Így változott meg a Windows az elmúlt 34 évben

Ha minden jól megy, akkor idén tényleg hivatalosan is mindenki számára elérhetővé válik az új Windows. Ez pedig akkora hírértékkel bír, hogy az ezzel kapcsolatos információk még a közéleti, és bulvár médiában is rendszeresen megjelennek. Ha jobban belegondolunk, ez nem is véletlen, hiszen ha van program, amely hatással van a számítógépet használók nagy részének mindennapjaira, legyen szó munkáról vagy szórakozásról, az a Microsoft operációs rendszere. 

De hogy jutottunk idáig? Hogy válhatott ennyire befolyásossá egy ilyen szoftver? Mi a Windows sikerének a titka? Mostani cikkünkben azokat a mérföldköveket vesszük sorra, amelyek segítségével meglelhetjük a válaszokat e kérdésekre.

Az első

Ma már talán nehéz elképzelni, de a számítógépek operációs rendszereinek egykor nem volt grafikus kezelőfelülete. Nem voltak tehát ikonok, ablakok, mindent kézzel kellett bepötyögni, ami nagyon hosszadalmas és kényelmetlen procedúra volt. Bill Gates a Microsoft legendás vezére 1981-ben találkozott az első olyan programkezdeménnyel, ami ezeket a feladatokat grafikus, a laikusok számára is könnyen átlátható és kezelhető környezetbe helyezte volna. Annak hatására vágott bele egy saját, ilyen jellegű szoftver megalkotásába, hogy a nagy rivális Apple 1983-ban egy teljesen jól használható megoldást tett le az asztalra, ami az Apple Lisa rendszerén futott.

1985-ben elő is rukkolt a Microsoft a kész termékkel, amely a keresztségben a Windows, azaz "ablakok" nevet kapta, és az MS DOS operációs rendszerrel szimbiózisban működött.

A feladata az volt, hogy könnyebbé és egyszerűbbé tegye a különféle programok futtatását egy olyan grafikus kezelőfelület segítségével, ahol az említett szoftverek, illetve funkciók úgynevezett ablakokban (innen jön az elnevezés), tehát egymástól elkülönülő, egyedileg vezérelhető zónákban jelennek meg.

A Windows nagy újdonsága volt, hogy lehetővé tette a programok egy idejű futtatását, ráadásul úgy, hogy az említett ablakok mérete változtatható volt, így akár több alkalmazást is egymás mellé lehetett pakolni, és egyszerre használni. Ez ma már totálisan természetesnek tűnik, de a maga idejében bizony forradalminak számított az IBM PC számítógépek világában.

Windows magyarul

Az első Windows nagy sikert aratott, de rögtön látszódott, hogy van még hova fejlődni. 1987-ben érkezett a Windows 2.0, amelybe új funkciók érkeztek, és picit stabilabb, valamint gyorsabb volt, mint elődje.

Az igazán nagy ugrást az 1990-ben debütáló Windows 3.0 jelentette, amelynek megjelent 1992-ben 3.1 nevű változata, amely az első magyar nyelven is elérhető Windows program volt.

Ez még mindig MS DOS alapon futott, viszont már 16 színben pompázott, sokkal jobban nézett ki, mint az úttörő elődök. Emellett támogatta a 386-os processzorokat, ezáltal lényegesen gyorsabb volt elődeinél. Megjelent a multimédiás támogatás, ami szintén nagy ugrást jelentett a felhasználók tömegének megnyeréséért vívott harcban.

A fejlődés legnagyobb hozadéka az volt, hogy rengeteg külső fejlesztő cég és partner fogadta el a Windowst, ami kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a Microsoft megoldása szép lassan megkerülhetetlenné kezdett válni.

Radikális váltás

Ma már tudjuk, hogy az 1995 nyarán berobbanó Windows 95 lett a számítástechnika történetének egyik legfontosabb és legnagyobb változást hozó szoftvere. Ez már maga egy operációs rendszer, tehát nem csak egy DOS-ra ráhúzott köntös. Itt jelent meg az úgynevezett Plug and Play szolgáltatás, ami óriási segítséget nyújtott a felhasználóknak a szoftver- és hardvertelepítésben. Az elődeinél sokkal-sokkal szebb, gyorsabb és okosabb volt. A magyar nyelven is kommunikáló Windows 95 kulcsszerepet játszott abban, hogy a teljesen hétköznapi, semmilyen technológiai háttérrel nem rendelkező felhasználókat is közel hozza a számítástechnikához. Viszont tény, hogy nagyon sok kritika érte a stabilitás miatt.

Azaz rengetegszer fagyott, omlott össze, és a Windows 95-nek köszönhetően született meg a "kék halál" fogalma.

Ez pedig egyet jelent a minden előzetes jel nélküli azonnali leállással és adatvesztéssel, ami tömegek életét keserítette meg az elmúlt évtizedek során.

AZ ifjú Bill Gates mögött az a biznyos "Kék Halál", amit annyira gyűlöltek a felhasználók. Forrás: Origo

A következő verzió, a Windows 2000 nem zavart sok vizet, viszont a 2001-es Windows XP megint nagyot robbantott. Ez sokkal-sokkal stabilabb volt, mint a sokat szidott Win 95, és megjelent jó néhány fontos funkció, mint például a WiFi támogatás, a távoli vezérlés, vagy a rendszer visszaállítás, amelyeket abszolút pozitívan fogadtak a felhasználók.

Bukás-siker sorminta

Az XP-vel kezdődött meg egy különleges sorminta, amelyben egymást a sikeres és a bukott Windows verziók váltják. Ebből fakadóan a következő változat, a 2005-ben bemutatott Windows Vista nem aratott nagy sikert.

A Windows Vista alkalmazta először az "átlátszó" ablakokat és a memóriafaló AERO felületet. Az oldalt elérhető widget felület jó ötlet volt, kár érte. (megjelenés: 2007 Január) Forrás: Origo

És, akkor még finoman is fogalmaztunk, mert a borzasztóan erőforrás igényes, lassú, buta, sok szempontból visszalépést jelentő, ám kétségkívül csili-vili operációs rendszert fagyosan fogadta a nagyközönség. Ennek következtében katasztrofális eredményekkel zárt, ellentétben a Windows 7-tel, amely 2009-ben lépett színre, és irgalmatlanul népszerűvé vált igen hamar. Letisztultságának, viszonylagos egyszerűségének, gyorsaságának és megbízhatóságának köszönhetően rajongtak érte az otthoni, irodai, játékos és céges felhasználók egyaránt.

A Microsoft 3 évvel később már úgy gondolta, hogy itt az ideje a váltásnak. Ennek hátterében egészen bizonyosan a konszern kapzsisága állt, mert más nem igazán indokolta ezt a hajtást. De hát valószínűleg úgy gondoltak vele, hogy ha kijönnek egy új rendszerrel, akkor azzal mélyen bele tudnak nyúlni az emberek pénztárcáiba.

Windows 8 oprendszer Forrás: Microsoft

Így született meg a Windows 8, amely akkoriban nagyon trendinek számító mobilos grafikus elemeket is tartalmazott. Egyfajta, úgynevezett csempe rendszert dolgoztak ki, nagy látványos ikonokkal és ábrákkal. Ezzel párhuzamosan egy csomó régi jól bevált elemet, így például a mindenki által imádott Start menüt elhagyták. A végeredmény egy erőltetetten divatoskodó, borzalmas öszvér lett, amelyet egyöntetű viszolygás fogadott. Ezt követően rengeteg frissítéssel próbáltak a vásárlók kedvében járni, mindhiába. Ezzel csak azt érték el, hogy rengeteg energiájuk elment feleslegesen, a Windows 9 projektet törölték is, viszont a következő, 2015-ben debütáló Windows 10 rendszerrel visszataláltak a helyes útra. Ezzel egyértelműen visszanyúltak a Windows 7-nél lefektetett alapokhoz. Csak hát az azóta megváltozott igényekhez igazodva még gyorsabbá és biztonságosabbá tették az új verziót. Elengedték az erőltetett mobilosítást, rájöttek nagyon helyesen, hogy a PC használók számítógépként és nem okostelefonként akarják használni a gépüket. Hamarosan pedig, mint a bevezetőben is említettük, érkezik az új verzió, amiről már szállingóznak az információk, de amelyről biztosat majd csak akkor lehet tudni, ha már tényleg ott fut a gépünkön.

Mit kaptunk a Windowstól?

A Microsoft operációs rendszerét divat szidni ám az is tény, hogy eddig még senki sem tudott olyan alternatív megoldással előállni, amely ennyire tudna dominálni a piacon. Az igaz, hogy az Apple saját rendszere, illetve a Linux alapú megoldások nagyok jók, de különböző okok miatt ezek nem jelentenek valóban reális opciót a Windows leváltására a nagy tömegek számára.

Az új iMac például csodaszép és a rajta futó operációs rendszer, az OS X is remek darab, de az ára miatt sohasem lesz egy igazi tömegtermék Forrás: apple

Ha pedig a kezünket a szívünkre tesszük, akkor azért azt is elmondhatjuk őszintén, hogy a Windows különféle verzióinak igen sokat köszönhetünk. Leginkább azt, hogy százmilliók otthonába juttatták el úgy a számítástechnikát, hogy az már nem igényel feltétlenül különösebb szaktudást. Annyira rugalmas rendszert kalapálgattak össze az évtizedek során, amely gyakorlatilag egyetlen gomb benyomása után szinte teljes értékűen használható. Mindezt úgy, hogy ha valakinek arra van igénye, akkor akár a legapróbb részletekig személyre szabhatja a működést, ráadásul a Windowsok gyakorlatilag bármilyen vason elfutnak. Ha valaki bemegy egy számítógépboltba, és vásárol egy akármilyen asztali gépet vagy laptopot, akkor azon minden gond nélkül futtathatja a viszonylag egyszerűen telepíthető rendszert.

Azt nem állítanánk, hogy minden egyes pillanatban halálosan szerelmesek vagyunk a Windowsba. Voltak és vannak hibái a szoftvernek, de egyre inkább úgy gondoljuk, hogy ezekkel együtt lehet élni, és ha mindent összevetünk, akkor csak azt tudjuk mondani, hogy ennél többre talán nincs is feltétlenül szükség.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!