Rossz üzlet lenne az államnak a digitális átállás lassítása

digitális átállás, televízió, tévé
Vágólapra másolva!
Néhány hete kiderült, hogy a kormány évekkel későbbre halaszthatja az eredetileg 2011 végére időzített digitális átállást. Ez azt jelenti, hogy örökre rossz minőségű marad a tévé? Mindig sercegni fog a rádió? Utánajártunk, miért jelent problémát, ha Magyarország nem vált át a televíziózás új generációjára, és miért jó, hogy a hagyományos rádió egyelőre nem tűnik el.
Vágólapra másolva!

Mi az, hogy digitális átállás? Bár a kifejezés többféle technológiát is magában foglal, Magyarországon a tető- vagy szobaantennával fogható, földi sugárzású televízióadás technológiai leváltására szokták használni. Az analóg megoldásról digitálisra átállás nagyjából ahhoz hasonló váltás, mint amikor a magnókazetta helyett CD-t kezdtünk használni.

Jelenleg a hagyományos tévékészülék és egy antenna birtokában csupán három országos analóg tévécsatornát lehet fogni itthon, az m1-et, az RTL Klubot és a Tv2-t, sok helyen nem is tökéletes minőségben. Rendkívül szűk kínálata miatt ez a szolgáltatás nem versenyképes: bár a kilencvenes években még a háztartások negyven százaléka így nézte a tévét, mostanra ez az arány 20 százalékra csökkent: analóg antennás tévét már csak az néz, aki nem engedhet meg jobbat magának.

Analóg, digitális? Mi a különbség?

"Az egyik grízes a másik kockás." A legfontosabb eltérés a két megoldás között, hogy az analóg műsorszórásnál egy adott frekvencián egyetlen csatorna műsorát lehet továbbítani. A digitális eljárás esetén a tartalmakat tömörítik és kis adatcsomagokra bontják fel, így egyetlen frekvencián nem csupán egy, hanem akár nyolc-tíz csatorna műsora is sugározható egyszerre. Míg az analóg megoldásnál csak egy vevőegységre van szükség - ez lehet tévé vagy rádió -, a digitális platformnál a tömörített adatcsomagokat kibontó dekóder is nélkülözhetetlen - ez azonban csak az új tévékben található meg alapból, a régebbi modellekhez külső egységként lehet csatlakoztatni ilyet.

Újra vonzó az antennával fogható tévé

Két éve érkezett meg az alternatíva, a MinDig TV, amely ugyancsak antennával fogható, ám már digitális szolgáltatás, amelyen nincs sem sercegés, sem egyéb képzaj (bár ha nem megfelelő a vétel, az adás szaggathat vagy egyszerűen állóképpé merevedhet). Az utóbbi két évben vett televíziók néhány típust leszámítva alapból képesek fogni a földi sugárzású, MPEG-4 eljárással tömörített digitális adást. Ezek vételéhez hagyományos tetőantennára vagy a digitális tévézéshez szánt szobaantennára van szükség.

Ahhoz azonban, hogy egy régebbi tévén is lehessen nézni a digitális adást, egy külön dekóderre van szükség, ami 12-15 ezer forintba kerül. Cserében az adás sokkal jobb minőségű, és a digitális tévének mostanra a lefedettsége is jobb lett: léteznek olyan települések, ahol a két kereskedelmi csatorna műsorát analóg technológiával nem lehetett fogni, a digitálissal viszont igen.

Egy kábeltévés társaság kínálatához képest még ez a csatornamennyiség is kevés lehet sokaknak, azonban jelentősen csak akkor lehetne bővíteni a kínálatot, ha a jelenleg még működő analóg tévéadást lekapcsolnák, felszabadítva frekvenciáikat. Eredetileg idén év végén leállt volna a három utolsó analóg adó, a kormány decemberi törvénymódosítása azonban akár 2015-ig haladékot biztosít az új technológiára való átállásra. Ez egyébként az EU-s céldátum, amely időpontig minden tagállamnak át kell állnia a digitális televíziós sugárzásra, így a korábban kitűzött, 2012-es céldátum esetleges elhalasztásával semmilyen uniós vállalást nem sért meg Magyarország. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkára pár napja úgy nyilatkozott, továbbra is törekszenek az eredeti, 2012 elejére időzített átállás megvalósítására, de nem mindenáron. Nyitrai szerint a digitális televízió bevezetésének egyetlen komoly gátja van, a megfelelő vevőegységek nem kellő mértékű elterjedtsége.

Mindenkinek rossz, ha nem állunk át

Mit lehet nézni a MinDig TV-n?

Az m1, m2, Duna Tv adását megfelelő tévén akár HD-minőségben is ingyen lehet nézni, ez már a mai lapostévéken is tökéletes látványt biztosít. A további ingyenes csatornákat - a Duna II Autonómia, az EuroNews, az RTL Klub és a Tv2 - hagyományos felbontásban sugározzák. Kódkártya megvásárlásával lehet hozzáférni ezen felül tizenegy havidíjas adóhoz.

A jelenlegi helyzet mindenki számára kedvezőtlen: elsősorban a nézőnek, aki így a rosszabb minőségű, sok helyen nehezen fogható analóg adást nézi. Az Antenna Hungáriánál (AH) az [origo] érdeklődésére elmondták, hogy egy csatorna műsorát a digitális technológiával az analóg sugárzás költségének tizedéért lehet továbbítani gyakorlatilag országos lefedettséget biztosítva. A költségek még akkor is feleződnek az analóg eljáráshoz képest, ha az adott csatorna HD-felbontást használ, mint például az m1.

Ebből következik, hogy az államnak is rossz üzlet az átállás elhalasztása, hiszen az analóg csatornák fenntartása jelentős plusz költségeket emészt fel. Ugyanez vonatkozik a két országos kereskedelmi tévére is. Az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő távközlési szakemberek szerint ennél valószínűleg az is gazdaságosabb lenne, ha a szociálisan rászoruló három-négyszázezer családnak az állam ingyen vagy nagyon kedvező áron biztosítaná a vételhez szükséges dekódereket. Ilyen nagy tételű vásárlás esetén jóval a piaci ár alatt beszerezhetné a berendezéseket, amelyek ára amúgy is folyamatosan csökken, az idei évben már biztosan tízezer forint alá fog esni. Az államilag osztogatott dekóderek programja ellen szólhat azonban, hogy ilyen nagy számú készülék esetén komoly költségtöbbletet jelentene a logisztika: hatalmas feladat kiválasztani a jogosultak körét és célba juttatni a berendezéseket, lehetőleg törekedve arra is, hogy elejét vegyék az eszközök feketekereskedelmének.

Nem mellékes tényező az sem, hogy a mobilszolgáltatók az analóg tévécsatornák frekvenciáinak egy részét akarják felhasználni a vidéki településeken a következő generációs mobilinternet (LTE) működtetéséhez, ami a mostani vezetékes szélessávú elérésekkel azonos minőséget biztosít majd. A nagyvárosokon kívül ugyanis kevés bázisállomással kell hatalmas területeket lefedni, ezt pedig ilyen alacsony frekvenciát használó berendezésekkel lehetséges. Amíg az analóg tévés sávok nem szabadulnak fel, a gyors mobilos hálózatok is csak a nagyvárosokban tudnak elindulni.

Ugyanakkor egy független távközlési szakértő az [origo]-nak elmondta, hogy az LTE-t Magyarország területén csak akkor lehet majd ezeken a frekvenciákon bevezetni, ha a szomszédos országokban - például Szerbiában, Romániában vagy Ukrajnában - is megtörténik a digitális átállás, az ott működő analóg tévécsatornák ugyanis a hazai mobilinternet működését is bezavarhatják a határszéli településeken.

Kábeltévén még marad az analóg

Digitálisat vagy analógot nézek?

Ha a tévéműsort a készülékhez kapcsolt beltéri egységen, ún. set top boxon vagy médiaboxon keresztül nézi, biztosan digitális tévét használ. Ha a műsor közvetlenül a televízióba dugott antennadróton érkezik a tévébe, valószínűleg analóg adást néz (leszámítva néhány kisebb szolgáltatót, amelynél a digitális adást a laposképernyős tévék kártyabemenetébe helyezhető dekóder birtokában is lehet fogni). Az analóg műsorok esetén jelentkezhetnek különböző képi zavarok, például grízesedés vagy szellemkép, míg a digitális átvitel zavarai esetében kockásodás, vagy a képkockák kimaradása, kimerevedése a jellemző.

A magyar háztartások jelentős része kábeltévén keresztül nézi kedvenc műsorait, melyeken egyaránt elérhetőek analóg és digitális szolgáltatások - egyelőre még az előbbiek az elterjedtebbek. A kábeltévés cégek esetében nincs előírt dátum az átállásra, mindegyik vállalat szabadon dönthet a technológiák alkalmazása mellett vagy ezekkel szemben saját hálózatán, hiszen ezzel nem befolyásolnak semmilyen más szolgáltatást. Jelenleg a legtöbb kábeltévés hálózat kettős üzemmódban működik, azaz analóg és digitális műsorokat egyidejűleg továbbítanak rajtuk. Bár viszonylag zökkenőmentesen megoldható a szimultán működés, a digitális csatornák számát az analóg adók kárára tudják csak bővíteni. Ezzel egyúttal ösztönözni is tudják az előfizetőket a váltásra a cégek: a prémium csatornák sokszor csak a digitális szolgáltatások közt érhetők el.

A digitális kábeltechnológia előnye a jobb kép- és hangminőség mellett az, hogy például elektronikus műsorújságot vagy digitális tékát is lehet működtetni segítségével. Hátrányuk, hogy általában külön set top boxot kell csatlakoztatni az összes otthoni tévéhez, míg az analóg kábeltévénél elegendő a drótokat több irányba leágaztatni a lakásban. Sokan ezért egyszerre használják a régi és az új technológiát: a nappaliban lévő tévére set top boxot csatlakoztatnak,a konyhai és gyerekszobai készülékek viszont az analóg jelet kapják közvetlenül a drótból.

Praktikus okokból valószínűleg még sok évig nem fognak eltűnni az analóg szolgáltatások a kábeltévés hálózatokról, bár azt boritékolni lehet, hogy az analóg technológián továbbított csatornák kínálata a jelenlegi töredékére esik majd vissza.

Forrás: AFP

Ki tudja, kell-e digitális rádió

Nem sok jóval kecsegtet egyelőre a digitális rádiózás sem: a DAB+ technológiát használó digitális adás a fővárosban és környékén évek óta csak kísérleti üzemben fogható. Ráadásul a digitális adást fogni képes modellek ára magasabb: egy DAB+-os zsebrádió nagyjából tízszer annyiba kerül, mint hagyományos társa - harmincezer forintnál olcsóbbat nem találtunk egyetlen üzletben sem -, de asztali típust sem lehet 20-25 ezer forintnál kedvezőbb áron hazavinni.

A rádió esetében ráadásul sem korábban, sem most nem írtak elő céldátumot az átállásra. A televízióval ellentétben azonban ez nem feltétlenül sajnálatos: a rádióknál sokkal bonyolultabb lenne elvégezni az átállást, ha lekapcsolnák az analóg adókat, a mobiltelefonokban, autókban használt FM-rádiók, hifitornyok és a filléres zsebkészülékek egyaránt elnémulnának, és ezeket a tévékkel ellentétben külső dekóderegységgel sem lehet modernizálni. Bár a DAB+ elvileg jobb hangminőséget biztosít az analóg rádiónál, ez a legtöbb átlagos technikai felszereltségű eszközön valószínűleg nem igazán érzékelhető. Az új technológia egy területen nyújtana komoly előnyt: a digitális platformon újabb országos sugárzású csatornákat lehetne beindítani, és a sugárzás költsége ebben az esetben is az analógénak töredéke lenne.

A digitális rádiózás bevezetése nem csupán Magyarországon nem megy zökkenőmentesen. A szomszédos Ausztriában és Csehországban is csak tesztüzem zajlik, Szlovákiában pedig semmilyen digitális rádió nem üzemel a technológia mögött álló iparági szervezet honlapján lévő információk szerint. Németországban és az Egyesült Királyságban már komoly lefedettséggel működik digitális rádió, de használóinak száma ezekben az országokban sem túl magas.