Minden, amit a datolyaszilváról tudni kell

A datolyaszilva sok A-vitamint és antioxidánsokat tartalmaz, amelyek kritikus fontosságúak a szem egészsége szempontjából

A hűvösebb hónapokban érdekes gyümölcsre bukkanhatunk a boltok polcain, ekkor van szezonja ugyanis fényes, narancsszínű, gömbölyded, leginkább paradicsomra emlékeztető gyümölcsnek, amelyet a legtöbb helyen datolyaszilvaként, hurmaként, esetleg kakiként árulnak. Fogyasztása kifejezetten jótékony hatású, ugyanis megannyi sok rostot, vitamint, valamint ásványi anyagot tartalmaz.

A magyarul elsőre mókás „kaki" a gyümölcs japán neve, a bolti neve nálunk datolyaszilva, de valójában sem a datolyához, sem a szilvához nincs köze: a növény (Diospyros kaki) az ébenfafélék családjába tartozik. A nemzetséghez tartozó mintegy 700 fajból legismertebbek a kérgük alatt fekete, kemény és tartós faanyagot adó, híres ébenfák, valamint a datolyaszilvához hasonló gyümölcsöt adó fajták.

A kaki egészen későn érik, gyakran a levelek lehullása után válnak a zöld „paradicsomok" igazán narancsszínűvé, de bármilyen későn szedjük, frissen szüretelve a gyümölcsök többsége fogyasztásra még alkalmatlan.

Ennek oka a gyümölcs magas csersavtartalma: ha valaki a frissen szedett, kemény kakiszilvába harap, zöldségesnyelven szólva, igencsak csókra húzza a száját.

A szupermarketekben kapható datolyaszilva nagyrészt Spanyolországból származik, ahonnan évente mintegy 200 ezer tonnát szállítanak külföldre.

A spanyol termés több, mint kétharmadát Valencia környékén szüretelik, arrafelé autózva szinte annyi kakifát látni, mint citrusfélét.Az enyhe, fagymentes klímán a gyümölcsöket ősztől tél végéig folyamatosan szedik, majd a feldolgozóüzemekben 24 órára szén-dioxid kamrába teszik őket. Ennek hatására a gyümölcshús ropogós marad, de a csersav lebomlik.

Egy datolyaszilva tartalmazza a napi ajánlott A-vitamin mennyiségének több mint felét. Forrás: Shutterstock

A gázkamra után a datolyaszilvákat futószalagon megmossák és kefével fényesre polírozzák, majd minőség szerint válogatva kerülnek kartondobozba.

A boltjainkban kapható datolyaszilva szinte mesterkéltnek, túl szépnek tűnik, de a citrusfélékkel vagy akár almával ellentétben, héjukat csak tiszta vízzel öblítik le, és gyanús fényességük is egyszerű gépi suvickolástól ered.

A trópusi eredetű déligyümölcsökkel ellentétben a kaki előnye, hogy Európában termelik, így nem kell messziről szállítani. Vastag héja és utóérő jellege miatt nem különösebben kényes, nem kell mindenféle vegyszerekkel kezelni, hogy a boltokba jutva szépségét megőrizze.

Mivel nincsenek magjai, a kaki fogyasztása nagyon kényelmes, a héja is ehető.

Csak úgy magában is meg lehet enni, akár egy almát. Spanyolországban sokszor salátákhoz keverik a kockára vágott ropogós, élénk színű gyümölcsdarabokat. Édeskés, de lágy, nem túl markáns ízükkel nem lógnak ki a komplexebb, hússal készülő kombinációkból sem, egy cézársalátát is fel lehet dobni velük.

A flavonoid antioxidánsokban gazdag alapanyagok, mint például a datolyaszilva is, támogathatják a szív egészségét azáltal, hogy csökkentik a vérnyomást, a „rossz” LDL-koleszterin szintjét és a gyulladást. Forrás: Shutterstock

Az érett kaki magas szénhidráttartalma miatt a kalóriadúsabb gyümölcsök közé tartozik. Ugyanakkor viszonylag sok rostot, és sokféle vitamint, ásványi anyagot találunk benne, közülük az A-vitamin, illetve a mangán mennyisége emelkedik ki.

Ha szeretne a különleges gyümölcsön kívül más érdekességekről is olvasni, akkor látogasson el a Magyar Konyha oldalára!