Árvíz az interneten: zsákpakolás helyett inkább kattintunk

Twitteres üzenetek, mobilos fotók és videók, szemtanúk beszámolói árulkodnak a májusi viharokról és áradásokról az interneten. A szélsőséges helyzetről szóló beszámolók mindenkit érdekelnek, de ahol homokzsákokat kell rakodni, ott már - érthetően - hallgat a közösségi méda.

A 2010 májusi viharok és áradások jelentették az első olyan valódi, vagyis nem megrendezett, előre látható eseményt, ami meghatározó jelenség lett a hazai közösségi médiában. A twitterezők, facebookozók, iwiwezők közössége gyorsan és hangosan reagált az eseményekre, ahogyan ez egyébként hasoló, extrém helyzetben el is várható.

Egyrészt, a szélsőséges időjárási jelenségek - a napokig zuhogó eső, tomboló szél - az ország lakosságának legnagyobb részét érintették, és sokakat megnyilatkozásra késztettek. Már a viharok első napjaiban tele volt a Twitter és a közösségi oldalak üzenőfalai a májusban nem éppen megszokott rossz idő miatti méltatlankodással. A több helyütt előállt katasztrófahelyzet, az áradások pedig a hírek rendkívüli mivolta, és, lássuk be, látványossága miatt is érdekes, vagy inkább sokkoló, megosztható, továbbadható audiovizuális információnak bizonyult annak is, aki a lakhelye miatt nem volt érintett.

Az viharoknak és áradásoknak szentelt kiemelt figyelem révén az erről beszámoló hagyományos média is igen sikeresen terjeszthette el a beszámolóit a közösségi oldalakon. A felhasználók előszeretettel adták tovább a vezető anyagnak számító cikkeket, a látványosabb felvételeket, bár a többséghez ezek az információk inkább a kiadványok címlapjairól, a hírekből jutottak el. Az online információáramlást a jelenleg a legnagyobb fordulatszámon biztosító Facebookon ugyan már milliós, a Twitteren pedig 30-35 ezres a magyar közönség, de ezeknél még mindig sokszor több a hagyományos online és offline médiumok közönsége. Így is jól leszűrhető azonban, mennyire beindítja az internetezők aktivitását egy-egy ilyen extrém helyzet.

A Yamm.hu-n, az egyik magyar Twitteroldalon cikkünk írásakor is a legkeresettebb trendek között - jelenleg éppen második helyen - található a vihar téma, amit csak egy, a twitterezők bevonásával zajló nyereményjáték szorított le az első helyről. Rendszerint szemléletesen megmutatja a magyar internetezőket foglalkoztató témákat a Szörcs.hu is, amely a keresőmező alatt listázza az aktuális trendeket: természetesen itt is a legkeresettebbek között van a vihar. (Megnéztük a Google keresési trendjeit is, de ott nem ilyen látványosak az adatok: az árvíz keresőszó most a semmiből ívelt fel május 15-én, de a vihar rendszeresen foglalkoztatja a hazai netezőket.)

Vihar-trendek a Szörcs.hu-n: kékkel a tweetek, zölddel a hírek mennyisége

A keresőn a trendhez tartozó oldalon a sajtócikkek vegyes sorrendben jelennek meg, erőssége inkább az, hogy a tweeteket itt is időrendi sorrendben olvashatjuk vissza a témáról. Látványos az oldalon - sajnos igen csak el van dugva, a csiripek listája alatt - a grafikus számláló is, ami azt mutatja, mikor hányan foglalkoztak a magyar Twitteren, vagy a sajtóban a témával. Az ábrán jól kivehető, hogy a pénteki átmeneti jóidő - ami legalábbis Budapesten éreztette hatását - lecsillapította a kedélyeket, hogy azután a hétvégén ismét beinduljon a viharral kapcsolatos kommunikáció.

Amellett, hogy volt, aki felháborodásának adott hangot a váratlan elázás miatt, és volt, akinek egy-egy nyitva hagyott ablak, vagy más miatt kellett aggódnia, a felhasználók aktívan dokumentálni is kezdték az eseményeket. Ebben ilyenkor a mobilnetes twitterezők járnak élen, akik okostelefonról azonnal meg tudják osztani a világgal a látottakat. Túlzás lenne azt mondani azonban, hogy a Twitpicre, vagy más twitteres fotómegosztóra özönlöttek volna a viharokat megörökítő felvételek: a legtöbben inkább a média beszámolóit adogatták tovább.

Miskolc belvárosában a Szinva folyammá duzzadását élőben lehetett nézni egy webkamerán -
és jól látszottak a nap közben egyre nagyobb tömegben a helyszínre érkező nézelődők is

Mivel a komolyabb esőzés és vihar a hétvégén kezdődött, a hobbifotósoknak is volt idejük és lehetőségük fényképezni, majd a képeket feltölteni és megosztani, már ha kimerészkedtek az utcára az ítéletidőben. A viharos erejű széllökések és az áradások miatt az időjárás és a vidéken néhol kialakult katasztrófahelyzet a május 15-16-i hétvégén vezető hír lett a médiában, és ekkor már a televíziók, hírportálok is elkezdték begyűjteni az ezekről szóló amatőr fénykép- és videofelvételeket, annál is inkább, mivel a stábok nem mindig tudtak időben a megfelelő helyszínre érni. (Az [origo] által a viharokról, áradásokról összegyűjtött videókat itt, a fotógalériákat pedig itt lehet megtekinteni.)

A közösségi médiában a felhasználók hétfőn reggel a viharkárok miatt járhatatlanná vált utakról is tudósítottak. Igaz, ez már kevésbé volt látványos, mivel maximum egy-egy kocsisor végén álldogálók twittereztek arról, hogy mi a helyzet, a média pedig a mentést végző katasztrófavédelem, vagy az útinform révén is tájékozódhatott. A Budaörsi úton álldogálók között például bizonytalan információk keringtek arról, hogy kidőlt fa, vagy villanyoszlop miatt nem lehet haladni.

Tavaszi szél vizet áraszt, de ennyit?? Vihar-témájú csoport a Facebookon

Az internetezők ugyancsak buzgón adták át egymásnak a twitteren az időjárásról szóló híreket, így sokan közvetve tájékozódhattak például arról, amikor az egyes szélsebesség-rekordok megdőltek. A rossz idő miatti közösségi médiában való össznépi méltatlankodásba néha az is beszűrődött, ahogy valaki az internetszolgáltatóknál tapasztalt problémák - kimaradó internet, lassú mobilnet - miatt panaszkodott. Persze ez még mindig semmiség ahhoz képest, amit a katasztrófa sújtotta területeken élőknek kellett, és kell még mindig elszenvedniük áram és folyóvíz nélkül, vagy akár az otthonaiktól távol.

Mentésre nem, kárelhárításra mozgósíthat

Az online közösségi média, úgy tűnik, itt éri el korlátait: az éles katasztrófahelyzetben, amikor már menteni, vagy menekülni kell, nem lehet az eseményeket dokumentálni, és ilyenkor már a vészhelyzettel kapcsolatban is csak a közvetlenül a helyszínen beszerzett információk segítenek. Nem csoda, hogy Nyugat- vagy Északkelet-Magyarországról, a mentési munkálatokkal kapcsolatban már csak azok küldtek be a híradókba, tartalommegosztókra felvételeket, akiknek volt idejük tétlenül szemlélődni a közelben, például tömegközlekedési eszközzel haladtak el arrafelé.

"Fellendült a vízi turizmus Miskolcon" - távolról a humor is belefér

Az iWiW-en, Facebookon, Twitteren felhívások is elindultak, amelyek a mentési munkálatokban való részvételre hívták fel a környéken élőket. Legelőször Kazincbarcikáról láttunk ilyen üzeneteket, ahol a Tardona patak fenyegette elöntéssel az egyik városrészt. Sátoraljaújhelyen az elárasztott kutyamenhelyen lévő állatok biztonságba helyezéséhez kértek segítséget a Twitteren. A többi helyszínen, Miskolcon, Edelényben vagy az elárasztott dunántúli településeken viszont már nem volt az online kommunikációnak ilyen szerepe.

A Twitteren az emberagaton nevű felhasználó is próbálkozott a mentési munkálatok önkéntes szervezésével és koordinálásával. A tevékenysége azonban leginkább nem a helyben bajban lévőknek lehet hasznos, hiszen ahol kell, már mindenki részt vesz a mentésben, a távolról szemlélődő olvasót viszont rendszeresen frissített információkkal látja el ezekről a munkálatokról.

A közösségi média legközelebb valószínűleg akkor juthat fontos szerephez a 2010-es viharokkal kapcsolatban, amikor, azok után, hogy jórészt nekik köszönhetően mindenki részletes értesülhetett a történtekről, megkezdődik a helyreállításhoz szükséges adományok gyűjtése, az áldozatok megsegítésére.