Vitézy Dávid a Brain Bar Budapest fesztiválon arról beszélt, hogy a forradalom az utcán fog megtörténni. Az új kütyük e nélkül mit sem érnek.

Hiába az új bringák, a különböző kütyük, a bringázásban valódi változást csak az utak képesek hozni – kezdte előadását Vitézy Dávid a Brain Bar Budapesten. 

Pedig a magyar fővárosban bringázni nem új keletű dolog. A negyvenes években sokan bringáztak Budapesten, egészen addig, amíg a villamoshálózat üzemeltetője megkérte a rendőrfőkapitányt, hogy tiltsa ki a kétkerekezőket a Lánchídról és a főbb utakról, mert nem volt elég utasa. 

A hatvanas-hetvenes években megszaporodtak az autók. Majd az elmúlt két évtizedben ismét drámaian megnőtt a bringások száma. Ma kétszer annyian bringáznak Pesten, mint 1994-ben.  A bringások növekvő számára válaszul úgy kellene a közterületeinket megváltoztatni, ahogy a Deák tér az elmúlt években átalakult: kevesebb autósáv, több biciklisáv, ráadásul a bringások a járdán is közlekedhetnek – mondja Vitézy. „Ilyen irányban kellene a főváros többi részének is változnia.” 

„I Bike Budapest” – felvonulás a pesti alsó rakparton, a Szabadság hídnálForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Vitézy Dávid négy trendet szeretne látni a városban: 

  • több bicikliút, 
  • bringamegosztó szolgáltatások, 
  • a Bubi tömegközlekedésbe integrálása, 
  • okos közlekedés. 

Amszterdam és Koppenhága infrastruktúrája jó példa. Minél több a bicikliút, annál többen bringáznak, és így a közlekedési kultúra is átalakul. Minél többen bringáznak, arányaiban annál kevesebb a halálos, bringásokat érintő baleset. 

A bicikliutak kiépítésekor a tervezőknek okos megoldásokat kellene bevetniük. Ahol nincs elég hely bringázni, ott meg lehessen nyitni a buszsávot is, vagy az egyirányú utakra is lehessen két irányból beengedni a biciklistákat. A lényeg, hogy a bicikliutak létrehozása nem csak a bringások érdeke. 

Vitézy szerint sokan úgy próbálják beállítani, mintha ez csak egy szűk körnek lenne előnyös. 

„Pedig nem arról van szó, hogy milliomosok kérik, legyen egy helikopter-leszállópálya a városban, ami csak a lakosság elhanyagolható hányadának érdeke. A több kerékpáros mindenkinek jó: mérséklődik a légszennyezés és a dugó is.” 

Egy kerékpáros Mol Bubi-biciklin a fővárosban, az Erzsébet térenForrás: MTI/Kovács Tamás

Ha több a kerékpáros, az olyan bringamegosztó szolgáltatások, mint a Bubi, egyre elterjedtebbek lesznek. Jelenleg körülbelül ezer Mol Bubi van forgalomban. Azonban a belvárosi bringamegosztás nem elég, a külvárosokban is jelen kellene lennie a közösségi kerékpározásnak. 

A Bubi tömegközlekedésbe integrálása részben elkezdődött, hiszen a BKK Futár útvonaltervezésnél már a Bubi közbringákat is be lehet állítani opcióként, azaz utazhatunk például biciklivel, majd busszal, a rendszer kidobja a legoptimálisabb megoldást. Az egységes bérletrendszer azonban még várat magára. 

A Futár 2.0 app már a Mol Bubikat is kijelziForrás: Origo

Ebben lehet segítség az ötödik trend: az okos közlekedési menedzsment. „Budapest szerencsés, mivel a Bubi közbringarendszert is a BKK felügyeli, így eredetileg is úgy lett kifejlesztve, hogy a jövőben integrálják a tömegközlekedésbe.” 

Vitézy szerint a legfontosabb, hogy a köztereinket megfelelően felügyeljük. Annál is inkább, mert hamarosan, 5-10-15 éven belül megérkeznek a vezető nélküli személyautók. „Szinte az összes önjáró autókat bemutató ábrán kizárólag csak autókat látunk, tömegközlekedési eszközöket vagy biciklit sohasem. Pedig a bringautak sokkal több embert tudnak A pontból B pontba eljuttatni, mint a sofőr nélküli autók.” 

Vitézy hozzátette: napi fél óra biciklizés akár három évvel növelheti az élettartamot – vagyis a bringa közegészségügyi kérdés is. A biciklizés időt is spórol: az edzőteremben töltött idő helyett közlekedés közben letudhatjuk a napi edzést.