A feketék még hiányoznak a képernyőről

Az afro-amerikaiak és az ázsiai származású bemondók továbbra is csak ritkán jutnak szóhoz az amerikai tévékben, de a kutatók szerint a helyzet lassan változik. Az újságírónők szintén egyre több teret nyernek a képernyőn.

A washingtoni CMPA médiakutató központ (Center for Media and Public Affairs) legújabb tanulmánya szerint az amerikai tévékben lassan, de biztosan teret nyernek a nők és az etnikai kisebbségek. A tanulmány az ABC, a CBS és az NBC 2002-ben sugárzott esti hírműsorait elemezte, amely során összesen több mint 12 ezer esemény közvetítését vizsgálta. A tanulmány megállapítja, hogy a hírek 29 százalékát nők mondták be, 14 százalékát pedig valamely etnikai kisebbséghez tartozó televíziós. A hírműsorokban legtöbbet szereplő riporternő tavaly Andrea Mitchell, az NBC külpolitikai tudósítója volt.

A televíziók főműsoridős híradóiban soha nem foglalkoztatták ekkora arányban a nőket. Ez nem igaz az etnikai kisebbségekre, akik 1999-ben is hasonló arányban szerepeltek a képernyőn, mint 2002-ben. Az eredmény mégis lassú változást jelez, mert a feketék és az ázsiai származású hírolvasók, tudósítók a két időpont között némileg háttérbe szorultak fehér bőrű kollégáikhoz képest.

2002-ben az enyhe változás mellett is csak két afroamerikai, Pierre Thomas, az ABC és Byron Pitts, a CBS munkatársa került be az 50 legtöbbet szereplő riporter közé. Igaz, először a CMPA vizsgálatainak történetében, két ázsiai származású tévés, a CBS-es Joie Chen és az ABC-s John Yang is felkerült a listára. Az első 25-be azonban csak fehérek jutottak be.

A tévétársaságok közül az NBC-nél szerepelt a legnagyobb arányban a két vizsgált csoport, a második helyen az ABC áll, míg a három nagy tévétársaság közül összességében a CBS engedte a legkisebb teret a női és kisebbségi munkatársainak.

Az adatok ugyan a legtarkábbnak talált NBC esetében is messze elmaradnak az etnikai kisebbségek és a nők lakosságon belüli számarányától, de az elmúlt 12 évet tekintve mégis jelentős volt a változás. A televíziók női munkatársai a tavalyi 29 helyett, 1990-ben csupán a hírek 13 százalékában, míg az etnikai kisebbségekhez tarozó újságírók a 2002-es 14 helyett, a kilencvenes évek legelején mindössze a tudósítások 7 százalékában kerültek képernyőre.

"Valószínűleg az összes amerikai intézmény közül az újságírásban van a legnagyobb szükség a diverzitásra, mert a hírek közvetítésekor az emberek a szerkesztő nézőpontján keresztül értesülnek a világ eseményeiről" - mondta Robert Lichter, a kutatóközpont elnöke.

KAPCSOLÓDÓ CIKK