Vágólapra másolva!
A digitális fényképezőgépek történetében mérföldkőnek számító EOS 300D bemutatásával jelentős sikereket ért el a Canon. Ezt nyilvánvalóan nem nézhette tétlenül a Nikon sem. Lássuk, hogy sikerült a nagy rivális válasza, a D70!
Vágólapra másolva!

Mint minden tükörreflexes gépben, úgy ebben is a valós képet mutató optikai kereső segít bennünket a munkában. Az objektívbe jutó fény egy tükörrendszeren át jut a szemünkbe, így pontosan azt a képet látjuk, ami a szenzorra is kerül. A keresőben a legfontosabb paramétereket is mutatja a kamera, valamint a pontos komponálást segítő rács is bekapcsolható. A gép LCD-je nem használható keresőként, csak a képek megtekintésére és a menük megjelenítésére szolgál. A képek nézegetése közben számos igen hasznos funkció áll rendelkezésünkre. A felvételek értékelését segíti a ma már alapszolgáltatásnak számító hisztogramm, de ezt a cél szolgálja a kiégett részek villogtatása is. Szinte az összes a kép készítésekor érvényes beállítás is megtekinthető. Így könnyedén eldönthető egy-egy képről, hogy helyes expozícióval készült-e, s ha nem, akkor mit kell megváltoztatnunk a javításhoz. Persze a képek nagyíthatók is, továbbá egyszerre több kép megjelenítése is lehetséges. Itt meg kell említeni, hogy ennek irányítás kissé bonyolultra sikerült, de megszokható...


A menü felépítése

A Nikon D70 menürendszere bizony igen kiterjedt, ami nem is csoda, figyelembe véve a gép képességeit. Természetesen a menü külön-külön listákat kínál a fotózáshoz és lejátszáshoz, valamint találunk még egy, az alapbeállításokat tartalmazó Set-Up, illetve az egyedi beállítások Custom Settings almenüt is. Az egyes almenük minden üzemmódban elérhetők, vagyis akár felvétel módban is módosíthatók a lejátszás paraméterei. Ez egy picit bonyolítja a menürendszert, illetve a kép baloldalát elfoglaló piktogram sor felesleges helyet vesz el a lényegi menüpontoktól.

Forrás: Nikon
Oldalról is masszív képet mutat a D70



A felvételi almenüben találjuk a képméret, képminőség, a különféle effektek (színtelítettség, élesség, kontraszt stb.), a színtér, a fehéregyensúly, a zajcsökkentés, illetve az érzékenység állítására szolgáló menüpontokat.

Rendkívül hasznos lehet a Custom Settings menü, mellyel kifejezetten saját igényeinkhez igazíthatjuk a kamera működését. A huszonöt beállítási lehetőség szinte a gép teljese működésére kiterjed. Állítható az autófókusz rendszer (folyamatos vagy egyszeri, egy mezős, többmezős, segédfény kikapcsolása), a vakuzás, a fénymérés, az önkioldás és távkioldás működése. De itt kapcsolhatjuk be a keresőben a segédvonalakat, a képek megmutatását közvetlenül felvétel után, s még számos apróságot. Ezen beállítási lehetőségek megléte az egyik legjelentősebb előnye a D70-nek az igencsak lebutított vezérlésű EOS 300D-vel szemben.

A negyedik (Set Up) almenü a szokásos alapbeállításokat tartalmazza, mint dátum, idő, nyelv, fájlsorszámozás stb.

A D70-ben a Nikon összes vakuzással kapcsolatos fejlesztése megtalálható, vagyis az alapfunkciónak tekinthető vörösszem csökkentés, első-, illetve második redőnyre szinkronizált villantás, vakukompenzáció, stb. mellett a 3D Matrix mérés és a vezeték nélküli külső vakuvezérlés is. A Nikon számos rendszervakut kínál, melyekkel ezen funkciók tökéletesen kihasználhatók. Sajnálatos azonban, hogy nincs PC csatlakozó a kamerában, így a stúdióvakuk használata eléggé körülményes.