Az államapparátus egyszerűsítéséről

 

Szabad Nép:

Beszélgetés Apró Antal elvtárssal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a területrendezési kormánybizottság vezetőjével

Ismeretes, hogy a Budapesti Pártbizottság aktívaértekezletén Rákosi Mátyás elvtárs, a Politikai Bizottság nevében felvetette: meg kell vizsgálni a megyék és járások jelenlegi beosztását és csökkenteni kell számukat. A Minisztertanács már meg is kezdte a területrendezési javaslatok kidolgozását. Tekintve, hogy a Szabad Nép olvasói közül igen sokan kérik, tájékoztassuk őket az államapparátus egyszerűsítéséről és a területrendezésről - munkatársunk felkereste Apró Antal elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, s megkérte, válaszoljon a területrendezéssel kapcsolatos néhány kérdésre.

1. Köztudomású, hogy a kormány rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz az államapparátus egyszerűsítésére, a helyi szervek önállóságának növelésére. Mi az összefüggés a megyék és a járások számának csökkentése és az államapparátus egész tevékenységének egyszerűsítése között?

Apró Antal PB tag

A kormány az utóbbi hetekben több határozatot hozott az államapparátus egyszerűsítésére, az alsóbb szervek, különösen a tanácsok hatáskörének növelésére. De a határozatok, intézkedések megvalósításának egyik előfeltétele, hogy a szükséghez mérten az eddigieknél nagyobb területű megyéket, járásokat hozzunk létre.

A szocialista államigazgatás alappillérei a járási szervek: ezt az elvet azonban a sok kis járás miatt nem tudtuk érvényesíteni.

A járások jelenleg még nem elég erős gazdasági egységek, éppen ezért vezetésük nehezebb, s apparátusuk nehézkesebben és drágábban dolgozik. Ma például a járási tanácsokhoz alig-alig tartozik vállalat: a vállaltokat és intézményeket főleg a megyék, sőt a minisztériumok irányítják. A tervbe vett intézkedések viszont érvényt szereznek majd a fenti alapelvnek. A területrendezéssel a járásokat megfelelő számú és képességű dolgozóval is megerősíthetjük, és erre egyes járások, megyék megszüntetése lehetőséget ad. Ugyanakkor a községek, járások hatáskörének növelése lehetővé teszi, hogy a megyék az eddiginél több igazgatási egység munkáját ellenőrizhessék és irányíthassák.

A jövőben olyan feladatokat is rábízhatunk a községekre és a járásokra, amelyeket eddig aligha tudtak volna ellátni.

A megyék és járások hatáskörének növekedése szükségessé teszi, hogy elsősorban a tanácsok végrehajtó bizottságának apparátusát jól képzett szakemberekkel erősítsük meg. A hatáskörök rendezése, az alsóbb szervek hatáskörének bővítése természetesen nem állhat meg sem a megyénél, sem a járásnál, jelentősen bővülni fog a községi tanácsok jogköre is. Gyakorlatilag ez annyit jelent majd, hogy az ügyek jó része ott dől el, ahol az egyes kérdések felvetődnek. A hatáskörök növelése együtt jár a választott szervek tevékenységének bővülésével is. Jelenleg ugyanis nincs kellően tisztázva a helyi szervek - különösen a tanácsok, végrehajtó bizottságok és az egyes szakigazgatási szervek - hatásköre. Ezentúl a tanácsoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek sokkal nagyobb szerepük lesz, s üléseiken sokkal több ügyben dönthetnek majd, mint eddig.

2. Milyen szervek vesznek részt a területrendezés előkészítésében, milyen módszerekkel és milyen szempontok szerint készül a javaslat?

A Minisztertanács a területrendezés előkészítésére kormánybizottságot alakított. A kormánybizottságban részt vesz a párt Központi Vezetőségének, a Minisztertanácsnak számos tagja és több tanács végrehajtó bizottságának az elnöke.

A munkába sok szakember, tudóst és tapasztalt államigazgatási dolgozót is bevontunk. Az előkészítésben ezenkívül részt vesznek gazdasági, földrajzi, közlekedési, ipari, mezőgazdasági, államjogi és tervezési szakemberek. A bizottság messzemenően felhasználja a baráti országok ez irányú tapasztalatait is.

Külön munkabizottság dolgozik az új megyék kialakításán, és külön bizottság készíti el a járások számára vonatkozó tervezetet. A két bizottság természetesen rendszeresen összeül, kicseréli tapasztalatait.

A szakbizottságokban felvetődő elgondolásokat a helyszínen is megvitatják az illetékes megyei és járási szervekkel. Így tehát a helyi elgondolások és sajátosságok is érvényesülhetnek a kormánybizottság munkájában. Sőt, hogy ezt a munkát sikeresen megoldjuk, hogy államigazgatásunk valóban olcsóbb legyen, s egyszerűbben dolgozzék, ahhoz okvetlenül szükség van a helyi szervek javaslataira, észrevételeire. Éppen ezért a terület-összevonásnál számítunk a községi, a városi, a járási, a megyei tanácsok és más állami szervek hasznos javaslataira.

Mindez azt mutatja, hogy a kormánybizottság a szakemberek, a helyi szervek véleményének messzemenő figyelembe vételével dolgozza ki a megyék és járások számára, határára vonatkozó elgondolásait. Persze a területrendezés igen sok problémát vet fel, rendkívül bonyolult feladat.

A kormánybizottság arra törekszik, hogy nagy körültekintéssel - nemcsak a mai állapotokat hanem az eddigi tapasztalatokat, hagyományokat, valamint a fejlődés irányát is figyelembe véve - dolgozza ki javaslatait.

A tervezés során figyelemmel leszünk arra is, hogy az újonnan kialakítandó megyék és járások - terület, népesség, és gazdasági megoszlás szempontjából - az eddigieknél arányosabbak legyenek. Arra törekszünk például, hogy a nagyobb, összefüggő iparvidékek lehetőleg egy igazgatási egységhez tartozzanak. A bizottság ügyel arra is, hogy az új megyék egységes mezőgazdasági tájakat fogjanak össze.

Figyelembe vesszük a jelenlegi vasúti és közúti hálózatot, valamint a közlekedésfejlesztés távlati terveit, különösen vigyázva arra, hogy a megyei, illetve a járási székhelyeket viszonylag könnyen és gyorsan meg lehessen közelíteni.

Ugyanakkor gondoskodunk arról is, hogy az új megyék és járások székhelyeinek kijelölésénél a meglevő adottságokat is számításba vegyék.

3. Mikorra várható a javaslatok elbírálása, megvalósítása?

A megyék és járások területének kialakításáról az országgyűlés dönt. A bizottság munkáját előreláthatólag augusztus végére fejezi be, s utána a kormány az országgyűlés elé terjeszti javaslatait. Amennyiben az országgyűlés elfogadja ezeket a javaslatokat, az új államigazgatási határokra vonatkozó törvény a következő költségvetési év kezdetével, 1957. január 1-vel életbe lép.

Meg kell említeni, hogy az államigazgatási határok módosításáról szóló hír az apparátus dolgozói között több helyütt bizonytalanságot okozott. Kétségtelen, hogy a terület-összevonás során jelentős számú munkaerő szabadul fel. De ezeknek a dolgozóknak az elhelyezése, további munkája a népgazdasági terv keretein belül biztosítható.

Azok, akik eddig is példásan, kellő politikai és szakismerettel végezték munkájukat, a megnövekedett hatáskörű megyékhez, illetve járásokhoz kerülnek. Sok jó szakemberre lesz szükségük a községi tanácsnak is. De bizonyos, hogy az államigazgatás egyszerűsítése során egyes apparátusi dolgozóknak másutt, a termelésben kell elhelyezkedniük. Attól azonban senkinek sem kell tartania, hogy munka nélkül marad.

Párt- és állami szerveink feladata, hogy megmagyarázzák, megértessék mindenkivel: az államigazgatás egyszerűsítése az egész nép közös érdeke, az életszínvonal további emelésének egyik feltétele.

Hogy ez mennyire így van, arra példa, hogy 1950 óta fokozatosan 12 járást szüntettünk meg, s ezzel jelentős megtakarítást ért el az ország. Ugyanakkor egy sor épület is felszabadul. Az a tervünk, hogy az így felszabaduló épületek lakások, iskolák, napközi otthonok, óvodák céljaira adjuk át. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozók helyeslik és támogatják a területrendezési munkát, mert tudják, hogy ez is hozzájárul az államapparátus egyszerűsítéséhez, a bürokrácia csökkentéséhez - az államigazgatás olcsóbbá tételéhez.