagy éppen a szponzorok világában.
Novák Ferenc csendes profizmussal vált fogalommá a magyar vízilabdasportban úgy, hogy ő maga sosem vízilabdázott: gyermekként a labdarúgást választotta, előbb a Fradiban, majd közel két évtizeden át Érden védett.
A munkája révén került kapcsolatba a Bp. Spartacusszal és a vízilabda sporttal. Megszerette, megtanulta és magáénak érezte a medencék világát, olyannyira, hogy 1972 és 1998 között a Budapesti Spartacus, majd a fúzió után 2014-ig a Budapesti Honvéd vízilabda-szakosztályát vezette, és halála napjáig szakosztályigazgató-helyettesként ténykedett a csapat mellett.
Novák Ferenc teremtett olyan hátteret, amelynek köszönhetően a kétezres években a Westel támogatásával Domino-BHSE néven sorozatban hat bajnoki címet, 2004-ben pedig Bajnokok Ligája és Szuperkupa-győzelmet ünnepelhetett.
Személyiségének köszönhetően a magyar vízilabdázás Feri bácsija lett.
Tisztelettel és mély szeretettel tekintettek rá korszakos játékosok, olimpiai bajnokok, feltörekvő tehetségek – a legkisebbektől a legnagyobbakig.
Figyeltek a szavára az egyesületi elnökök, a legfontosabb cégvezetők, a csapat háttéremberei, az irodai dolgozók, a takarítók és a kisegítők, és ami az emberi értékeket még hitelesebbé teszi: őszinte elismeréssel szólnak róla a legnagyobb riválisok is.